Társoldalunk:

KHL-sztárcsapat lehet a magyar hokiválogatott ellenfele

2011.04.27. 12:11

Három esztendővel ezelőtt hívták életre a Kontinentalnaja Hokkejnaja Ligát (KHL), az orosz Szuperliga utódjaként létrejött nemzetközi profijégkorong-liga rövid idő alatt Európa legrangosabb bajnokságává és legsikeresebb sportvállalkozásává nőtte ki magát, nem véletlenül emlegetik sokan az észak-amerikai profiliga vetélytársaként. A Budapesten vendégeskedő Vlagyimir Salajev KHL-alelnök szerint azonban eszükben sincs az NHL-lel rivalizálni.

- Minek köszönhetjük a látogatását, milyen céllal érkezett Budapestre?
- A magyar szövetség vezetőivel kívántunk találkozni Dmitrij Kurbatov sportigazgató kollégámmal együtt. Tájékozódunk a sportág itteni helyzetéről, a KHL és az magyar szövetség közötti lehetséges együttműködésről. Emellett a Magyar Jégkorong Szövetség jelezte: szívesen rendezne egy bemutató mérkőzést a magyar válogatott és egy KHL-csapat részvételével. Ez ügyben Kovács Csaba szakmai alelnök és Pap Gábor, az elnökség tagja már járt Moszkvában, a mostani találkozó a felek közötti első magyarországi kapcsolatfelvétel.

- A szovjet, illetve orosz hoki mindig is világhírű volt. Milyen igény hívta életre a KHL-t?
- Egy új, magasabb szakmai színvonalú, jobban szervezett hokisorozat létrehozásában gondolkodtunk, amely vonzó a szponzorok és persze a szurkolók számára is. A KHL nem jöhetett volna létre az orosz nagyvállalatok, az orosz kormány és személy szerint Vlagyimir Putyin miniszterelnök támogatása nélkül. Három év elteltével immár bátran kijelenthetjük: életképes, sikeres projekt született.

- A liga 24 csapattal rajtolt. Milyen szempontok alapján döntöttek arról 2008-ban, hogy mely csapatok csatlakozhatnak a KHL-hez?
- Nagyon szigorú követelményrendszert állítottunk fel. Csakis az indulhatott, aki valamennyi feltételnek megfelelt. Először is be kellett adni a jelentkezést, amelyben valamennyi lényegi adatot fel kellett tüntetni a klubról, a jégcsarnokról, a szponzorokról és a pénzügyi lehetőségekről. Ezután a KHL szervező bizottsága részletes vizsgálatba kezdett, ellenőrizte a feltüntetett adatok hitelességét. Aprólékosan haladtunk, a jégpaloták világításától, a sajtó, a szurkolók és szponzorok kiszolgálásán át egészen a jég és a palánkok minőségéig számtalan dolgot ellenőriztünk. Kulcskérdés volt a jelentkező pénzügyi helyzete. Mekkora költségvetést tervez? Ki a szponzora? Egy évre áll-e rendelkezésére a szponzori pénz vagy hosszabb távú szerződéseket kötött? S végül, de nem utolsó sorban elemeztük a sportszakmai szempontokat is. Ki az edző? Kik alkotják a játékoskeretet? Képes lesz-e a csapat legalább három-négy éven át a KHL szakmai színvonalához méltó teljesítményt nyújtani?

- Miért nyitottak a külföld felé? Hiszen a KHL-ben kazah, fehérorosz és lett csapatok is versenyeznek.
- Ahogy az elnevezés is mutatja, eleve egy határokon átívelő bajnokságban gondolkodtunk. Nyitni akartunk Kelet-Európa felé. Ma már egy nemzeti bajnokság önmagában nem biztos, hogy eladható. A szponzorok és a szurkolók fantáziáját sokkal inkább megmozgatja, ha egyes régiók legjobb csapatai csatáznak egymással. Márpedig az említett három ország igazán jeles hokimúlttal dicsekedhet. Miként pompás eredményeket mutathat fel Csehország és Szlovákia is.

