Vb-feljutásért szaltózna a hokisok gyúrója

2002 óta Bagonya Imre tölti be a magyar jégkorong-válogatott mellett a gyúró szerepkörét. A gyógytornász végzettségű szakember nyolc éve az Alba Volán csapatánál ismerkedett meg a sportággal, s mivel sportoló múltja a szertornához kötötte, egyszer már szaltóval köszöntötte a fehérvári bajnoki aranyat. Most megígérte, ismét szaltót ugrik, ha a hokiválogatott kiharcolja az A csoportos részvételt.

- Hogyan lett a magyar jégkorong-válogatott gyúrója?
- 1997-ben végeztem gyógytornászként a nagyváradi főiskolán, majd 1999-ben jöttem át Magyarországra. A fehérvári Szent György Kórházban vagyok gyógytornász. 2000-ben Kulcsár Nándor megkérdezte, lenne-e kedvem besegíteni neki az Alba Volánnál, azóta dolgozom gyúróként is. Ezt megelőzően nem volt kapcsolatom a jégkoronggal, korcsolyázni sem tudok. Szertornászként viszont kerettag voltam a román ifjúsági válogatottban.

A magyar jégkorongcsapatnál először a 2002-es székesfehérvári, dunaújvárosi világbajnokságon dolgoztam. Ekkor hivatalosan két gyúró - Kulcsár Nándor és Valentényi Sándor - tevékenykedett a keret mellett, én még csak baráti alapon segítettem be a fehérvári meccseken. Ezután viszont Kulcsár Nándorral felváltva láttuk el a teendőket, majd Pat Cortina felkért, hogy én legyek a csapat gyúrója. Tán mondanom sem kell, hogy mekkora megtiszteltetés ez nekem, határon túli magyarnak.

- A gyúró szerepköre eléggé összetett. Milyen feladatokat kell ellátnia?
- Meccs előtt több mint két órával már az öltözőben kell lennem, előkészítem a gyógyszereket, kötszereket, majd jönnek sorban a játékosok masszázsra. Mérkőzés után ugyanezek a teendők, csak fordított sorrendben. A doppingnak minősülő szerekre is oda kell figyelnem, hiszen az orvos nem lehet mindig mindenhol jelen, hiba pedig nem csúszhat be. Folyton a pálya mellett kell lennem, mert a könnyebb sérüléseket is én látom el. Nálam csak Kéri Rudolf, a felszerelés-menedzser tartózkodik több időt a helyszínen, a gyúrónak viszont még később is lehet dolga: ha tornán vesz részt a válogatott, gyakran előfordul, hogy este, vacsora után jönnek sorban a srácok, és még egyszer megmasszíroztatják magukat. Azért jelent pluszt, ha gyógytornászt alkalmaznak gyúrónak, mert ő egy személyben masszőr, rehabilitációs szakember és pszichológus. A főiskolán többek között tanultam anatómiát, patológiát, sport-, gyermek- és betegpszichológiát, s ezt tudom is alkalmazni, mert ez is a feladat része. A játékosnak pedig csakis a soron következő mérkőzésre kell koncentrálnia.

- Mely testrészek vannak kitéve a legnagyobb igénybevételnek?
- A jégkorongban a comb, a térd és a derék kapja a legnagyobb terhelést, ezek a legérzékenyebb pontok, ezekre kell a leginkább odafigyelni. Persze sok minden múlik azon, hogy egy adott játékos milyen izomzattal rendelkezik. A hokisok egy része rendszeresen masszíroztat, mert az izmai kötöttek és szükségük van a lazításra, mások igazából nem igényelnék ezt, de kabalából jönnek, harmadik részük viszont csak sérülés esetén kér masszázst.

- A kérdés szinte kihagyhatatlan: hogyan vélekedik a magyar válogatott idei feljutási esélyeiről?
- Bár nem vagyok szakember, véleményem szerint reális körülmények között nem mi vagyunk az áprilisi világbajnokság favoritjai, Ukrajna igen erősnek tűnik, de a sikerért mindenki mindent el fog követni. Annak idején a Volán-játékosok sokáig viccelődtek azzal, ha valóban tornász voltam, bizonyítsam be. Megígértem nekik, ha megnyerik a bajnokságot, szaltózom egyet az öltözőben. Meglett az aranyérem, én pedig álltam a szavam. Azóta minden döntőnél kérik a srácok az ugrást, de ez csak egyedi alkalom volt, ha viszont összejönne a feljutás, akkor ott, azonnal újra bemutatnám - a magam részéről ezzel is próbálom ösztönözni a csapatot.

Forrás: icehockey.hu