Legyünk regionális kézinagyhatalom!
BL-győztes a Győr, EHF-kupát nyert a Szeged, Final Fourba jutott a Veszprém: kézilabda-klubcsapataink remek évet tudnak maguk mögött. A férfiválogatott viszont nem lesz ott a katari vébén, így veszélybe került az olimpiai szereplése, a női pedig nehéz felkészülés után várja a decemberi, hazai rendezésű Eb-t. Mocsai Lajos szerint továbbra is az a cél, hogy regionális kézinagyhatalom legyünk. A férfiválogatott éléről távozó szakember az Origónak beszélt a klubok és a válogatott viszonyáról, egykori játékosáról és mostani utódjáról, Talant Dujshebaevről, a koperi bukásról és a Testnevelési Egyetem rektori címére beadott pályázatáról.
Azt mondta, az elbukott vb-selejtező után a tudományos munkájára akar koncentrálni. Nem fog hiányozni a meccshangulat, a feszültség most, hogy kizárólag a tanítással kezd foglalkozni?
Valaki nemrég összeszámolta, hogy 357 mérkőzésen irányítottam magyar válogatottakat, nyilván nem lesz könnyű az elszakadás, de az embernek el kell tudni dönteni, mikor mivel tud a legtöbbet segíteni. Úgy gondolom, ha a sport tudományos részével, tehetséggondozással, edzőképzéssel foglalkozom, kevésbé látványos, de hosszú távon ugyanolyan fontos szakterület.
Mit gondol arról, hogy sokan csak lex Mocsaiként emlegetik azt a nemrég módosított törvényt, aminek köszönhetően tudományos fokozat nélkül is pályázhat a rektori posztra?
1978 óta tanítok, és egészen az utóbbi évekig bárki pályázhatott tudományos fokozat nélkül vezetői pozíciókra. Nemrég változtatták meg a szabályt, néhány éve kell doktori cím a rektori poszthoz, de amikor bejött a változtatás, érdekes módon nem volt zúgolódás. Másodszor, talán letettem annyit az asztalra, hogy ne kelljen magyarázkodnom a pályázat miatt. Ha valaki a szakmai előmenetelemet kérdőjelezi meg, szívesen leülök vele egy vitára.
Milyen lesz a Testnevelési Egyetem, ha ön lesz a vezetője?
Remélem, sikerül visszaszerezni azt a presztízst, ami évtizedeken át övezte az intézményt. A sporttudomány nagyon fontos ágazat, és azt gondolom, túlságosan kevés szó esik arról, mekkora a lemaradásunk itt is. Vissza kell hozni az egyetemre a nemzetközi hírű, neves előadókat, és az épületek állapotától kezdve a tananyagon át mindent meg kell újítani.
Kicsit hirtelen fordított hátat a kézilabdának. A vb-selejtező kudarca, és az így kimaradó világbajnokság az oka, vagy más?
A szlovéniai vereség az eredménye volt egy olyan negatív trendnek, ami már egy ideje zajlott a válogatottnál. Annyira ellehetetlenült a szakmai munka, hogy ehhez már nem kívántam a nevemet adni. A jelenlegi rendszerben nemhogy arról nem lehet szó, hogy az ember a szakmai gondolatait átültesse a játékba, de az eredményes felkészülés lehetősége sem adott. Nézzék meg, milyen állapotban kaptam meg a játékosokat a mérkőzés előtt.
Ennek ellenére sokáig úgy tűnt, meglesz a továbbjutás. Mi történt az utolsó hat percben Koperben?
Egy mérkőzés hajrája az utolsó percekre érkező játékosok pszichikai, fizikai és lelkiállapotától függ. Lehet időt kérni, és hagyni fújni egyet a játékosokat, de ott már nagy variációs lehetőségek nincsenek. Azt kell valahogy elérni, hogy a játékosok küzdeni akarása és mentális frissessége átlendítse őket a fizikai fáradtságon. Nekünk ez nem sikerült, teljesen összeomlottunk az utolsó percekre, pedig addig a kezünkben tartottuk a találkozót.
Hibázott valamiben?
Kiestünk, tehát biztosan hibáztam, ugyanakkor a meccs végére annyira elfogytunk a kispadon, hogy már nem is tudtam volna mást beküldeni azokon kívül, akik a pályán voltak. A részletes elemzésemet azonban nem tárnám a közvélemény elé, mert nem szokásom a sajtón keresztül üzengetni senkinek.
Akadt valaki, akivel különösen elégedetlen volt?
Ez egy tiszta szívű, jólelkű magyar válogatott, amiben nagyszerű sportemberek szerepelnek. Sok szerencsétlen körülmény játszott közre abban, hogy így alakultak a dolgok, ezek közül jó néhányra nem volt semmilyen hatásunk. Maradjunk annyiban, hogy maradt bennem hiányérzet néhány játékost illetően, de ha csapatként nyerünk, akkor csapatként is veszítsünk.
Mekkora csapás a férfi kézilabda-válogatottnak, hogy nem lesz ott a világbajnokságon?
