Társoldalunk:

Öngyilkosságnak tűnő lépésre készül a férfi kézilabdázók BL-sorozata

2019.07.02. 13:27

Több mint furcsa lépésekre szánta el magát az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) a Bajnokok Ligája és az Európa-liga (korábban EHF-kupa) átalakítása kapcsán. Az EHF vagy nagyon magabiztos, vagy végtelenül ostoba, amikor a legrangosabb kupasorozat kezdési időpontjait szembehelyezi a labdarúgó BL és El kezdési időpontjaival. 

Az EHF még 2018 decemberében döntött az európai kupasorozatok rendszerének alapvető átalakításáról. Amit már korábban tudni lehetett, hogy a 2020/21-es idénytől kezdve a férfi és a női Bajnokok Ligájában is 16 csapat szerepel majd két nyolcas csoportban. Az eddigiektől eltérően a férfiaknál a főtábla küzdelmeit nem előzik majd meg selejtezők. Az első és a második helyezettek a negyeddöntőbe kerülnek, ahova a harmadik, negyedik, ötödik és hatodik helyen végzett együttesek keresztbejátszás után juthatnak el. 

De a lényeg nem is ez, hanem ez: a férfiak BL-sorozatának mérkőzéseit hétvége helyett szerdán és csütörtökön rendezik.

Mégpedig szerdán és csütörtökön 18.45 és 20.45-ös kezdéssel, míg az El mérkőzései kedden kerülnek sorra ugyanezekben az időpontokban. Ha önnek is ismerősek ezek a kezdési időpontok, akkor nincs egyedül. Ezek valóban az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemzetközi kupasorozatainak az előző idényig jól ismert kezdési időpontjai voltak, melyeket a legutóbbi szezonban toltak el 19, illetve 21 órára. A lényegen azonban ez a negyedóra mit sem változtat: az EHF gondolt egy merészet, megpörgette a tárat a hatlövetűben, és a fejéhez tartotta a pisztolyt. 

A veszprémi (és szegedi) sztároknak most már nemcsak a kézilabdázókkal, hanem a focistákkal is fel kell venniük a versenytForrás: MTI/EPA/Sascha Steinbach

Nem nagyon látni ugyanis a rációt abban, hogy kimozdították a meccseiket az eddig megszokott hétvégi kora, illetve késő délutáni időpontokból, és szembementek a világ legnézettebb sportsorozatával. Vannak persze magyarázatok: lehet, hogy úgy gondolták az EHF-nél, hogy hétvégén többen vannak, akik valamilyen tévétől távoli programot választanak, mint azok, akik leülnek egy kézilabda BL-meccs elé. Ahogy az is igaz, hogy máshová nehéz besuvasztani a mérkőzéseket a nemzeti bajnokságok rendszerint hétvégi fordulói miatt. Ezzel a döntéssel elkerülik a hazai versenynaptárakkal való folyamatos ütközést, miközben a roppant szoros versenynaptárra joggal panaszkodó játékosok is megkapják a bajnoki és a BL-, EHF-meccsek közötti háromnapos pihenőt.

De ugyanígy felmerülnek kérdések is. Mi lesz például azokkal a nézőkkel, akiknek eddig nem okozott fejfájást az, hogy választaniuk kell a Szeged–PSG vagy a Liverpool–Dortmund BL-meccs közül? Hiszen az egyiket megnézték hétvégén, a másikat pedig hét közben. Most azért kell majd a friss elem a távirányítóba, és tartunk tőle, hogy miután a foci-BL-ben már jóformán csak topbajnokságok topcsapatai vesznek részt, azaz minden fordulóra jut három-négy rangadó, azok, akik egyébként hétvégén leültek egy Veszprém–Plock elé, most könnyű szívvel elengednek egy ilyen meccset, amikor útjára indul a labda, mondjuk egy Manchester City–Real Madrid találkozón.