- Eszerint ezen országok felé terjeszkedhet a KHL?
- Lehetséges, de még nem ebben az évben. Az igazgatótanácsunk joga demokratikus szavazással dönteni az esetleges bővítésről.

- Mégis: hány klub áll sorban azért, hogy bekerülhessen a KHL-be? Itt Magyarországon azt hallani, hogy a szlovákiai Poprád az egyik jelölt.
- Jelen pillanatban nincs jóváhagyott programunk arról, hogy Európában milyen irányba bővítsük a KHL mezőnyét. Több elképzelés létezik, Poprád valóban a jelentkezők között van, ezért is töltjük a következő három napot Szlovákiában. Egyébként nem csak a mi szándékaink a meghatározóak, jó példa erre az AIK esete. A svéd klub megfelelt volna a feltételeinknek, az ottani szövetség azonban nem engedélyezte a stockholmiaknak a belépést a KHL-be.

- Hol húzzák meg a következő évadban a fizetési plafont?
- Kilencszázmillió rubelnél, vagyis nagyjából harmincmillió dollárnál. Ez azonban csak a fizetésekre szánt pénz, ami nem tartalmazza az egyéb költségeket, például az utazásokkal kapcsolatos kiadásokat. Benne foglaltatnak ellenben a játékosoknak szánt bónuszösszegek, ami azt jelenti, hogy ezt a határt tilos átlépniük a csapatoknak! Van egy alsó limit is, ez pedig 250 millió rubel. Legalább ennyit viszont kötelező szétosztani a hokisok között. A két szélső kategóriába négy-öt klub tartozik, a többiek nagyjából 500 millió rubelt költenek a fizetésekre.

- Kimondható-e, hogy a KHL szép lassan az NHL riválisa lesz?
- Az emberek szívesen tesznek efféle összehasonlításokat, de ne feledjük, hogy a mi ligánk három éves múltra tekint vissza, az NHL viszont lassan százesztendős. Persze, vannak olyan eredményeink, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Kidolgoztuk például a játékosszerződések számítógépes nyilvántartási rendszerét, ilyen szisztéma e pillanatban az NHL-ben nem létezik. Remek egészségügyi programunk van, különösen a fiatal hokisok számára, emellett kiváló egészségügyi ellenőrző rendszert működtetünk. Ugyanakkor az NHL-ben nagyon sok pénz mozog, rengeteg a néző, különösen Kanadában, ahol az emberek megőrülnek a hokiért. Mi nem abban gondolkodunk, hogy a KHL-nek öt vagy tíz éven belül meg kell előznie az NHL-t. A saját utunkat járjuk, az európai hoki hagyományaira támaszkodva

- Az NHL legfényesebb csillaga manapság Alekszandr Ovecskin és Sidney Crosby. Kik a KHL arcai?
- Szerencsére hosszú a lista: Jaromir Jagr (Omszk), Alekszej Morozov (Minszk), Alekszej Jasin (Szankt-Petyerburg) vagy Alekszander Radulov (Szalavat Julajev) is ismert név.

- A KHL friss bajnoka a Szalavat Julajev. Önt személy szerint meglepte-e az ufai együttes sikere?
- A legkevésbé sem. Ámbár a szezon előtt még legalább hat-hét csapat nevét felsorolhattuk volna, amelyek szintén eséllyel pályáztak a Gagarin-kupára. Ilyen volt a Magnyitogorszk, a Kazany, a Szankt-Petyerburg, a Jaroszlavl, az Omszk, az Atlant és a Dinamo Moszkva is. Ez igazán ideális helyzet, hiszen az a bajnokság, amely több esélyes, sokkal vonzóbb a szurkolók számára, mint egy lefutott versenysorozat. Nem véletlen, hogy átlagban kétszer annyi nézőt regisztráltunk, mint ahányan az orosz futballbajnokság meccseit látogatják. Minszkben ráadásul megdőlt az eddigi KHL-nézőcsúcs, amikor 15 576-an figyelték a CSZKA vendégjátékát!

Forrás: Icehockey.hu

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK