Társoldalunk:

Ocskayék Csodaországban

2008.04.19. 18:42

Amire a magyar hoki- és sportrajongók talán gondolni sem mertek, 2008-ban bekövetkezett: válogattunk feljutott a jégkorong elitjét jelentő A csoportba. Az idei csúcstámadás sikeres volt, azonban megindításáig rengeteg akadályon kellett átverekedniük magukat a világszerte népszerű sportág magyar képviselőinek. Kis magyar hokikörkép, avagy út a csúcsra.

A világbajnokságok rendszerének "csoportosítása" - azaz gyakorlatilag a második világháború befejeződése - óta 2009 lesz az első esztendő, amikor a már a XX. században is a XXI. század sportjának tartott jégkorong legjobb válogatottainak seregszemléjén Magyarország is aktív szereplőként lesz jelen.

Az idei Dívizó I-es világbajnokságot megelőzően egyetlen egyszer, 2002-ben, a Székesfehérvárott és Dunaújvárosban lebonyolított tornán került kézzel fogható közelségbe a feljutás, akkor azonban a mostanihoz hasonló utolsó, mindent eldöntő mérkőzésen a dánok ellentmondást nem tűrően intézték el az addig bravúrt bravúrra halmozó, ám a végére elfáradó magyar csapatot.

Csak a számokat nézve 2007-ben is közel volt a szenzációhoz a kanadai-olasz Pat Cortina által irányított csapat, azonban a jégen nyújtott teljesítményeket látva a végső győztes házigazda, Szlovénia toronymagasan kiemelkedett a mezőnyből, Kopitarék megszorítására egyik csapatnak sem volt reális esélye.

Amióta viszont 2002-ben meglegyintette a csapatot a feljutás szele, kimondva-kimondatlanul minden évben szóba került a Divízió I-es világbajnokság megnyerése, amely azonban sokkal inkább tűnt vágyálomnak, mint reális célkitűzésnek.

2008-ra annyi mindenképpen változott, hogy a világbajnoki csoportok sorsolását követően olyan hatosfogat jött össze a szapporói vébére, amelynek az előző esztendőkkel szemben nem volt toronymagasan kiemelkedő favoritja. Igaz ugyan, hogy Ukrajna az elmúlt kilenc esztendőben megszakítás nélkül az élvonalban szerepelt, ezzel együtt nem tűnt olyan kiemelkedő esélyesnek, mint például 2007-ben a már említett Szlovénia, a 2002-es vébén - azzal együtt, hogy végül nem jutott fel - Norvégia, vagy éppen a 2003-as budapesti tornán Kazahsztán. A világranglistán egy hellyel a magyar válogatott mögött található (22.) házigazda Japán is veszélyes ellenfélnek ígérkezett, de nem a verhetetlen fajtából.

Emellett a magyar hoki a vártnál talán korábban profitált abból, hogy a válogatott gerincét adó bajnokcsapat, az Alba Volán játékosai a 2007-2008-as szezonban már az osztrák bajnokságban (is) kergették a pakkot, a hazainál jóval erősebb, pörgősebb pontvadászat pedig az olyan rutinos - a feljutással pedig pályafutásuk talán utolsó nagy lehetőségét megragadó - játékosoknak is plusz tapasztalatokkal szolgált, mint amilyen Ocskay Gábor, vagy Palkovics Krisztián.


A mérkőzés összefoglalója

Akárhogyan is, a 25 évvel ezelőtti C csoportos vébén ezütérmes (ezzel a második vonalba kerülő), a Budapest Sporcsarnokban zsúfolásig telt ház által ünnepelt magyar válogatott ezúttal az elit klubtagságot vívta ki, így akár 2009-ben is megmérkőzhet Kanadával, vagy éppen Szlovákiával. Most azonban már nem gálamérkőzésen, hanem úgy istenigazából, élesben, és nem azért mert sportdiplomáciai sikereket aratva sikerült Magyarországra hozni az A csoportos vébét, hanem azért, mert a jégen - öt meccsből öt győzelmet aratva, a kritikus pillanatokban nem meginogva, rendkívüli szakmai és mentális felkészültségről tanúbizonyságot téve - kivívta.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK