Kitakarított a Spurs az NBA-döntőben

A negyedik meccset is megnyerte, ezúttal 83-82-re a San Antonio Spurs a Cleveland Cavaliers ellen a 2007-es NBA-döntőben, így 4-0-s összesítéssel, úgynevezett söpréssel gyűjtötte be az elmúlt kilenc év alatt negyedik bajnoki címét. A Cavs szupersztárja, LeBron James ezen az összecsapáson sem tudta azt a teljesítményt hozni, amit az alapszakaszban megszokhattunk tőle, így egy rövid fellángolástól eltekintve nem volt reális esélyük az ohióiaknak, hogy legyőzzék a lényegesen erősebb csapat benyomását keltő SAS-t.

NBA-döntő, 4. mérkőzés:
Cleveland Cavaliers - San Antonio Spurs 82-83 (20-19, 14-20, 18-21, 30-23)
pont: James 24/6, Gooden 11, Gibson 10/6, Jones 9/6, Ilgauskas 8, Varejao 8, Marshall 5, Snow 4, Pavlovic 3, illetve Ginóbili 27/9, Parker 24/6, Duncan 12, Oberto 7, Finley 4, Elson 4, Bowen 2, Vaughn 2, Horry 1
a párharc végeredménye: 4-0 a San Antonio javára.

Söprés, vagy nem söprés, az itt a kérdés! Ez lehetett a mottója a Cleveland Cavaliers-San Antonio Spurs NBA-döntő negyedik mérkőzésének, amelyen a hazaiaknak a túlélés, a vendégeknek pedig a végső győzelem megszerzése volt a tét. A két San Antonio-i meccset simán, az első clevelandit némi szerencsével hozta a Spurs, így már három találkozót követően "meccslabdához" jutott.

0-3-as összesített állásról még egyetlen csapatnak sem sikerült fordítania a nagydöntők történetében, és söprés is viszonylag ritkán, eddig mindössze hét alkalommal fordult elő a finálék 1947 óta tartó sorozatában. A harmadik összecsapás óta eltelt 48 órában LeBron James másodszor is apa lett, így a clevelandi szurkolókat leginkább az foglalkoztatta, hogy a szülőszobában történt virrasztás milyen hatással volt elsőszámú kedvencükre: vajon konzerválja eddigi enervált teljesítményét, vagy annyira feldobja fiának érkezése, hogy egyedül is átgázol az ellenfélen.

Nem a védekezés magasiskoláját bemutatva kezdtek a csapatok: nem egészen négy perc alatt Pavlovic és Gibson is betalált kintről a Cavs részéről, a másik oldalon viszont a Duncan-Parker duó négy büntetőből hármat is elhibázott. Az ismét parádésan lepattanózó Ilgauskas középtávoliját követően 12-8-ra lépett meg a Cleveland, Gregg Popovich pedig kikérte első idejét.

Parker nagyon elkapta a fonalat, káprázatosan verte meg egy-egyben Gibsont, Ginóbili ziccerét követően pedig 17-16-ra átvette a vezetést a Spurs, így Mike Brown is kénytelen volt maga köré gyűjteni embereit egy kis eszmecserére.

James kis túlzással többet mutatott az első negyedben, mint az előző három meccsen összesen, így fordított a megint "harapós" Cavs, és végül egypontos előnnyel zárta az első játékrészt (20-19).

A második negyed elején leült a mérkőzés, fej-fej mellett haladt a két csapat. James teljesítménye kicsit visszaesett, 25-25-nél pedig újfent Mike Brown kért időt. Duncan egyet dobott be a két büntetőjéből, de így is visszavette a vezetést a Spurs.

Az előző meccsen betliző Ginóbili a támadóidő végén emelt be egy triplát, a Cavs viszont leragadt 25 pontnál - ráadásul James is megsérült, és ápolni kellett -, így nem is következhetett más, mint újabb hazai megbeszélés (25-30).

Snow és Ilgauskas révén egy pontra felkapaszkodott a Cavs, azonban Parker hazai szempontból a legrosszabbkor vert be egy triplát a sarokból, majd ezt megtoldotta egy újabb nagyszerű egy-egyet követő ziccerrel, így hat ponttal ugrott meg a San Antonio (31-37).

31-39-nél már nyolc ponttal tartott előrébb a Spurs, a Cleveland az előző meccsen mutatott fogcsikorgató akarásából leginkább a fogcsikorgatást tudta átmenteni péntekre. James egy büntetővel és egy betöréssel közelebb (34-39) hozta ugyan csapatát a nagyszünetre, azonban a harmincnégy dobott pont hazai pályán egy NBA-döntőben még az elismerten jól védekező San Antonio ellen is bántóan kevés.

Jól nézzék meg, ez a labda végül a gyűrűben landolt! Aki bemutatja: a leendő "Eva Longoriáné", alias Tony Parker

Parker a második félidő elején ott folytatta, ahol az elsőben abbahagyta: ezúttal Pavlovicot verte meg simán egy-egyben, így ismét nyolc ponttal vezetett a Spurs. Kilenc pont nem lett a különbség, mert a higanymozgású francia elrontotta a plusz büntetőt, a Cavs viszont azonnal riposztozott: előbb Ilgauskas nyomta vissza Duncant, majd szerzett egy duplát, Gooden középtávolijával pedig már csak négy pont volt a hazai hátrány (40-44).

James teljesen tisztán próbálkozhatott a hárompontos vonalon túlról, azonban ez is kevés volt neki, a másik oldalon viszont előbb Ginóbili, majd Parker is bemutatta, hogyan is kell hármast dobni. Semmi nem jött össze a Cavsnek, James ziccert hibázott, az amúgy jókezű Pavlovic dobásai is rendre lejöttek a gyűrűről, így pillanatok alatt kilenc pontra nőtt a különbség (42-51).

Kilenc után jött a tíz, a másik palánk alatt viszont Gooden egy remek dupla plusz büntetővel tett arról, hogy, ne dőljön el idő előtt a mérkőzés. Pavlovic beütötte a negyedik faultját, így le kellett ülnie, bár elnézve a montenegrói hátvéd teljesítményét ez most nem jelentett túl nagy hátrányt csapatának.

Állandósult a tíz pont feletti Spurs-előny, azonban a negyed hajrájában elengedett Gibson-tripla azt jelentette, hogy lőtávolon belül maradt a Cavs az utolsó tizenkét perc megkezdése előtt (52-60).

Marshall vezetésével még utoljára nagyon felszívta magát a Cleveland, és az utolsó negyed elején nekirontott a Spursnek: ennek köszönhetőn négy pontra zárkóztak fel a hazaiak (56-60), időkérésre kényszerítve Gregg Popovichot.

Nem használt az edzői intelem a SAS-nak, elképesztően feltüzelte magát, és nagyon beindult a Cavs! Az amúgy kiábrándítóan kosarazó James egymás után két duplát is bepöttyintett, a másodikkal át is vette a vezetést a hazai csapat! Gibson három emberrel a nyakán dobott kosarat, Varejao pedig kiharcolta a "szokásos" támadófaultot Duncan ellen (63-62).

Ginóbili és Duncan parádés összjátékának köszönhetően visszavette a vezetést a Spurs, majd az első (!) hazai gyorsindítást követően Varejao egy zsákolással egalizált. Ginóbili triplát hintett, a másik oldalon James próbálkozott ugyanezzel, kísérlete azonban gyakorlatilag már a gyűrű belsejéből jött ki.

A fő sikerkovácsok: Tony Parker, Gregg Popovich és Tim Duncan (meg persze Manu Ginóbili, de ő nincsen a képen)

Aztán amikor nagyon kellett, Oberto berámolt egy 2+1-et, majd egy duplát, a másik oldalon viszont végre sült James keze, ezzel három ponttal közelebb került a Cavs. Egy perccel a vége előtt hét pont volt a különbség, elúszni látszott a hajó a Cleveland számára. Mike Brown még időt kért, azonban a két csapat reményeiről mindent elmondott, hogy a Spurs kispad taktikai tanácsok helyett leginkább az ünnepléssel foglalkozott.

A végén aztán az ilyenkor szokásos gyors faultok, majd büntetők, sőt, "ellenbüntetők" (Ginóbili hárompontos kísérlet közben faultolta Jonest), így végül Gregg Popovich 7,5 másodperccel a vége előtt 79-76-os Spurs vezetésnél időt kért.

Ginóbilit faultolták a hazaiak, aki mindkét büntetőt bedobta, Mike Brown öt pont mínusznál még időt kért a hátralévő hét másodpercre. James rögtön hármast dobott, majd megint Ginóbilinek ütöttek oda, aki mindkét büntetőt bedobta. Négypontos hátránynál, 1,9 másodperccel a vége előtt támadhatott a Cavs, Jones dobott is egy hármast, ezzel azonban csak azt tudta elérni, hogy a lehető legminimálisabb különbséggel nyerjen a Spurs (82-83).

A szezon végére nagyon elfáradt a döntőbejutással amúgy is erőn felül teljesítő Cavs - illetve elsősorban LeBron James -, így végigtekintve a finálé négy meccsén, tulajdonképpen egy pillanatig sem volt valós esélye a végső győzelemre. A minőségibb játékosokat felvonultató, tapasztaltabb, csapatként is jobban funkcionáló Spurs megérdemelten nyerte meg az idei bajnokságot, emellett azonban a söprésért külön elsimerés járhat Gregg Popovich tanítványainak. A finálé legjobbja (MVP) a francia Tony Parker lett.