A londoni olimpián ezüstérmes, tavalyelőtt világbajnoki negyedik, a 2014-es budapesti En-n pedig éppen a magyarok mögött bronzérmes olaszok agresszív stílusa a folytatásban ideig-óráig érvényesült, a második negyed közepe táján aztán a válogatottba visszahívott, és ott 250. mérkőzését játszó Szivós Márton bombája már célba ért (3-2).
A harmadik játékrész elején sikerült egyenlíteni is: Vámos Márton távolról váratlanul lőtt, labdája a jobb felső sarokba csapódott (3-3). Alig valamivel később a csapatkapitány Varga Dániel is távoli góllal jelentkezett, átvette a vezetést a magyar csapat (3-4). Nem maradt el azonban az egyenlítés, mi több, az utolsó szünet előtt kevéssel az ötödik vendéggól is megszületett (5-4).
A befejező nyolc percet egy messziről leadott sikeres olasz lövés vezette be (6-4). Varga Dániel hamar válaszolt, egyenlítés helyett azonban újból kétgólos lett a különbség, és ez megmaradt, mivel Vámos vízre pattintott bombájára is feleltek az olaszok (8-6).
3-0 után ébredtünk fel, és ez már nagyon késő volt. Onnantól kezdve jól küzdöttünk, megszereztük a vezetést, de a végén már nem volt fantázia a támadójátékunkban