Vágólapra másolva!
Százötven-kétszáz fős tömeg, rokonok, barátok és szurkolók fogadták vastapssal Ferihegyen kedden este a svájci A csoportos világbajnokságról hazatért magyar jégkorong-válogatottat.

Szuper Levente szerint fantasztikus érzés volt Svájcban 1000-1200 magyar néző előtt, szinte hazai pályán játszani.

"Kevés olyan magyar sportoló van, aki átélhetett már hasonlót. Azt mondják, a magyar válogatottnak reálisan a divízió I második felében lenne a helye, ehhez képest ami velünk történt, az mind olyan volt, mint egy csoda vagy egy álom. A válogatott olyan fantasztikus, hogy nem is egy csapat, hanem olyan, mint egy nagy család, amelyben mindenki a testvére egymásnak" - mondta a nemzeti csapat kapusa.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=0dsKusV4dV6AHwId


Ladányi Balázs szerint életük élménye volt a világbajnokság. "Ha az eredményt nem nézzük, akkor elmondhatjuk, 30 év felett a csúcsra jutottunk el. Jóval nagyobb szerencse kellett volna a bennmaradáshoz, mint ami Szapporóban elég volt a feljutáshoz. En nem jelenti azt, hogy jövőre nem fogunk tudni visszajutni, de az sem lesz tragédia, ha ez nem sikerül. Emelt fővel jöttünk haza, ez többet ér bárminél."

"Ocskay Gáborral biztos más lett volna, az ő szerepe fontos volt. Sajnos kevés gólt lőttünk, ha ő ott van, a régi bevált szokások, emberelőnyös figurák hoztak volna pár pontot. Saját magunknak is elvárás a visszajutás, a csapatnak szüksége van a fiatalításra" - nyilatkozta Palkovics Krisztián.