A Domino rendezi az Euroliga Final Fourt

Immár hivatalos, amit szerdán még csak sejteni lehetett: 2002 után idén is a margitszigeti hajós Alfréd Sportuszodában rendezik a férfi vízilabdázók Euroligájának négyes döntőjét, méghozzá május 28-29-én.

A vizipolo.hu értesülése szerint mindez csütörtökön vált véglegessé. A Final Fourban a horvát Primorje Rijeka, az orosz Sturm Csehov és a szerb-montenegrói Jadran Herceg Novi lesz a riválisa a negyeddöntőben a Vasast búcsúztató Domino-Honvédnak. A Kőér utcaiak az elődöntőben a Primorjéval csapnak össze, a másik ágon Sturm-Herceg Novi mérkőzés lesz.

A szerdai, 8-8-ra végződött nagy magyar derbi visszhangjai még nem csitultak el, mind a továbbjutó Domino-Honvéd, mind pedig a kiesett Euroleasing-Vasas-Plaket számára nehezen megemészthető az a körülmény, hogy az angyalföldiek 6-2-es vezetésük után rontották 8-8-ra a találkozót.

"Vagy éppen mi javítottuk 8-8-ra" - korrigál Gergely István, a Honvéd kétméteres, dunaszerdahelyi születésű, világbajnoki csapattag kapusa, aki a mezőny egyik legjobbja volt szerdán, különösen a hektikus küzdelmet hozó negyedik negyedben.

- Mit szól ahhoz, hogy a Rijekával találkoznak az elődöntőben?
- A horvátok játsszák a sötét ló szerepét, most az esélyesebbnek tartott Mladost Zagrebet ütötték ki. Ha meg akarjuk nyerni az Euroligát - márpedig meg akarjuk -, akkor mindenkit le kell győznünk.

- Mi most a fontosabb: az Euroliga-arany vagy a magyar bajnoki cím?
- Érzelmileg nekünk az Euroliga, de ez nem jelenti azt, hogy ne akarnánk borzasztóan a sorrendben negyedik bajnoki aranyat. Azzal is tisztában vagyok, hogy a Vasasnak a bajnoki cím volt idén a lényeg, hiszen 15 éve nem tudtak nyerni.

- Egy hónap van hátra a Final Fourig, addig viszont minimum háromszor, maximum ötször összecsapnak a Vasassal a vasárnap kezdődő bajnoki fináléban.
- Én öt meccsre számítok, és hatalmas küzdelemre. Teljesen kiegyenlítettek az erőviszonyok, tényleg csak a nüanszok döntenek.

- Hogyan várja az olimpiát?
- Óriási reményekkel. Sydneyben, még szlovák színekben csúnyán leégtünk, ez még egyszer nem fordulhat elő.

- Ne felejtse: a magyar válogatott nem a szlovák...
- Ez igaz. Ettől függetlenül 27 évesen szeretnék a csúcsra jutni.

- Mit szóltak otthon, Dunaszerdahelyen a tavalyi világbajnoki aranyhoz?
- Az otthon Révkomáromban van, mert gyermekkoromban elköltöztem Szerdahelyről. Komáromban él a családom, a feleségem, Budaörsön csak lakást bérel nekem a Honvéd. Onnan hamarabb eljutok Komáromba, mint a Kőér utcába. Szóval, a szlovák sajtó meglepetésemre hősként ünnepelt a tavalyi világbajnokság után, holott attól tartottam, a szemükben áruló leszek. Szerencsére nem így történt.

Ch. Gáll András