Társoldalunk:

Mocsai Lajos: 50 napot kellene együtt töltenie a kéziválogatottnak

2019.01.27. 11:14

Mocsai Lajos, a férfi és a női kézilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya, a Testnevelési Egyetem rektora szerint a magyar kézilabdának megvannak a saját hagyományai, amikre lehet építeni, de a külföldi mintából is lehetne hasznosítani sok elemet. A Nemzeti Sportnak adott interjúban arra is kitért, hogy szerinte kulcskérdés a válogatott hatékonyabb összeszoktatása.

"A jelentősebb, erősebb észak- és nyugat-európai vetélytársaknál folyó szakmai munkába is bizonyos fokig belelátva azt kell mondanom, nálunk egészen más metodika szerint dolgoznak az él- és középmezőnybe tartozó, a kerettagokat adó klubok, valamint a válogatottnál a legjobbak. Ezt a munkát el kell választani és élesen meg kell különböztetni a külföldi mintáktól, módszerektől. Ez azért szükségszerű és kötelező, mert nekünk

megvan a magunk kialakult, bevált, korábban sikerekre vezető, egyedi edzésmódszertanunk, amelytől viszont eltávolodtunk. Nem szükséges, sőt inkább hátramozdító mindenben a külföldieket utánozni

- kezdte az értékelést Mocsai.

Mocsai Lajos szerint nem kell mindenben a külföldieket utánozniForrás: AFP/Javier Soriano

"Biztosan akad egy-egy eleme a módszertanuknak, amelyet érdemes átvenni, de hangsúlyozom, a magyar kézilabdának, az utánpótlás-nevelésnek is kiváló hagyománya és iskolája volt és van is. A kerettel úgy kell dolgozni, mintha klubcsapat lenne. Ez nyilván nem napi két edzést jelent. Ugyanakkor a bevált magyar iskola alapja, hogy a kerettagoknak évente legalább ötven napot közös gyakorlással kell tölteniük.

A korábbi szövetségi kapitány kitért a magyar játékosok szerepére is a hazai élcsapatokban:

"A külföldiek tömegét alkalmazó magyar élklubokból az utóbbi években nem került ki tizenkét-tizennégy nemzetközileg is jegyzett magyar játékos, legfeljebb kettő-három. Nézzék csak meg, hogy a Szegedben vagy a Veszprémben milyen és mennyi szerepet játszanak a magyarok, mikor juthatnak szóhoz a magyar tehetségek. Hozzáteszem, értem a klubok eredménykényszerét, de ez bizonyos fokig gátja a tehetségek felhozásának, nemzetközi szintű játékossá csiszolásának.