„Személy szerint csalódott vagyok, mert elvesztett BL-döntőt jó szájízzel nem lehet magad mögött hagyni. Ugyanakkor az éves teljesítményünk nagyon kiegyensúlyozott volt, büszke vagyok a csapatra, elégedett lehetek magammal is."
"A kölni Final Fourban elfárasztott minket a Kiel rohanós játéka az elődöntőben és számított az is utána, hogy mi 3 órával kevesebbet pihenhettünk a Barcelonánál, bár ezt nem kibúvóként mondom. Én is jobb ötletnek tartanám, ha lenne egy nap pihenő a két meccs között, szerintem minden csapat támogatná.” - értékelt Nagy László a Digisport Reggeli Start című műsorában.
„Ami Mikler Rolanddal történt, az előfordulhat minden játékossal a kézilabdában: csúcskategóriában védett egész évben, aztán a döntőben nem az övé volt a kiemelkedő kapusteljesítmény, ám a védekezésünk sem volt annyira kemény. Ilic sem tudott eleget pihenni, de tegyük hozzá: nélkülük nem jutottunk volna el a Final Fourig, kár személyeket kipécézni. Roli nagyon el volt keseredve, pedig küzdésből nagy éve volt, ezen a meccsen meg a Barca jobb volt."
A finálé másik döntő faktoráról is szót ejtett Nagy. "Ellenszer Karabaticra? Talán egy nyitottabb védekezés az lehetett volna, ám azt a Kiel után nem bírtuk volna már fizikálisan. Sulicot meg azért erőltette Ortega mester Nilssonnal szemben, mert védekezésben komplexebb és nem akart annyit rotálni. Szélsőjáték hiánya? Mi az átlövőkre, beállókra alapozzuk a játékunkat, ez igaz.” - mondta el a veszprémiek csapatkapitánya.
„Palmarsson és Sliskovic érkezése variálhatóbbá teszi majd a játékunkat és több pihenési lehetőséget is ad. Közben pedig a Barca 30-40%-ot gyengülhet Karabatic majdnem biztos távozásával. Jövőre is döntőzni akarunk, s akkor már meg is nyerni a trófeát. Pályafutásom megkoronázása lenne magyar csapattal BL-t nyerni. Ha ez összejön, még milyen terveim lehetnek? Például ismételni, megvédeni a címet. Szeretném kitölteni a 2017-ig szóló szerződésemet, még több szezont érzek most magamban, szerintem rá fogok utána is húzni.” - jelezte a válogatott kulcsembere.
Nagy László hozzátette: „A dolgok jelen állása szerint én már máshol nem fogok kézilabdázni, mint Veszprémben. Hogy aztán edzősködés vagy klubvezetés? Ami biztos: utána is a magyar kézilabdázásban maradok, a mikéntje a lehetőségektől függ majd. Játékosként most izgalmasnak tartom az edzősködést mint kihívást, főleg, ha ilyen csapata lehet az embernek, mint Ortegának megadatott.”
Iváncsik Gergő a Telekom Sporthír Szolgálatának nyilatkozva elmondta, az idei Bajnokok Ligája-döntőn sokkal közelebbinek érezte a győzelmet, mint 2002-ben, amikor a döntősök kétszer is megmérkőztek egymással. "Hazai pályán két góllal győztünk, Magdeburgban viszont öttel maradtunk el a németektől, így összesítésben ők vihették el a trófeát. Ahogy most Kölnben a Barcelonának, úgy akkor is a jobb hajrá hozta meg a Magdeburgnak a tornagyőzelmet.”
„Időközben azonban nagyot változott a kézilabdavilág, egykori csapatomra kemény hatvan perc várna, ha a mostanival találná szembe magát. Akkor is oda kellett tenni magunkat, újabban viszont gladiátorok egységei csapnak össze.” Iváncsik Gergő állítja, hogy a mostani második helyet is igen nagyra kell értékelni, és hinni abban, hogy jövőre megint sikerül előrelépni. Azaz – győzni. Ez egyébként a veszprémi klub vezetői által meghatározott hároméves eredményességi terv tökéletes teljesítését is jelentené.
„Nem rosszak voltunk az idei döntőben, hanem a Barcelona volt jobb nálunk. Túl sokat vett ki belőlünk az elődöntő, az erőkézilabdát játszó Kielt csak úgy tudtuk legyőzni, hogy minden energiánkat mozgósítottuk. A raktárak feltöltéséhez számunkra kevés volt 21 óra. Arra is emlékeztetnék, hogy 13 éve még áprilisban játszottunk BEK döntőt, most viszont egy roppant nehéz, és megterhelő hosszú menetelés legvégén jóval később kellett 24 órán belül két csatát megvívnunk.” – mondta Iváncsik.