Inkább amiatt van bennem keserűség, hogy a kieséssel veszélybe került az olimpiai részvételünk. Az, hogy kimarad egy világesemény, nem olyan nagy tragédia. Nézzék végig az utóbbi éveket, több korábbi érmes ország hagyott ki egymás után néha több világversenyt is, úgyhogy inkább büszkék lehetünk rá, hogy a magyar válogatott mindig ott volt.
A Szeged EHF-kupa-győzelme és a Veszprém Final Four-részvétele alapján azt gondolhatnánk, rendben van a férfi szakág, de a válogatott pont most hagy ki egy fontos, olimpiára kvalifikáló tornát.
Ahhoz, hogy céljainknak megfelelően regionális nagyhatalom legyünk, feltétlenül szükségesek a klubsikerek, és örömteli az is, hogy a kézilabdának olyan a támogatottsága az országban, hogy világsztárokat tudunk a magyar csapatokhoz csábítani. De azt is látni kell, hogy a külföldi sztárok a magyarok játékperceit rövidítik meg, és a külföldre igazoló játékosaink között is kevesen futnak be komoly nemzetközi karriert. A 2008-as, KEK-győztes veszprémi csapatnak még a magyar válogatott adta a gerincét, mostanra viszont 6-7 csapatból kell összeválogatni a játékosokat, ami nyilván sokkal nehezebb feladatot ró a szakmai stábra.
Utódja, Talant Dujshebaev képes lesz erre a feladatra úgy, hogy másodállásban viszi a válogatottat? Mit gondol egykori játékosáról?
A felkészültségéhez nem férhet kétség, számomra roppant szimpatikus játékfilozófiát képvisel, és ahogy játékosként, úgy edzőként is győztes típus. Kicsit más vérmérsékletű, mint én, de ebből biztosan nem lesz probléma. Abból már előbb lehet, hogy nem főállású a kapitány, de ez persze nem jelenti azt, hogy ne tudna sikeres csapatot csinálni, csak sok múlik a segítőin. Mondanom sem kell, nagyon fogok szorítani neki.
Az U19-es Európa-bajnokságot elnézve a férfiaknál nincs okunk sok panaszra a jövőt illetően. Mennyire biztosított a szakág utánpótlása?
Nagyszerű sikert ért el Gyurka János csapata, külön kiemelném azt a magabiztosságot, amivel a döntőig menetelt a válogatott. Egyelőre inkább reménytelinek nevezném a fiúk szereplését, hiszen látszik ugyan, hogy tehetséges a társaság, de ez nem garancia a felnőtt sikerekre. Nem véletlen, hogy a megfelelő tehetséggondozás stratégiai jelentőségű kérdés, amivel szerencsére mostanában többet tudunk foglalkozni. Fontos, hogy ezek a srácok rendszeres, ellenőrzött meccsterhelést kapjanak, bár hasonlóan fontos a versenyeztetésük is.
Mi a helyzet a nőkkel? Nyakunkon az Európa-bajnokság, amire elég rövid idő alatt kellett felkészülnünk, és nem is a legideálisabb körülmények között.
Emberileg és szakmailag is nagyon nehéz helyzetben volt a csapat Karl Erik Böhn tragikus halála miatt, hiszen a közelgő Európa-bajnokságra való felkészülésből sok idő ment el. Hajdu János kollégám jól tette a dolgát, de egyébként sem volt emberileg lehetséges korábban bármit lépni, hiszen mindannyian bíztunk a norvég szakember felépülésében, amikor jobb hírek érkeztek az állapotáról. A rettenetesen nehéz helyzetből nem is lehetett jól kijönni, pedig most jó csapatunk van, Németh András biztosan remekül felkészíti a tornára, de a felkészülésből kiesett idő hiányozni fog.
Mire lehet képes a magyar válogatott a hazai rendezésű Eb-n?
A legjobb négy közé jutás már szép eredmény lenne a csapattól.
2000-ben Európa-bajnokok lettünk, ráadásul Romániában nyertünk Eb-t. Szűk másfél évtized után hogy áll most a női szakág?
Elképesztően erős csapatom volt a romániai Eb-n, tele volt nagyszerű képességű játékosokkal, és ott volt a tábornoknőm, Kökény Bea, aki a pályán a meghosszabbított kezem volt. A mostani válogatottban is játszanak hasonló képességű klasszisok, és vannak tehetséges fiataljaink, akikre a jövő csapata épül majd. Örvendetes, hogy többen már játszottak európai kupameccseket is közülük, de azt azért tudni kell, hogy a válogatott egészen más közeg. A válogatott mérkőzések jelentik a csúcsot, azok az igazi megmérettetések egy sportoló számára. Egészen különleges lelkiállapotba kerülnek a játékosok, ráadásul itt nem 2-300 néző előtt fognak játszani, hanem várhatóan telt házak előtt, a média figyelmétől kísérve. Ezekre is fel kell készülniük a fiataloknak.