Társoldalunk:

A norvég férfi kéziválogatott már a legendás női csapatnál is jobb

2020.01.17. 09:25

A norvég férfi kézilabda-válogatott nagyobb erőt képvisel, mint a női. Ez az állítás nem hogy tíz, de még öt éve is elképzelhetetlennek tűnt, bár az első erre utaló jelek nagyjából 2015-ben jelentek meg. Hogyan lehet Eb-esélyes csapatot építeni bő öt év alatt? Erre kerestük a választ. A magyar férfi kézilabda-válogatott pénteken este ellenük folytatja az Európa-bajnokságot Malmöben.

Míg Norvégia női válogatottja kétszeres olimpiai-, háromszoros világ-, és hétszeres Európa-bajnok, addig a férfiak egyetlen nagy világeseményt sem tudtak aranyéremmel zárni. Sőt, eddig egyetlen egy alkalommal, 1972-ben vettek részt a nyári olimpiai játékokon. Ez a 48 év hosszabb idő, mint amennyi ideig a magyar labdarúgó-válogatott nélkül rendeztek nagy világeseményt (30 év).

Christian Berge kidolgozta a tökéletes taktikátForrás: AFP/Patrik Stollarz

Már a mostani generáció előtt is voltak klasszis játékosok a férfiaknál. Havard Tvedten korának egyik legtechnikásabb szélsője volt, Kristian Kjelling dinamikus átlövései a mai kapusoknak is gondot okoznának. A jelenlegi norvég válogatott kapusedzője, Steinar Ege pedig a THW Kiel történetének egyik legjobb kapusa volt. És akkor mit mondjunk arról a Christian Bergéről, aki 1999-2006 között a bizonyos Ljubomir Vranjes mellett a Flensburg irányítója volt.

Ő volt a legjobb megoldás a kispadra. Christian vezetői képességei, és taktikai érzéke, amit eddigi klubjainál mutatott, a válogatott kapitányi posztjára hivatottá teszik őt- mondta még 2014-ben Karl-Arne Johannessen, a norvég szövetség akkori elnöke. Igaza lett.

Kinevezése előtt Berge hat éven át irányította az Elverumot. Azt a norvég klubot, ahol magyarként korábban Iváncsik Tamás is kipróbálta magát, és ami a legnagyobb játékoskeltető arrafelé. Ezt használja ki napjainkban Máthé Dominik is, aki az Eb előtt szintén ezt a csapatot választotta azért, hogy stabil játéklehetőséghez jusson a BL-ben.

Hiába a 2015-ös vb-selejtezős kudarc, Berge a mai napig élvezi a bizalmatForrás: AFP/Patrik Stollarz

Az akkor 40 éves Berge a 2014-es, sikertelenül megvívott Európa-bajnokság után vette át a válogatott irányítását. Bár a legelső világeseményére, a 2015-ös világbajnokságra - egy Ausztria ellen két góllal elbukott, előzetesen nyerhetőnek tűnő selejtezős párharc miatt - nem sikerült kijuttatnia az akkor még nagyon fiatal együttest, az azóta elért eredmények bebizonyították, megérte bízni benne.

A siker titka a bizalom

Norvégiában adnak időt egy-egy kapitánynak a bizonyításra. Az ezredforduló óta a nőknél két, a férfiaknál négy személy állt a nemzeti csapat élén.

A női válogatott kapitányai:
Marit Breivik (1994-2009)
Thorir Hergeirsson (2009-napjainkig)

A férfi válogatott kapitányai:
Christer Magnusson (1998-2001)
Gunnar Pettersen (2001-2008)
Robert Hedin (2008-14)
Christian Berge (2014-napjainkig)

Az az elsöprő, skandináv csapatokra jellemző dinamikájú és sebességű kézilabda, amit a válogatottal Berge tökélyre fejlesztett, új szintre emelte Norvégiát. A 2016-os Európa-bajnokságon a torna meglepetését szolgáltatta azzal, hogy bejutott az elődöntőbe. Egy nehéz ágon előbb a csoportban Horvátországot, majd a középdöntőben a házigazda Lengyelországot, és egy ki-ki mérkőzésen Franciaországot is legyőzte.

Az elődöntőben egy óriási mérkőzésen, részben a kedvezőtlen játékvezetői felfogás miatt hosszabbításban kikaptak ugyan Németországtól, sőt még a horvátok is visszavágtak nekik a bronzmérkőzésen, azonban 4. helyükkel felhívták magukra a figyelmet.

