Vágólapra másolva!
A hétfő esti, Komjádi uszodában rendezett BVSC-Brendon - Domino-BHSE vízilabda Szuperkupa-mérkőzésen a nagyobb akarással küzdő vasutasok nyertek, s ezzel egymillió forintot kasszíroztak, amit azon mód fel is ajánlottak a Pécsi Gyermekklinika baleseti osztályának. A csata egyik hőse a BVSC 37. évét taposó kapitánya, Vincze Balázs volt, aki még a kapuba is beállt védeni, amikor a csapat érdeke úgy kívánta.

Vincze talán az egész OB I legrutinosabb vízilabdázója, szinte hihetetlen, de már a huszadik élvonalbeli szezonját tapossa.

"1984-ben mutatkoztam be az Újpest - akkor még Újpesti Dózsa - felnőtt csapatában, s életem első OB I-es mérkőzésén rögtön gólt is lőttem a Fradi kapuját védő Szakonyinak" - emlékezett a magyar színeket három olimpián (Szöul, Barcelona, Atlanta) képviselő irányító. "Akkor még olyan, ma már legendásnak számító pólósok ellen játszottam, mint Csapó Gábor vagy éppen jelenlegi edzőm, Gerendás György."

- Akit megint kiállítottak.
- Ezt nem szeretném kommentálni, annyira el voltam foglalva a játékkal, hogy csak foszlányok maradtak meg bennem a meccsről. Mindenesetre úgy tudom, a legutóbbi, Honvéd elleni bajnokink után - amit kétgólos vezetésünkről, minimum vitatható bíráskodás miatt veszítettünk el - Gerendás azt az ígéretet kapta a szövetségben, hogy Juhász György nem vezet nekünk több mérkőzést. Aztán mégiscsak vezetett.

- Minek köszönhető, hogy legyőzték a jóval esélyesebb Honvédot?
- Talán jobban küzdöttünk. Még azt is elviseltük, hogy kapusunkat, az addig káprázatosan védő, és Kiss Gergő négyméteresét hárító Szécsi Zolit végleg cserével kiállították. Egyébként akkor én próbáltam meg Szívós Marci négyméteresét kivédeni, de sikertelenül. Aztán a cserekapusunk, Nagy Viktor védett tovább.

- Ki volt csapatuk legjobbja?
- A válogatott kerettag Kis Gábor. Két pazar gólt dobott, az utolsó, amellyel 11-8-ra elhúztunk, végül a győztes találatnak bizonyult. Őt választották meg az MVP-nek.

- Mindig megkérdezem öntől: gondol még a válogatottságra?
- Hogyne gondolnék, azok után, ahogy lemaradtam a sydneyi olimpiáról. A tavalyi nagyon jó idényem volt, s 36 évesen is bírom az iramot, most is dobtam lefordulásból egy gólt. Tudom, hogy százalékban szinte kifejezhetetlen az esélyem, a most kijelölt húszas keretbe sem kerültem be, de úgy akarok játszani, hogy alkalomadtán ne lehessen eltekinteni a beválogatásomtól. Ha kérhetném, azt feltétlenül írja meg, hogy azért is különösen értékes számomra ez a siker, mert már majdnem doktorként értem el. November 25-én szereztem meg a jogi diplomámat, és január 17-én avatnak doktorrá.

Ch. Gáll András