Társoldalunk:

Magyarokkal lendültek támadásba a kézilabdaklubok

2008.03.31. 13:37

11 ország 15 klubjának részvételével megalakult a nőikézilabda-klubok érdekvédelmi szervezete, a Women Clubhandball Association. A WCA céljai között szerepel annak elérése, hogy a klubok beleszólhassanak a versenynaptár kialakításába, illetve játékosaikat csak megfelelő biztosítás és kompenzáció mellett használhassák a nemzeti válogatottak.

A találkozón felszólalt Dr. Gerd Butzeck, a férfi klubok hasonló szervezetének (Group Club Handball) az ügyvezetője, aki előadásában egy idézettel világított rá, hogy milyen égető szükségük van a kluboknak arra, hogy egységesen fellépjenek az érdekeik védelmében.

De miként jelentkezik a klubok érdekeinek figyelmen kívül hagyása a gyakorlatban? Az 2007/2008-as szezon női versenynaptárában 89, a férfiakéban 120 (!) az olyan napok száma, amikor a nemzeti válogatottaknak van programjuk - tudhatták meg a jelenlevők. Azaz előfordulhat, hogy az év negyedében-harmadában a klubok által fizetett játékosok nem állnak a klubok rendelkezésére - ugyanakkor a válogatott szintű események profitjából a klubok egy fillért sem látnak. Pedig lenne mit visszaforgatni...

A pekingi olimpia kézilabda-tornájának előkészületeire például nyolcmillió amerikai dollárt biztosít a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az IHF-nek.

Ezek a méltánytalanságok és a törekvés azok feloldására nem kizárólag a kézilabdára jellemzőek. A labdarúgásban a G14 elnevezésű klubtömörülés elérte, hogy az UEFA a soron következő labdarúgó Európa-bajnokságon napi mintegy 4000 eurót fizet minden egyes résztvevő játékos után azok klubjainak.

Persze a futball egy egészen más kategória - viszont a kosárlabda viszonyai már párhuzamba vonhatóak a kézilabdával. Ott a klubok kiharcolták, hogy a versenynaptárba erőteljes beleszólásuk legyen. Szeptember 20. és június 20. között egyáltalán nincsen válogatott program a kosarasoknál; sőt a válogatott események napjainak a számát 45-ben limitálták a fennmaradó időszakban.

A klubszezon közepén rendezett Európa- és világbajnokságok olyanok a klubok számára, "mintha a fagylaltost arra köteleznék, hogy a nyár közepén menjen el szabadságra" - mutatott rá Gerd Butzeck a kézilabda világesemények jelenlegi rendszerének a klubokra gyakorolt gazdasági hatására.

A WCA alakuló ülésén - a szervezeti kérdések mellett - a fenti problémakör tárgyalásos rendezése állt a középpontban. A résztvevők egyhangúlag megállapodtak abban, hogy csatlakoznak a férfiak (GCH) kezdeményezéséhez, melynek értelmében hét konkrét kérdésben kívánnak közös nevezőre jutni az Európai Kézilabda Szövetséggel (EHF).

Ezek között a pontok között szerepel, hogy az Eb-k és vb-k a klubszezonon kívüli időszakban kerüljenek megrendezésre; a nemzeti szövetségek legyenek kötelesek biztosítást kötni a klubok javára az általuk használt játékosokra minden válogatott program idejére; a világversenyek profitjából a játékosok után pénzbeli kompenzációban részesüljenek a klubok.

A WCA alapító tagjai:
Fehérép Alcoa FKC, Dunaferr, Ferencváros (magyarok), Viborg, FC Köbenhavn (dánok), Larvik, Byasen (norvégok), Hypo Niederösterreich (osztrák), 1. FC Nürnberg (német), Krim Ljubljana (szlovén), Podravka (horvát), Buducnost Podgorica (montenegrói), Oltchim Valcea (román), Ribarroja (spanyol), Motor Zaporizzsja (ukrán)

Nem tudott jelen lenni, de írásban biztosította támogatásáról a kezdeményezést a HC Leipzig (német), a Kometal Szkopje (macedón), az Ikast Bording (dán), illetve a Lokomotiva Zagreb (horvát) együttese.

Forrás: fkc.hu

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK