Vágólapra másolva!
Soha nem volt még ilyen jó kézilabdacsapata a Veszprémnek, az új nyári igazolásokkal már két ugyanolyan erősségű csapat is ki tudna állni a veszprémi drukkerek szerint. A szurkolást mindenestre nem lehet magasabb színvonalon művelni, magával ragadó az aréna hangulata, a csapat pedig öt nap alatt győzte le Európa két legerősebb együttesét. Helyszíni riport.

"Meg kell őket verni" - kiabálta oda elszántan, de mosolyogva Gulyás Péter, az MKB Veszprém kézilabdázója a Veszprém Aréna parkolójában néhány őt üdvözlő szurkolónak, amikor délután öt órakor sétált a kézicsarnok felé. A tavalyi Bajnokok Ligája-döntős, az Atletico Madrid idegenbeli legyőzése után a veszprémi kézisek újabb bravúrra készültek, a BL-győztes Kiel skalpjának megszerzésére. Két óra volt már csak hátra a meccsig, amikor a veszprémi játékosok egyenként, laza cuccokban szállingóztak a meccsre. Néhány perccel később befutott a német csapat busza is, ahonnan a kétméteres monstrumok olyan elegáns ruhákban cammogtak le, mintha koktélpartira érkeztek volna.

"Az anyád úristenit, te! Remélem gondolsz még ránk!" - torkolta le kedvesen egy idősebb szurkoló Veszprém-sállal a nyakában a buszról lekászálódó Kiel-játékost, Marko Vujint. A szerb átlövő, aki nyáron hagyta el a Veszprémet a német klub kedvéért, kicsit meg is illetődött a nála fél méterrel alacsonyabb öregúr zsörtölődése miatt. Kisfiús mosolya aztán szélesebbre húzódott, amikor a bácsi megenyhülve odaszólt neki, hogy "gyerünk, Marko, menjél be öltözni".

Fotó: Nagy Attila [origo]

Nála is mélyebb érzelmeket élt át az a férfi, aki Mátészalkáról 500 kilométert tett meg azért, hogy valóra váltsa régi álmát, és eljusson élete első Veszprém-meccsére. "A barátaim leptek meg a 39. születésnapomra ezzel a jeggyel. Soha nem voltam még itt, pedig a kislábujjamtól a fejem búbjáig Veszprém-szurkoló vagyok. Most sem hiszem el, hogy itt vagyok" - mondta elérzékenyülten a kissé kapatos férfi, aki néhány perccel később már frissen vásárolt Nagy László-mezben indult felfedezésre az arénában.

Határtalan rajongás

Idillikusnak hatott, ahogy a lemenő nap fényében megtelt az aréna előtti tér, és ahogy minden megkérdezett szurkoló feltétel nélküli rajongással beszélt a csapatról. "Közvetlenek a játékosok, ha bármikor találkozik velük az ember Veszprémben, el lehet velük beszélgetni. Nekik is rengeteg pluszt jelenthet, amikor például a meccs előtt végigmennek a parkolón" - célzott arra egy szurkoló, hogy minden érkező veszprémi játékoshoz volt egy-két jó szava valakinek.

Fotó: Nagy Attila [origo]

Ráadásul, ha valamikor, most tényleg bízhatnak abban, hogy az MKB a szezon végén bekerül a legjobb négy közé. "Ez a csapat 40 százalékkal jobb, mint a tavalyi" - mondta egy középkorú férfi. A Veszprém irányítását a nyáron vette át a spanyol Antonio Carlos Ortega, és számos sztárjátékost igazolt a csapat, többek között a világ egyik legjobbjának számító Nagy Lászlót, Cristian Ugaldét, Marco Onetót, Chema Rodriguezt vagy az iráni Iman Dzsamalit. "Sokkal színesebb, dinamikusabb, gyorsabb a játékunk. Most olyan keretünk van, hogy két egyforma csapatot is ki tudnánk állítani. Talán nem leszünk 40 perces csapat, mint eddig, amelyik mindig a hajrában bukik el" - mondta egy szurkolótársa a körülötte állók nagy helyeslésére. Többen is azt mondták, ilyen erős csapata még nem volt a Veszprémnek, egy srác volt csak, aki szerint a 2002-es BL-döntős társaság hasonlóan jó volt.

"Sokkal erősebb, gyorsabb a csapat, nem annyira kiszámítható a játéka, mint régebben, sokkal szélesebb a repertoárja. Nagyon jót tett a spanyolosítás" - mondta egy veszprémi törzsszurkoló. Nem volt olyan megkérdezett, aki ne örült volna a spanyolok érkezésének, a legnagyobb sztárnak mégis Nagy László számít. Nagy hiába játszott korábban a nagy rivális Pick Szegednél, és hiába nem lépett pályára máig homályos okok miatt a válogatottban három évig, pár meccs is elég volt neki, hogy kedvenc legyen a Veszprémben. "Nagyon jól összefogja a csapatot, nagyon jól kommunikál a többiekkel, ő igazi ikon, olyan, mint amilyen Peric volt. Még nem ő a csapatkapitány, de a legjobb úton halad afelé, hogy jövőre ő legyen az" - mondta egy középkorú asszony.

Fotó: Nagy Attila [origo]

A csarnokban egészen magával ragadó a hangulat. Már a bemelegítés alatt is akkora a hangorkán, hogy a bejátszott zenékből alig hallani valamit. Amikor a veszprémi csapatot mutatják be, az egész stadion feláll, és innentől kezdve ahhoz lehet hasonlítani a szurkolás hangerejét, mintha bő egy órán keresztül két hangszórót ragasztottak volna az ember füléhez.

Megérte átutazni a várost

Kivételes képességek szükségesek ahhoz, hogy egy csapatsportágban olyan vezető szerepet töltsön be valaki, mint Nagy László, ráadásul ez még a világ legjobb csapata ellen is ennyire tisztán megmutatkozzon. Nagy játékát nézni lebilincselő, egy egész meccset el lehet azzal tölteni, hogy csak az ő mozdulatait figyeljük. Az első gólja utáni arckifejezését nézve nehezen képzelhető el, hogy mellette valaki ne törekedjen a maximumára. Átszellemültsége tökéletesen illik a veszprémi szurkolókhoz, a hangulat még a legkonszolidáltabb középkorúakból is a mindenről megfeledkezett őrjöngést hozza ki.

Fotó: Nagy Attila [origo]

A Veszprém remekül játszott a Kiel ellen, bár egy-két megingás miatt nem tudott komoly előnyre szert tenni, végig fej fej mellett haladtak a csapatok. Az arénát megtöltő ötezer ember szurkolása mindvégig elképesztő volt, és amikor tíz perccel a vége előtt felharsant az "álljatok fel" rigmus, nem lehetett olyan embert látni, aki ne talpon izgulta volna végig a rendkívül szoros hajrát.

A Veszprém végül 31-30-ra nyert a Kiel ellen, amely a Bajnokok Ligájában egy éve nem talált legyőzőre. "Frenetikus volt, ezért megérte ennyit utazni" - mondta két 17 éves miskolci srác, mindkettejüknek ez az első hazai Veszprém-meccse. "Ilyet még nem láttunk, ennél jobb nem is lehetett volna" - mondta egyikük, aki állítása szerint azóta rajong a Veszprémért, hogy egy montpellier-i BL-meccsen 300 magyar drukker a tévén keresztül is hallhatóan hangosabban szurkolt a franciáknál.

"Amint lesz lehetőségünk, jövünk megint" - tette hozzá társa, majd visszaindultak Miskolcra, mert holnap reggel suli van.

Fotó: Nagy Attila [origo]