Társoldalunk:

Lindrosszal a Stanley Kupáért?

A Toronto Maple Leafs NHL-ben szereplő együttese Eric Lindros érkezésével alaposan megerősödhet. A juharlevelesek egyértelmű célja, hogy 1967 után ismét elhódítsák a Stanley Kupát.

Fotó: Reuters
Lindros a Torontóval készül
elhódítani a Stanley Kupát
Eric Lindros, a philadelphiai tékozló fiú december 4-én kerek perec kijelentette, hogy fehér-kék uniformisban képzeli el jövőjét, ha huszonhét hónap leforgása alatt elszenvedett hatodik agyrázkódásából felépülve újra jégre lép NHL-mérkőzésen. "Bob Clarke, a Maple Leafs általános igazgatója megkért, hogy dolgozzak ki egy olyan megoldást, amely mind nekem, mind a klubnak kedvező"- mondta a február 28-án 28. születésnapját ünneplő szupersztár.

"Toronto a hoki fővárosa, és én részese akarok lenni ennek a gyönyörű történetnek, aminek Maple Leafs a neve"- jelentette ki a 193 centis óriás, aki a legnagyobb kanadai metropolistól kőhajításnyira, London városában született, és kölyökként Toronto egyik elővárosában, Oshawában hokizott. 1995-ben kiérdemelte az MVP-címet, két évvel később pedig a kupadöntőbe vezette a Philadelphia Flyers csapatát, ám ott kikapott a Detroit Red Wingstől.

"Hogy érdekel-e bennünket Eric?"- kérdezett vissza a riportereknek Pat Quinn, a Maple Leafs edzője. - "Biztosak lehetnek benne, hogy igen. Amennyiben Eric úgy tud hokizni, mint régen. Ám azt is látni kell, hogy aki hatszor szenvedett agyrázkódást két és fél év alatt, annak kockázatos a leszerződtetése. Ericnek be kell látnia, hogy közösen kell viselnünk a szerződés kockázatát: ő és a klub."

Úgy tűnik, Lindros valószínű érkezésének híre megsokszorozta a csapat szupersztár centere, a  svéd Mats Sundin erejét. A 29 éves, 193 centis csapatkapitány az utóbbi öt meccsen tíz pontot szerzett, a jelek szerint meg akarja szolgálni évi 7,5 millió dolláros (amerikai dolláros) fizetését. A Québec Nordiques-től 1994-ben szerződtetett hokis mezszáma (13) ez idáig nem hozott szerencsét neki a playoffban, de ígéri, hogy ez a helyzet idén megváltozik.

Némiképp rontja a keleti főcsoport egyik legerősebb csapatának esélyeit (az Ottawa Senators és a bajnok New Jersey Devils a másik kettő), hogy a Roberts, Sundin, Thomas első sor balszélsője arthroszkópos térdműtéten esett át, és hat hétre kiesett a játékból. Ugyanakkor az eddig kizárólag "romboló" hírében álló Tie Domi elkezdte ontani a gólokat: már kilencnél tart, ami tőle emberfeletti teljesítménynek számít.

A torontói sikerek letéteményese azért mégiscsak Curtis Joseph, az NHL egyik legjobb kapusa, aki a félelmetes Stephen King-könyv veszett bernáthegyi címszereplőjéről a CuJo becenevet kapta.

Ma már nagyon kevés élő szemtanúja van a Maple Leafs első Stanley Kupa-győzelmének, ami 1932 tavaszán történt, az úgynevezett "teniszdöntőben". Az ellenfél a New York Rangers volt, és a három nyerésig tartó finálét 6-4, 6-2, 6-4-re nyerte a kanadai gárda. Az eredmények alapján joggal kapta a "tennis series" elnevezést a sorozat...

A következő kupasikerre éppen tíz évet kellett várniuk az Ontario-tó partján, amikor már négy nyerésig tartott a döntő. A Detroit Red Wings megnyerte az első három találkozót, de a negyediket sohasem sikerült, mert ettől kezdve már csak egy csapat volt a jégen: a Maple Leafs. A negyedik mérkőzés előtt Hap Day edző felolvasta játékosainak egy 14 éves torontói kislány levelét, amely arról szólt, hogy a lányka még mindig bízik kedvenc csapata végső győzelmében. A fiúk könnyes szemmel korcsolyáztak ki a jégre, és a legendás center, Syl Apps vezérletével fordítottak. A hetedik meccset a Maple Leaf Gardens 16 128 nézője előtt 3-1-re nyerték, és először esett meg az a csoda, hogy egy csapat 0-3-ról állt talpra, majd fordított a kupadöntőben.

1945 a harmadik győzelem éve, az a szezon, amelyben Maurice Richard először ütött 50 gólt. A döntőt mégis a Red Wingsszel vívja a Maple Leafs, s ezúttal a forgatókönyv kis híján fordítottja a három évvel korábbinak. Most a Toronto húz el 3-0-ra, a Detroit egyenlít, ám a hetedik meccsen 2-1-re győz a Leafs.

1947, 1948, 1949: mesterhármas, először a liga történetében. A három áldozat: a Boston Bruins, a Montreal Canadiens és megint a Detroit Red Wings. Syl Apps győzelemmel fejezi be csodás karrierjét.

1951: Toronto 4:1-re bizonyul jobbnak a Montreal Canadiensnél, de mind az öt meccs a hosszabbításban dől el. Az utolsó találat Bill Barilko nevéhez fűződik, de a finálé hőse nem sokáig lubickolhat a népszerűségben: még azon a nyáron repülőgép-balesetben életét veszti.

1962, 1963, 1964: újabb mesterhármas. Chicago, Montreal és Detroit adja meg magát a három döntőben, az utolsó hőse a feledhetetlen Andy Bathgate.

1967: Dave Keon vezeti diadalra a juharleveleseket a Canadiens ellen. Minden idők legöregebb (31,4 év átlagéletkorú) kupagyőztes csapata ez a Maple Leafs. Hárman - Johnny Bower, Red Kelly, Allan Stanley - elmúltak 40 évesek, kilencen pedig túl vannak a harmincon. Punch Imlach edző azonban azt mondja: "A hoki az öreg emberek sportja, a meccsek a fejekben dőlnek el, nem a jégen."

Azért az sem árt, ha erős és gyors az ember...

Ch. Gáll András

SZTÁR Sport

Korábban:

Lemieux helye biztos az olimpián