Társoldalunk:

A kezei között halt meg a felesége

2019.04.20. 14:36

Nyilas István, a Naturtex Szedeák férfi kosárlabdacsapatának egykori játékosa nem szakadt el a sportágtól, a volt csapatkapitány NB I A csoportos meccseket vezet. Két éve elveszítette a feleségét, azóta egyedül neveli két gyermekét. A sportember a Délmagyar.hu-nak őszintén beszélt az érzéseiről. 

„Huszonhárom évet éltünk együtt, boldogságban, szeretetben. Két gyermekünk született, Enikő és Geri. Mindenki azt kérdezte, hogy mennyire volt nehéz a gyerekeknek. Nagyon nehéz volt nekik, de nekem sem volt egyszerű. Kegyetlen pillanat volt mindhármunk számára, szörnyű nap volt az. Hatalmas erő volt benne, élni akart, az utolsó pillanatig küzdött a gyilkos kórral. Az utolsó hetet is vele töltöttem Vásárhelyen, a kórházban. Ott voltam mellette. Nagy harcot vívott. A kezeim között halt meg. Éppen a kedvenc zenéit raktam be, és képeket nézegettem az életünkből, amikor megtörtént a tragédia" – mondta Nyilas István a lapnak.

„Mi mindig őszinték voltunk. Sokszor kérdeztem, hogy miért pont velünk történt? De természetesen válaszok nincsenek. Kriszta sohasem beszélt a betegségéről. Egyszer jöttünk haza Pécsről, akkor talán 10 percig volt téma, és csak annyit mondott, hogy ha már nem lesz, akkor nem akar egy kép lenni a falon. Az elmúlt nyáron el is költöztünk régi otthonunkból. Így egy kicsivel könnyebb" – tette hozzá a Naturtex Szedeák férfi kosárlabdacsapatának egykori játékosa, aki a sportról is beszélt, bízik benne, hogy Szedeák kiharcolja a bennmaradást.

Az egykori kiváló kosárlabdázó ma már meccseket vezet az A csoportbanForrás: delmagyar.hu/Frank Yvette

„Nem lesz könnyű, mert a TF Budapest veszélyes csapat. Rajtuk nem lesz akkora nyomás, mint a szegedi csapaton. Fontos lesz, hogy miként bírják el a játékosok ezt a terhet. Jobb csapat a szegedi, az nem vitás, de a TF valójában a bajnokság eleje óta erre a play-outra készül, ezért lehet veszélyes ellenfél.

Nyilas István arról is beszélt, hogy vonzotta a játékvezetés, nagyon élvezi, szereti ezt a munkát, de rengeteget kell még tanulnia. Hozzátette, mindkét gyereke sportol, mindketten kosárlabdáznak.

A lányom nagyon szorgalmas, a kisfiam is tehetséges, a lényeg, hogy mindketten mozognak. Járok a meccseikre, néha azért nehezen bírom, hogy ne szóljak, hiszen harminc évet játszottam, sőt még NB II-ben most is néha beszállok. Nehéz volt elfogadni a helyzetet, de el kell. A múzeumban dolgozom, nevelem a gyermekeimet, vezetem a meccseket. Még van feladatom az életben, és a boldogság is visszaköltözött a szívembe" – zárta a szavait.