Társoldalunk:

Dunaújváros: futballvég után nőikézi-káosz

2009.02.23. 18:08

Csődbe ment, és visszalép a másodosztályú bajnokság tavaszi küzdelmeitől a Dunaújváros FC (DFC) focicsapata, amelynek elődje 2000-ben még magyar bajnok volt, és a városban az élsportot képviselő más csapatok is anyagi gondokkal küzdenek.

A Népszabadság idézte a focicsapat fő szponzorát, Héger Józsefet, aki szerint a csapat tönkremeneteléért elsősorban a dunaújvárosi önkormányzat a felelős, mert a stadiont eddig havi ezerforintos bérleti díj fejében használhatták, most pedig több mint tízmillió forintot kellett volna fizetniük a pályahasználatért.

Cserni Béla, a dunaújvárosi önkormányzat ifjúsági és sportbizottságának elnöke viszont azt mondja: a bérleti díjhoz a város minden sportszervezetnek 80 százalékos alaptámogatást nyújt, de a sportbizottság negyedévente még ezt az összeget is megfejelheti, így a fociklubnak az éves bérleti díjból csupán a négy-öt százalékot kellett volna ténylegesen kifizetnie. A DFC vezetői által emlegetett ezerforintos használati díjról egyébként csak egy szándéknyilatkozat létezik, szerződés nem született.

Az elmúlt években nemcsak a labdarúgás került mély válságba, hanem az egész dunaújvárosi versenysport. Kálmán András, a város polgármestere szerint a probléma a Dunaferr privatizációja előtti időszakra nyúlik vissza. Becslése szerint a vasmű a kilencvenes évek végén - több csatornán keresztül - évi kétmilliárd forinttal támogatta a dunaújvárosi sportot. Ez az összeg már a 2004-es privatizáció előtt évi 400-500 millió forintra csökkent. A vasmű helyére nem lépett más cég, sőt a magánosítás óta a Dunaferr ukrán tulajdonosa is folyamatosan kurtította az apanázst - az idén összesen 225 millió forintot adnak a helyi sport támogatására.

Valerij Naumenko, a vállalat vezérigazgatója több alkalommal is kijelentette: a Dunaferr nem érdekelt a versenysport támogatásában, mivel annak a vasmű szempontjából csekély a reklámértéke. Ugyanakkor a dolgozók sportolását támogatja a cég.

A Dunaferr 2004-es privatizációját megelőzően a sportlétesítmények tulajdonjoga előbb átmenetileg az államhoz, majd 2005 végén a városhoz került. Korábban évi 200 millió forintot költött a város különböző sportcélú támogatásra, a létesítmények megszerzése óta viszont további évi bruttó 300 millió forint kell fordítaniuk a sportingatlanok üzemeltetésére. "Ám hiába nőttek több mint a duplájára az önkormányzat sportkiadásai, közben vészesen csökkent a helyi cégek, vállalkozások szponzori támogatása" - mondja a polgármester.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK