Sztojan Ivkovics: Ha a Cucikák engem támadnak, az nekem a legnagyobb reklám

A magyar férfi kosárlabda-válogatott legutóbb 1967-ben és 1969-ben szerepelt két egymást követő Európa-bajnokságon. A magyar csapat a legjobb tizenhat közé jutott a 2017-es kolozsvári Európa-bajnokságon, jövőre pedig ismét részt vehet a kontinenstornán. A hatvanas években elért produkciót most sikerült tehát megismételni. A magyar csapat szövetségi kapitányát, Sztojan Ivkovicsot a nézők nélkül zajlott, kijevi Európa-bajnoki selejtezőkről, a magyar válogatott erősségeiről, az utánpótláskorú játékosok hiányosságairól, és a 2023-as világbajnoki esélyekről kérdezte az Origo.

Az osztrákok elleni meccs hosszabbításában Benke Szilárd bravúros hárompontossal szerezte meg a vezetést, amivel bebiztosította a magyar válogatott részvételét az Európa-bajnokságon. Mit érzett ebben a pillanatban?
Dühös voltam, mert a dobás előtt az osztrák játékos keményen szabálytalankodott Perl Zolival. Azon is mérgelődtem, hogy az ellenfél védője Benke Szilárd alá lépett a dobás közben, és ez könnyen sérüléshez vezethetett volna. Ekkor tudtam, hogy nincs még vége a meccsnek, és arra gondoltam, hogy a következő játékszituációt is meg kell majd oldanunk.

A szlovéniai körülmények után a kijevi helyszínen már jobban érezte magát a csapat. Mennyire segített a válogatott körüli hangulaton, hogy Ukrajnában barátságosabb volt a légkör?
Az emberek Kijevben normálisabban álltak hozzá a kialakult helyzethez, Szlovéniában nem. A FIBA delegációja minden szabályt betartott, de közben a csapatok igényeihez mérten rugalmas is volt. Nagyon jól kijöttünk velük. Szlovéniában nem ezt éreztük.

Komolyabb konfliktusokba keveredtünk. A FIBA még eljárást is indított ellenem. Engem próbáltak meg bűnbakként feltüntetni, holott azt gondolom, hogy ők nem tartották be a szabályokat.

Miért támadták?
A csapatunk egyik tagja (Ferencz Csaba) pozítiv tesztet produkált, karanténba kerültünk. Azt kifogásoltam, hogy az 5-6 szállodai lift közül a csapatok mindegyiket használhatták, ami növelte volna a fertőzés kockázatát. Kijelöltem egy liftet, amit csak a mi csapatunk fog használni.

Leültem a lift elé, közben ittam egy kávét. Ezután feljelentettek engem, mivel nem tartom be az előírásokat.

Szlovéniában minket próbáltak hibáztatni, pedig az ukrajnai selejtezőket követően a szervezők meg is dicsértek minket, hogy mennyire szabálykövetőek vagyunk.

Sztojan Ivkovics szeretné profi alapokra helyezni a magyar válogatottat Fotó: Hirling Bálint - Origo

Korábban úgy nyilatkozott, hogy elege van az akváriumból Ukrajnában. Akkor mégsem lehetett minden felhőtlen Kijevben?
Sokan félreértették ezt a nyilatkozatomat. Ukrajnában minden körülmény az abszolút profizmusról árulkodott.

Az okozott kellemetlenséget, hogy keveset lehettünk friss levegőn. Egy négycsillagos szállodában laktunk, ahol az ablakokat nem lehetett kinyitni, és olyan érzésünk volt, mintha egy akváriumban lettünk volna.

A hoteltól a buszig a biztonsági szolgálat kísért minket. Ezen pár méteren volt csak lehetőségünk, hogy friss levegőt lélegezzünk be. Volt olyan nap is, amikor -20 fok is volt. Az első napok szokatlanok voltak. Később ezzel már nem volt gondunk, miután akklimatizálódtunk. Számomra csak az volt némiképp érthetetlen, hogy a februári télben miért pont Kijevet választották az EB- selejtezők helyszínéül.

A selejtezők első két meccsén sikerült megverni az Eb-címvédő Szlovéniát és Ukrajnát is. Ez több volt, mint amire számítani lehetett a magyar válogatottól?
Furcsa helyzetben voltunk a meccsek előtt, mert a Magyar Kosárlabda Szövetséggel volt némi összetűzésem. Kiharcoltam egy olyan szituációt, amiben a mi csapatunknak sikerülhet majd bebizonyítani, hogy remek játékerőt képvisel, és komolyan lehet venni.

Ha nem lett volna ez a konfliktus, akkor a csapat nem biztos, hogy megkapta volna a kellő motivációt és lelkierőt.

Azt hozzá kell tenni, hogy az MKOSZ mindent megtett az elmúlt 9 év alatt, hogy a felkészülés és versenyzés körülményei tökéletesek legyenek a csapat számára

Mi volt a legfőbb probléma, amit nehezményeztek az ellenlábasai?
A játékosok kiválasztási rendszerével kapcsolatban voltak kifogásaim. Ha nem a megfelelő embereket választod ki a csapatba, akkor az egyes helyzetekben nem a legjobb teljesítményt fogják nyújtani, és feladják a harcot.

A jó kosarasok a stresszesebb időszakokban is bírni fogják a nyomást.

A játékosok tisztában voltak vele, ha kimennek a pályára és mindent beleadnak, akkor az a rendszer is tovább fog élni, amelynek ők is részesei.

Ha a mostani Eb-selejtezőn olyan NBA-játékosok, mint Luka Doncic vagy Goran Dragic pályára léptek volna ellenünk, az mennyiben igényelt volna más jellegű felkészítést?
A mi csapatunkból pedig Hanga Ádám és Rosco Allen hiányzott. Nem foglalkoztunk ezzel, mert ha a két szlovén játékos játszott volna, akkor nálunk is előreléptek volna olyan emberek, akikkel megpróbáltuk volna felvenni a versenyt ellenük.

A Szlovénia és Ukrajna elleni meccsek után a járvány miatt egy év szünet következett. Profitált-e valamit a kényszerszünetből a válogatott?
A megszokott játékrendszerünk szempontjából ez a legrosszabbkor jött, mert egy jó periódusban voltunk.

14 meccsünkből 12-őt megnyertünk.

Azt gondolom, hogy sportágtól függetlenül bármelyik magyar válogatott csapatnak nehéz feladat lett volna öt selejtezőt játszania Ukrajnában.

A selejtezők alatt a legtöbb percet Vojvoda Dávid, Keller Ákos, Perl Zoltán, Váradi Benedek, és Benke Szilárd töltötte a pályán. Ez a magyar csapat magja a jövő évi kontinenstornán is?
Van egy kilences fix rotáció.

A keretben egyébként fix 10-11 játékos biztosan pályára fog lépni. Ez azt jelenti, hogy egy-kettő szabad hely kiadó még, akikkel erősíteni lehet a válogatottat.

Sorozatban a második Európa-bajnokságra készülhet a magyar kosárlabda-válogatott Sztojan Ivkovics vezetésével Fotó: Hirling Bálint - Origo

Lesznek taktikai újítások a játékban?
Csak saját magam vezetném zsákutcába, ha erre most szakmai választ próbálnék adni, mivel nem tudjuk még, hogy kik ellen kell játszanunk. A taktikánk nagyban függ az ellenfeleink játékosállományától.

A szlovénok elleni győztes meccsen például nagyon fontos volt tapasztalnunk, hogy ők miképp védekeznek ellenünk.

Mindig más a meccsstratégiánk, de eddig a magyar válogatott játékrendszere védekezésben és támadásban is jól működött. Itt meg kell jegyezzem, hogy a stábom nélkül nem tudtam volna felépíteni az elveket és a hierarchiát: a csapatvezető Horváth Péter, az első edző és jobb kezem, Pór Péter, az edzők, Forray Gábor és Váradi Kornél, a technikai vezető, Plézer Gábor, a csapatorvos, dr. Téglásy György, és Közép-Európa legcsinosabb gyúrója, Dongó. Nélkülük ez a siker nem jött volna össze.

Az előző Európa-bajnokságon és a mostani selejtezőkön is látszott, hogy remekül kijön a játékosaival. Mindenkivel felhőtlen a viszonya?
Régebben hozzám tartozott egy utánpótlás rendszer, ahol Rosco Allen volt az első kiválasztottam. Később jött még Benke Szilárd, Perl Zoltán, Váradi Benedek, és a többiek. Ekkor azt éreztem, hogy egyre erősebben kötődőm hozzájuk, és ilyet utoljára a Vojvoda Dávidék kosaras generációjával kapcsolatban éreztem. Nem szeretném, hogy a következő generációval is ennyire szoros legyen a viszony, mert ez óriási felelősség.

Azt gondolom, hogy a profizmusnál kellene maradnunk, és fontos, hogy ne az érzelmek legyenek a meghatározóak.

Profivá kell válni, és nem csak a családi kötelékekre alapozni a sikereket.

Sokan kritizálták a válogatási módszereit, és ki kellett állnia az elvei mellett. Mindig ilyen nehéz volt meggyőznie a kételkedőket?
Azt látom, hogy létezik egy csendes többség és egy hangos kisebbség. Engem leginkább a csendes többség reakciói érdekelnek. A hangos kisebbségnek pedig az a dolga, hogy a válogatott sikerei ellenére is okoskodnak.

Én „Cucikáknak" hívom őket.

Hogyan sikerül kezelnie ezeket a kritikákat?
Akik támadnak engem, azokat két csoportra tudom osztani. Vannak olyanok, akiket korábbi sérelmek hajtanak. Akadnak olyanok is, akiket az érdekeik vezérelnek.

Mindig a személyemet támadják, ami nekem a legnagyobb reklám, ha szabad élnem ezzel a kifejezéssel.

Másrészt ez a legnagyobb megerősítés a saját csapatom előtt, mert mi legbelül tudjuk, hogy tisztességgel és becsülettel dolgozunk.

A kecskeméti akadémián az utánpótláskorúak fejlődését is figyelemmel kíséri Sztojan Ivkovics Fotó: Hirling Bálint - Origo

Szövetségi kapitányként nem túl megterhelő ez az egész?
Számomra ezek az ellenségeskedő emberek Isten ajándékai.

Kivel fogok szórakozni, ha ők nem lesznek? Én nem a kosárlabdából, hanem a kosárlabdának élek Magyarországon.

Sorozatban már a második Európa-bajnokságra készülhet a magyar kosárválogatott. Megmozdult valami a magyar férfi kosárlabdában 4 évvel ezelőtt?
A kolozsvári Európa-bajnokságon elért győzelmeket úgy éltem meg, mintha olimpiai aranyérmet szereztünk volna. Az egész magyar sporttársadalom megmozdult. Azt gondolom, hogy a sportolók számára megtiszteltetés élni ebben az országban.

Sokan szidják a labdarúgást, de ha nincs foci, akkor nincs többi sportág sem, ezt is észre kellene venni.

A selejtezők alatt a csapat átlagéletkora 26 év volt. Örökké hallani a magyar sportban, hogy fiatalítani kéne, de ezek szerint a válogatottnál ez sikerült.
Az Európa-bajnoki selejtezőre hat fiatalt vittünk el. Nem mondtam el senkinek.

Ha elkezdjük ezt reklámozni, akkor utána mentségeket kell gyártani, ha nem jönnek össze a dolgok.

Szerencsére túljutottunk ezen az akadályon.

A mentális tényezők terén van a legnagyobb lemaradásunk Európa jobb csapataihoz képest?
Nem fejben vagyunk rosszak, hanem nem vagyunk elég erősek fizikálisan. Minden poszton kisebbek és könnyebbek a játékosaink, és ez az utánpótláskorú kosarasokra is érvényes.

Az utánpótlás helyzetét hogyan értékeli?
Nagyra tartottam azoknak az utánpótlás-edző kollégáim munkáját, akik benne voltak a korábbi válogatási-rendszerben. Sajnos leváltották őket pár éve, és én megértettem az ő frusztrációjukat. A teljes U18-as bajnokság három figurából állt. A gyerekek sokszor nem védekeznek, és mégis negyven perceket játszanak.

Európai normákat követeltek tőlük, de a követelményeknek nem tudtak megfelelni.

Nekem edzőként külön projektjeim voltak, aminek hamar véget vetettek.

Az eredményességet háttérbe kellene szorítani az utánpótlás nevelésben. A siker csak a játékos fejlesztése, képzése legyen.

Több U16-as, U18-as, és U20-as edző a kritikák kereszttüzébe került, de közben igazi hősök voltak. Most egy másik alapokon nyugvó rendszer van, amiben én nem látok bele, de kíváncsian várom, hogy eredményes lesz-e vagy sem.

Egy játékosnak a sikeréhsége felnőtt korában a fiatalkori kudarcain múlhat?
A legszebb, ha minden rendben van, de ez ritka. A Kecskeméti Kosárlabda Akadémián az U18-as korosztályban dolgozok edzőként, mert tapasztalatokat akartam szerezni az utánpótlásképzésben és látni, hogy hol vannak a hibák. Csak olyanokat választok ki, akik megfelelnek az én elveimnek. Fontos, hogy kemények és kitartóak legyenek. Volt persze olyan gyerek is, aki az U18-as csapatból elmenekült tőlem.

Kemény edző hírében áll?
Nagyon barátságos vagyok, csak követelek. Engem mindenki tegez a vezetőkön kívül. Tőlük elvárom, hogy magázzanak.

Ha te nem érzed meg az emberek belső fájdalmait, akkor soha nem leszel jó vezető. Meg kell látni a felszín alatti rejtőző problémáikat, át kell élni, ha azt akarod, hogy kövessenek téged, és te pedig követelhess tőlük.

A mi csapatunk egyik titka ez.

A középtávoli dobások mintha kihalófélben lennének az utóbbi években. Mit gondol, hogy van ennek hatása a fiatalabb kosarasokra is?
A kosárlabdában a legpontatlanabb dobás a középtávoli dobás. A magyar válogatottnak ezzel nincs gondja, mert sokat gyakoroltuk az edzéseken. Az viszont szomorú, hogy a játékosok nagy része nem tud jól középtávolit dobni az U20-as, U18-as, és az U16-os korosztályban sem.

Milyen problémákat lát az utánpótláskorú játékosok fejlődésével kapcsolatban?
A magyar kosárlabdában létezik egy szabály, miszerint a gyerekek a felnőtt korosztályhoz képest könnyített szabályokkal játszanak. Az U16-os korosztályban kezdenek el nemzetközi kosárlabda szabályok szerint játszani, addig nem tud rendesen fejlődni egy játékos. Másrészt a gyerekek komoly stressznek vannak kitéve.

Vannak később érő típusba tartozó gyerekek, de ők mennek a levesbe, mert a meccseken nem jutnak labdához.

Az akcelerált játékosok egy-egyeznek, és a többiek csak nézik. Így nem tanulnak megfelelő mozgáskultúrát, nem tanulnak semmit. A tehetséges, de vékonyabb srácoknak elmegy a kedvük a kosárlabdától.

Kik lehetnek a jövő emberei a magyar csapatban, akik játékukkal és karakterükkel pluszt adhatnak a fiataloknak? Tudom, senkit nem szeretne kiemelni, de mégis.
Kilenc éve vagyok a magyar válogatott szövetségi kapitánya, de 2007-ben is voltam már ezen a poszton. A mostani magyar csapatból minden játékost példaképnek lehetne állítani a fiatal korosztály elé. Korábban Ferencz Csaba vagy Wittman Krisztián voltak a példaképei a válogatott mai fiatal magjának. A profizmus és az alázat mindig megvolt náluk, és nem csak a kosárlabda eredményessége számít az ő esetükben.

Az is fontos, hogy mit lát a gyerek az edzéseken vagy a pályán kívül.

Hanga és Vojvoda ikonok, akik megmutatják a gyerekeknek, hogy meddig lehet eljutni a kosárlabdában.

Sztojan Ivkovics nem foglalkozik a kritizálókkal Fotó: Hirling Bálint - Origo

Azt nyilatkozta korábban, hogy a legutóbbi Eb-n és a világbajnoki selejtezőben a legjobb tizenhat közé jutottunk, de ez nem a realitás. A valós pozíciónk a huszadik hely környéke a kontinensen a kvalitásainkhoz mérten. Hová helyezné most a jelenlegi magyar válogatott csapatot Európában?
Azt gondolom, hogy az európai mezőnyben a 20-26 közötti hely lehet a realitás a magyar válogatottnak. Az előző Európa-bajnokságon 24 csapat vett részt, és bár megemelték az eb-kvalifikációra jogosult csapatok létszámát, arról mégis csak nagyon kevesen beszéltek, hogy milyen erős lett az európai mezőny az utóbbi évtizedekben.

A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásával az utódállamok csapatai nagyon erősek lettek.

A Benelux államok (Belgium, Hollandia) mellett a skandináv országok is nagyot fejlődtek. Németország húsz évvel ezelőtt szinte sehol nem járt. Dirk Nowitzkival megindult valamit, és egyre jobb játékosokat kezdtek el kinevelni.

Ki gondolta volna akkor, hogy mára már Svájcnak is NBA-játékosa (Clint Capela, Atlanta Hawks) is lesz?

A magyar kosárválogatott még soha nem szerepelt világbajnokságon. 2023-ra sikerülhet történelmet írni?
Azt gondolom, hogy leginkább szerencse kell, hogy kijussunk a 2023-as világbajnokságra. Az előző selejtezősorozatban nem volt szerencsénk, mert az olaszok és a litvánok a legjobb keretükkel jöttek el hozzánk, köztük NBA játékosokkal. A megasztárok nélkül minket nem tudtak volna legyőzni.

Mikor vált igazi szívügyévé a válogatott? Melyik évben volt a fordulópont, ahol azt érezte, hogy nagyon fontos lett a magyar csapatot irányítani?
Mindig a szívügyem volt, és nekem nagy megtiszteltetés szövetségi kapitánynak lenni. Azt hiszem, a katarzis 2017-ben Kolozsváron jött el

A csoportmeccsek után esténként gyakran elsírtam magam. Nagyon megható volt a Himnuszt énekelni a szurkolókkal a meccsek után.

Milyen tanulságokkal szolgált a kolozsvári Eb-szereplés?
Azt hiszem, hogy Kolozsváron kiderült, hogy a magyar válogatott nem egy sztárcsapat. Ez pedig a szeretetet és a szimpátiát még jobban megerősítette az emberekben a válogatott iránt. Teljesen átlagos emberekből állt a csapat.

Akadt olyan dolog, ami még zavarta a válogatott körül?
Bizonytalan voltam, hogy a csapatot a közösségi médián keresztül menedzseljük. Én bevallottan ellene voltam. A Facebookon vagy a Twitteren nem akarom senkinek sem a szívébe lopni magam. Ha kimegyünk a pályára, ott majd láthatják, hogy milyenek vagyunk a valós mivoltunkban.

Biztos sokkal több nézőnk lett volna, ha engedtünk volna ennek, de nekünk abban a negyven percben a pályán kell kivívni az emberek tiszteletét és szeretetét, és nem az online térben.

Hogyan értékeli a 2017-es Európa bajnokság óta eltelt időszakot? Minek tud örülni a legjobban? Visszatekintve azt gondolom, hogy talán még annál is többet kaptam, mint amennyi a képességeim alapján járt volna nekem. 2017-ben már a visszavonulást terveztem, de a srácok miatt maradtam. Minek örülök ma? A tegnapnak. Hetente háromszor edzem, és fájnak a térdeim.

Ha fáj valami, azt jelenti, hogy élek. Minden nap el tudom mondani, hogy örülök a tegnapnak, mert azt jelenti, hogy élek.

Sztojan Ivkovics legnagyobb élménye edzőként a kolozsvári Európa- bajnokság volt Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Ha úgy alakul, hogy nem ön lesz a válogatott edzője, az nehezen fogja elfogadni?
Nem. Leülök majd egy jó kávé mellé Szigligeten a családom körében, Kotorban, és élvezem az életet. 2023-ig van szerződésem. Az biztos, hogy a novemberi vb-selejtezőkön én fogok ülni a kispadon.Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy valaki el tudja engedni a kosárlabdát.

Sokan azért nem tudnak ésszerű döntéseket hozni, mert túlzottan ragaszkodnak valamihez. Én próbálok előre gondolkodni. Vízióim vannak.

A 2022-es Európa bajnoksággal kapcsolatban már megvannak a tervek a fejemben. Fejben már most 2025-ben járok, de erre nem született meg az elképzelésem. Ha ez az Európa-bajnokságig így marad, akkor azt gondolom, hogy korrektnek kell lennem, és nem kell foggal-körömmel védenem az állásomat, hanem utána át kell adni a helyem valakinek, aki jobban tudja csinálni és előre vinni az egészet.