Azoknak a tévéknek sem lesz könnyű a helyzetük, amelyek mindkét sorozatot közvetítik. Itthon ilyen a Sport TV, amelyik a két csatornáján eddig ügyesen sakkozva mindig megtalálta a helyet a foci mellett a kézilabdának is. Most aztán szerkesztő legyen a talpán, aki megcsinálja egy szerda este programját. A keddi EHF-kupa- (immár Európa-liga-) meccseket nem is említjük: bármennyire is együtt dobban a szívünk a magyar csapatokkal, kizártnak tartjuk, hogy a Siófok, a Tatabánya vagy a Balatonfüred bármilyen rivális elleni meccse fel tudná venni a versenyt akár csak egy közepesen izgalmas labdarúgó BL-mérkőzéssel is.

És van még egy fontos szempont, ami most ugyancsak léket kap: az új, fiatal szurkolók bevonása a sportág rajongóinak táborába. Azok a gyerekek ugyanis, akik szombaton vagy vasárnap délután megnézték a BL- és EHF-meccseket, ezután, iskolanapokon, aligha fognak fennmaradni éjjel fél 11-ig. 

Aztán lehet, hogy kiderül, hogy javíthatatlan károgók vagyunk, és Bécsben jobban tudják, és simán lenyomják a labdarúgó BL- és El-sorozatot, mondjuk, abból kiindulva, hogy a legnagyobb piacokon (Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Skandináviában) nem fedik egymást feltétlenül a két sportág szurkolótáborai. 

És akkor, ahogy ígértük, megmutatjuk az új lebonyolítási rendet. Ezek szerint:

az 1–9. helyeket az EHF ranglistájának első kilenc helyén szereplő országok (szövetségenként egy hely) kapják meg;
a 10. helyet az Európa-liga-szereplés alapján érkező csapat kapja, az az ország, amelyik a legtöbb Európa-liga-győztest tudja felmutatni az elmúlt három kiírásból;
végül a 11–16. helyekről a végrehajtó bizottság dönt egy új és meglehetősen szigorú, öt, azonos súllyal latba eső szempontból álló kritériumrendszer alapján. Ezek a szempontok: az adott csapat csarnokának befogadóképessége, a csapat televíziós elérése, illetve digitális médiafelületeinek látogatottsága, a szurkolók, eredményesség a nemzetközi kupákban, és a klub által végzett termékmenedzsment, ami az európai kupasorozatok népszerűsítésében rejlő potenciált takarja.

A második számú kupasorozat neve EHF-kupa helyett a labdarúgásból ismert néven, azaz Európa-ligaként fut tovább. A férfiaknál 12 csapat kiemeltként a csoportkörben kezdi meg szereplését, további 12 pedig a kétfordulós selejtezőből kerülhet oda. Mind a négy hatcsapatos csoportból az első négy helyezett a nyolcaddöntőbe jut, ahol egyenes kieséses rendszerben folytatódnak a küzdelmek.

Férfi Európa-liga:

  • 12 csapatnak garantált helye van a csoportkörben: 6 csapat, ahol a helyi szövetség nem rendelkezik BL-hellyel (az EHF ranglistájának tizedik vagy az utáni helyén szereplő országok); 5 csapat az EHF ranglistájának első kilenc helyén szereplő országokból (a bajnokságok második-harmadik helyezettjei); 1 csapat az EHF-kupa-szereplés alapján (az az ország kapja meg, amely a legtöbb EHF-kupa-győztest tudja felmutatni az elmúlt három kiírásból)
  • 12 csapat a selejtezőből érkezik: 4 csapatnak garantált helye van a második körben, míg az első körben 20-20 csapat küzd meg egymással

Női Európa-liga (16 csapat a csoportkörben):

  • 4 csapatnak garantált helye van a csoportkörben, ezek az EHF ranglistájának első négy helyén szereplő országokból kerülnek ki
  • 8 csapatnak garantált helyen van a harmadik selejtezőkörben
  • 8 csapatnak garantált helyen van a második selejtezőkörben
  • az első selejtezőkörben 24-24 csapat küzd meg egymással