A 2016-ban még mindig csak 20 éves Sander Sagosen valósággal berobbant a világ legjobbjai közé. Az európai szövetség a torna álomcsapatába is beválasztotta. Berge fejében ekkor már összeállt, kik lehetnek az alapemberek a következő évekre.

Végy egy jó kapust (Bergerud) és egy sztárirányítót (Sagosen). A többi majd jön magátólForrás: AFP/Patrik Stollarz

Nem a 2015-ös vb volt az egyetlen világesemény, ahová Berge nem tudta kijuttatni csapatát. Nem véletlen, hogy a 2016-os olimpiai selejtező után is maradhatott a kispadon, ugyanis csoportjában Dánia és Horvátország mellől egyáltalán nem szégyen kipottyanni. A bizalom töretlen maradt iránta a norvég szövetséget nem sokkal azelőtt átvevő Kåre Geir Lio részéről, így a szakember folytathatta a munkát.

Az irányító Sagosen mellett a két szélső, Magnus Jøndal és Kristian Bjørnsen 2016 óta szinte minden mérkőzést végig játszanak. Utóbbi két játékos amellett, hogy már akkor is a magabiztos és rutinos játékosok közé is tartoztak és tartoznak a mai napig.

A csapatkapitány az a Bjarte Myrhol lett, aki bár csak egy szezont játszott a Veszprémben, azóta is a szurkolók egyik legnagyobb kedvence. A 37 éves játékos pechére a most zajló kontinensviadal előtt megsérült, így - a napjainkban a Veszprémet erősítő - Kent Robin Tønnesen mellett rá sem számíthat Berge.

Egy évvel az első sikeres Eb után 2017-ben a világbajnokságon egyetlen pechük volt. A francia aranygeneráció hazai pályán készült egy utolsó nagy dobásra. Omeyerék nem is adtak esélyt senkinek, és kilencből kilenc mérkőzést nyerve lettek a legjobbak. Norvégia mégis szintet tudott lépni. Vb-ezüstérmesek lettek úgy, hogy mindkét vereségüket Franciaország ellen szenvedték el.

A 2018-as Európa-bajnokság csak egy 7. helyet hozott Sagosenéknek. Ehhez az is kellett, hogy a lehető legrosszabbul jöjjenek ki egy hármas körbeverésből Svédországgal és Horvátországgal szemben. Az ekkor már a PSG-ben kézilabdázó Sagosen újfent bekerült az all-star csapatba. Érdekesség, hogy míg a legutóbbi két Eb-n irányítóként, addig a 2017-es és 2019-es vébéken balátlövőként választották be az aktuális álomcsapatba.

Sander Sagosen a legutóbbi négy torna all-star csapatába egyaránt bekerült, most a legértékesebb játékos címre hajtForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Robert Michael

A 2019-es világbajnokságon - a két évvel azelőttihez hasonlóan - ismét csak a hazai csapattal nem bírtak el. Ezúttal a Mikkel Hansen vezette Dánia páholta el őket előbb a csoportban, majd a döntőben. Ez akár jót is jelenthet nekik, ugyanis a mostani Eb-n a csoportmeccseket hazai pályán, Trondheimben tudták le magabiztos teljesítménnyel.

Igaz, a középdöntőre és a helyosztókra át kellett tenni a székhelyüket Svédországba, ez a szituáció most más, mint a 2017-es, vagy a 2019-es. Az alapemberek - a PSG-ben játszó Sagosen kivételével - egyaránt a világ legerősebb bajnokságának számító Bundesligában játszanak - ez 16-ból 10 játékost jelent.

Ha azt vesszük, hogy Sagosen az olimpia után a THW Kielben folytatja pályafutását, akkor a komplett kezdőcsapat (Torbjørn Bergerud – Jøndal, Christian O'Sullivan / Gøran Johannessen, Sagosen, Petter Øverby / Magnus Gullerud, Magnus Abelvik Rød, Kristian Bjørnsen) Németországban kézilabdázik. Azok alapján, amit a csoportban Bosznia-Hercegovina, Franciaország és Portugália ellen láttunk tőlük, a torna első számú favoritjává léptek elő.

A norvég férfiválogatott a lehető legjobb példa arra, hogyan lehet bő fél évtized alatt a legjobbak közé kerülni úgy, hogy azelőtt egyszer sem jutottak be a legjobb négy közé. Egy-egy jó ötlet és tehetséges generáció már elég ahhoz, hogy valaki szintet lépjen egy ilyen kiegyenlítetté vált mezőnyben. A 2020-as évekre felkészül: Egyiptom, Szlovénia, Portugália és Magyarország(?).