Az EHF lassan megöli a világ legjobb kézilabdázóit

EHF EURO 2020 handball Horizontal
Norway's Sander Sagosen reacts after the the Men's European Handball Championship semi-final match Norway v Croatia in Stockholm, Sweden on January 24, 2020. (Photo by Jonathan NACKSTRAND / AFP)
Vágólapra másolva!
Egészen embertelen terhelés alatt álltak Európa (így a világ) legjobb férfi kézilabdacsapatai a vasárnap befejeződött Európa-bajnokságon. A bronzérmes norvég csapatnak például 16 nap alatt 9 mérkőzést kellett lejátszania. Egy labdarúgó-vb-n a négy közé jutó együttesre 31 nap alatt vár 7 meccs. Ráadásul, míg a fociban egy-egy mérkőzés tiszta játékideje átlagban nem több mint 45 perc, addig a kézilabdában gyakorlatilag nincs megállás. A játékosok már korábban adtak le vészjelzéseket, úgy tűnik, hiába.

Aki látta az Európa-bajnokságon a bronzmeccsen hullafáradtan mozgó norvégokat, vagy a döntőben szintén leépült horvátokat, tudhatta, hogy

a játékosok végső erőtartalékaikat mozgósították.

A legnagyobb terhelést a norvégok szenvedték el, mutatjuk is, miért.

  • A norvég válogatott 2020. január 10-én kezdte el az Európa-bajnokságot, majd a bronzmeccset január 25-én játszotta le. Ez azt jelenti, hogy 16 nap alatt nyomott le 9 meccset.
  • Norvégia a csoportküzdelmeket Trondheimben kezdte. A középdöntőket Malmöben játszotta. A négy között Stockholmban lépett fel. Ez azt jelenti, hogy két szünnapján is utazott, egyszer Trondheimből Bécsbe, egyszer Malmöből Stockholmba. (A spanyolok ugyanezt tették meg, de nekik 17 napra jutott a 9 meccs, mert a döntőt január 26-án játszották. Viszont ők Trondheimből Bécsbe mentek és onnan utaztak vissza Stockholmba.)
  • A norvégok január 24-én, pénteken kétszeri hosszabbításos elődöntőt játszottak le a horvát csapat ellen. (Azaz csaknem 3 félidőt voltak a pályán.) Majd - az új, ostoba, értelmetlen lebonyolítás miatt - nem vasárnap, hanem már szombaton pályára kellett lépniük a bronzmeccsen. Senki sem érti, senki sem tudja, mire volt az jó, hogy a bronzmeccset nem vasárnap rendezték meg, hanem szombaton. Ez az EHF legújabb újítása volt, amely még egyet ütött az amúgy is hulla fáradt játékosokon.

Egy-egy labdarúgó-világbajnokságon a legjobb négy közé jutott csapatoknak 7 meccset kell lejátszaniuk. Ráadásul a focimeccsek tiszta játékideje össze sem hasonlítható a dinamikus, robbanékony kézilabdával.

A norvég Sander Sagosen megpihen a stockholmi csarnokban Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

A világ legjobb kézilabdázói 2019 áprilisában már összefogtak. "Don't play a players", azaz "Ne játszatok a játékosokkal" címmel indítottak kampányt.

A játékosok arra szólították fel az IHF-et és az EHF-et, hogy csökkentsék a lejátszandó meccsek számát, iktassanak be több szünnapot egy-egy világeseményen.

"A játékosoknak egyre több mérkőzést kell játszaniuk anélkül, hogy számításba vennék az egész idény alatt rájuk váró meccsszámot, és az ezzel járó nyomást. Mindennek számos következménye van a játékosok egészségére, és végső soron rossz hatással van az egész sportágra" – áll a számos ismert játékos részvételével rögzített videóban.

A francia Nikola Karabatic, a dán Mikkel Hansen, a román Cristina Neagu vagy éppen a Győrben játszó norvég Stine Bredal Oftedal állt az élére ennek a kampánynak. A kezdeményezés Franciaországból indult. A 2019-es férfi kézilabda-világbajnokságon a francia csapatnak 17 nap alatt 10 meccset kellett lejátszania. Ezek után a francia játékosszövetség elnöke, Bastien Lamon állt az ügy élére.

- jelentette ki a francia sportvezető. Mint láthatjuk, az EHF a füle botját nem mozdította, azaz minden maradt a régiben. Illetve dehogy is, mert már megírtuk, hogy a férfi Európa-bajnokság bronzmérkőzésének egy nappal korábbra hozásával ütöttek még egyet a sportolókon.

Ennek a helyzetnek az egyik kárvallottja a magyar válogatott volt,

amelynek a középdöntő utolsó két meccsét úgy kellett lejátszania, hogy a svédekkel szemben január 21-én, kedden 20.30-kor léptünk pályára. Másnap, január 22-én Portugália ellen 16.00 volt a kezdés. A két meccs között 18 óra telt el. Ez papíron megfelelt az EHF szabályzatának, amely azt mondja ki, hogy egy-egy Európa-bajnokságon két mérkőzés között minimum 18 óra szünetet kell biztosítani a csapatoknak. Ez azonban tényleg csak papíron van így.

Mindenki tudja, hogy a svédek elleni mérkőzés lefújása nem jelenti a pihenőidő kezdetét.

Akkor még nyilatkozni kell, vissza kell menni a hotelbe, szóval az érdemi pihenőidő nem 18 óra, hanem ennél sokkal kevesebb.

A horvát David Mandic teljesen kizsigerelve a kilencedik lejátszott meccse után a férfi kézilabda Európa-bajnokságon Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

A helyzet azért nehéz, mert a férfi kézilabda Európa-bajnokság már így is több mint két hétig tart. Érdemes megnézni, hogy 1994-ben, amikor az első férfi kézilabda-Eb-t rendezték, hogyan nézett ki mindez. Most mondjuk, még rosszabbul. A Portugáliában megrendezett Eb 1994. június 3. és június 12. között, azaz összesen 10 napon át tartott. A mezőny 12 csapatból állt, azaz fele volt a mostaninak.

A győztes svédeknek 10 nap alatt kellett 7 meccset lejátszaniuk, de ugyanez vonatkozott az ezüstérmes orosz, a bronzérmes horvát és a negyedik dán válogatottra.

10 nap, 7 meccs. Ilyen terhelés még az NBA-ben sincs. A svédek (de minden más csapat is, amely kijutott, így a magyarok is) az első három csoportmeccsüket szünnap nélkül nyomták le. Senki sem tiltakozott. Tegyük még hozzá, hogy akkoriban nem volt ennyire sűrű a versenynaptár. A Bajnokok Ligája elődjében, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában nem volt csoportkör, az a sorozat végig egyenes kieséses rendszerben zajlott.

A jelenlegi helyzetre visszatérve,

a 2020-as női Európa-bajnokságon is hasonló lesz a helyzet.

Azt a tornát két országban, Dániában és Norvégiában rendezik meg. Ott is 18 nap alatt kell ugyanezt a terhelést végigélnie a 24 induló csapatnak. Az EHF közben dörzsöli a tenyerét, mert a férfi kézilabda-Eb a világ egyik legjobb sporteseményévé nőtte ki magát. Dől a lé. Csak a játékosok érdekeivel nem törődik senki.