Társoldalunk:

A női pólócsapat tagjai még a letolást is elvárják a kapitányuktól

2018.07.27. 06:07

A barcelonai vízilabda-Európa-bajnokságon a menetrend két héten át állandó volt: a férfi és a női csapat is a meccsek másnapján látta vendégül a sajtót. A nők kapitánya, Bíró Attila minden alkalommal készségesen válaszolt az újságírói kérdésekre. Az Origo a spanyolok elleni bronzmeccs előtti napon taktika és játékelemzés helyett főleg lelki ügyekről kérdezte a válogatottal 2016-ban Európa-bajnokságot nyert szövetségi kapitányt.

"Hogy hogyan tudom összetartani a csapatot? Biztos, hogy kell érzék is hozzá, de sokat számít a játékos múltam. Az Egerben és főleg a Ferencvárosban töltöttem a hazai játékos pályafutásomat, aztán külföldön is sokat tapasztaltam a csapategység megteremtését akár profi klubcsapatokban, akár válogatottnál. Utóbbinál valamivel könnyebb, hiszen mindenki kerettag akar lenni. Kell hozzá empátia, hozott érzék is. Erről sokat tanultam és láttam, amiben szerintem Kemény Dénes volt eddig a legnagyobb az edzők közül, akikkel dolgoztam. Ő nagyon jól tudott csapatot építeni. Ez a készség, az együttérzés néha úgy érzem, sokkal többet számít, mint bármilyen taktika vagy bármilyen edzésmódszer. Főleg ugye a női lélek rejtelmei nem olyan egyszerűek. Nem könnyű egységes jó csapatot csinálni, kilógó elemek nélkül, de ha kívülről így látszik, az már fél győzelem" - mondja szinte egy szuszra a jó csapat - szerinte - lelki hátterét.

Bíró Attila szerint csapatépítésben Kemény Dénes a legjobb példaForrás: MTI/Illyés Tibor

Bíró Attila fontosnak tartja azt is, hogy minden pillanatban hiteles legyen mindaz, amit a lányok felé közvetít. "Mindig a fejétől büdösödik a láb, ha azt látnák, hogy görcsölök, feszülök, akkor ők is befeszülnének. Így is van egy-két ember, akinek görcsbe rándul a gyomra egy-egy fontos meccs előtt, de ahogy halad előre az idő, egyre jobban lehet ezt kezelni. Még nem járunk az út végén, de jól állunk a tokiói olimpiához vezető úton."

A szövetségi kapitány nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a csapat minden tagja megkapja azt a fajta törődést, amit személy szerint igényel. "Abszolút különböző személyiségekről beszélünk, különbözően is kell bánni velük. Van, hogy mint egy kerek egész a csapat, közösen meg vannak dicsérve, vagy letolva, ha olyan a szituáció. Emellett egyénenként is kell foglalkozni velük, nekem ez nem esik nehezemre. Rendszeresen előfordult, hogy egy kávé mellett leülök beszélgetni akár erősebb hangnemben, akár finomabban, igénylik is ezt. Volt egy-két évvel ezelőtt, hogy szabályosan kikérték, hogy miért nem toltam le őket jobban. Emellett megkapják ugyanazt a bátorítást, szeretetet, ami kell egy ilyen csapathoz."

A lányok pótapaként néznek fel Bíró Attilára, valamint Tóth László másodedzőre isForrás: Waterpolo.hu Facebook

Hogy milyen kihívást jelent a munka a főként húszas éveik elején álló lányokkal, a kapitány őszinte büszkeséggel válaszol. "Nehezebb, mert a saját életükben is útkeresésben vannak, akár magánéletbeli dolgokról, akár tanulásról van szó. Büszke vagyok rá, hogy szinte mindenki tanul valamilyen felsőoktatási intézményben. Szűcs Gabi például nappali állatorvosira jár, de olyan is van, aki két egyemet végez egyszerre. Kézzelfogható példa is van arra, mennyire érzékeny korban vannak: Keszthelyi Ritán látom, akivel harmadik éve dolgozom együtt, hogy amikor elkezdtük a közös munkát, a medencében és a parton is kiszámíthatatlanabb, hebrencsebb, zabolátlanabb személyiség volt, most meg kezd nővé válni, ami a játékán is meglátszik. Érettebb a játéka, a gondolkodásmódja. Ez nyilván nemcsak nekünk köszönhető, de tény, hogy sokat számított, hogy megtettem csapatkapitánynak. Ez is a felnőtté válás folyamata, most már igazi vezéregyéniségként viselkedik, pedig amikor kineveztem, nem hitte el, mondta is, hogy ő nem képes erre. Nyugtattam, higgye el, meg tudja csinálni, ezek az esetek mind előrébb visznek. Sokszor inkább pszichológusnak érzem magam, mint edzőnek."

Keszthelyi Rita (balra) a medencében érett nővé és csapatkapitánnyá is váltForrás: MTI/Illyés Tibor

Bíró Attila azt is elárulta, hogy a nyíltság nagyon fontos alappillére a jól működő válogatottnak. "Nem tudom, hogy milyen volt előttem, de most egy olyan őszinte légkör van, hogy amikor leülünk, mindenki elmondja bátran minden problémáját. Fontos, hogy én is elfogadom a kritikát, akár szakmai, akár más jellegű. Megbeszéljük, nyitott vagyok mindenre. Azt gondolom, hogy soha nincs kész egy edző, akárhány éves is, folyamatosan lehet tanulni, nekem is egy komoly tanulási folyamat és fejlődési lehetőség meccsről meccsre."

A férfi és a női csapat összehasonlításával nem foglalkozik, ahogy a közvélemény felől érkező kritikát sem veszi fel, mi szerint a női válogatott mentheti meg a magyar vízilabda becsületét. "Nem szoktam ilyen nagy szavakat használni. Az első két évemben jobban teljesítettünk, mint a férfi válogatott, tavaly viszont ők voltak jobbak a vb-n. Az eredmények mindig minősítik az edzőt, meg a csapatot, a munkát is, ilyenekben nem szoktam mérni magunkat se a férfi válogatotthoz, se senkihez. Ez a lányoknak egy felesleges teher. Ha jól játszunk, az úgyis magáért beszél, mondhatok bármit, az eredményjelző nem hazudik."

Amikor arra kértük a kapitányt, hogy három szóval jellemezze magát, rövid gondolkodás után jött is a válasz.Empátia. Alaposság. Lazaság."