Már a hazafelé tartó repülőn ültek, majd leszálltak és világbajnokok lettek

Ha minden jól alakul lassan elbúcsúzunk a nézők nélküli sporteseményektől. A foci Európa-bajnokságon már lesznek szurkolók, még ha jelen állás szerint csak Budapesten várható telt ház. Itt az ideje megvonni a mérlegét ennek az üres nézőteres 14-16 hónapnak. Akár egy rangsort is fel lehet állítani, hogy melyik sportág melyik eseményén hiányoztak legjobban a drukkerek. Ha lenne egy ilyen lista, az természetesen végeláthatatlan vitákat generálna. Úgyhogy ezzel nem is érdemes próbálkozni. Ám talán kevesen vitatkoznának azzal a kijelentéssel, hogy a vasárnap véget ért jégkorong-világbajnokság biztos, hogy esélyes e rangsor első helyére. Mert talán a hokiban hiányoztak leginkább a nézők.

Aki járt Magyarországon a másod- vagy harmadik vonal világbajnokságán az igazolhatja ennek a mondatnak az igazságtartamát.

Már 1983-ban a még nagyon új Budapest Sportcsarnokban is őrült hangulat volt a Kína elleni sorsdöntő csata során.

Pedig akkor még csak a harmadik vonal, vagyis a C-csoport második helye volt a tét. Aztán 2002-ben már a második vonalból való feljutást próbálták elérni az aranygenerációnk tagjai a fehérvári és dunaújvárosi drukkerek hangorkánja közepette. Majd jöttek az új Papp László Sportarénában a vb-k, amikor már a jegyértékesítés első napján elfogytak a belépők. Nos, akik ott voltak ezeken az eseményeken, azok szorozzák be a hangulatot kettővel-hárommal, a nézőtérre beszabadulók külsejét meg öttel-hattal, ha szeretnék tudni, hogy milyen a legjobbak küzdelmének körítése ebben a sportban.

A jégkorong-világbajnokság legmagasabb osztálya a drukkereknek olyan, mint egy évenkénti osztálytalálkozó.

7-8.000 orosz, 5.000 német, 4.000 svéd, 3.000 finn, 2.000 cseh, lett, svájci ilyenkor régi ismerősként üdvözli egymást, és bulizza végig a bő két hetet.

Moszkvában, Szentpéterváron, Prágában, Pozsonyban, Kölnben, Helsinkiben, Stockholmban. Ahol éppen rendezik a vb-t. Idén Lettország fővárosában, Rigában nem találkozhattak. Ezért lett az idei minden idők leghangulattalanabb hoki vb-je.

Egy jelenet a Kanada-Finnország vb-döntőből Forrás: Sputnik via AFP/Grigory Sysoev

A nemzetközi szövetség az összes sportág közül az elsők között törölte tavaly tavasszal a válogatottak világversenyeit. Ez érzékenyen érintette a magyar férfi és női csapatot is. Majd a tél végén a két legmagasabb szintű vb kivételével az idei eseményeket is törölték. Ez első körben a férfiakat érintette, ugyanis ők idén a másodosztályban versengtek volna a feljutásért. A hölgyek viszont történetük során először bemutatkozhattak volna a legjobbak között.

Már össze is csomagoltak, kis túlzással már az őket a reptérre szállító autók is kigördültek a garázsból, amikor ezt a Kanadában rendezendő eseményt a tavalyi évhez hasonlóan idén is lemondta a nemzetközi szövetség vezérkara.

(A hírek szerint ezt majd augusztusban, Calgaryban pótolják.) A férfiak A-csoportos világbajnokságát azonban megtartották. Igaz a két rendező város, Minszk és Riga közül csak az utóbbi lett helyszín. A lett fővárosban az eredetileg tervezett Aréna Riga mellé sikerült találni egy másik csarnokot, az Olimpic Sport Centre-t, de ez a tv-ben nézve úgy tűnt, mint a pesterzsébeti vagy a debreceni csarnok. Persze ha nincsenek nézők, akkor annyira mindegy, hogy 10000 szék marad üresen, vagy 1200.

Sokáig szurkolók nélkül maradtak a csarnokok, csendes volt az azoknak helyet adó város. Így egészen más volt a játék is. Mintha edzésen szórakozgattak volna egymással a hokisok. Minek ütköztek volna nagyokat, ha nem őrjöng ettől 10.000 néző?

Minek kapták volna le a kesztyűket a kemény fiúk egy jó kis bunyóra, ha nem pattan ekkor talpra a publikum?

Minek „haltak volna meg"a pályán a mezőny alján lévő csapatok, ha tudták, hogy nem eshetnek ki? Ugyanis ahonnan a helyükre kerülne két válogatott (talán a magyar lett volna ezek egyike) azt a tornát meg sem rendezték. Csak a saját szórakoztatásukra csináltak látványos dolgokat a játékosok. Nem sikerült valami? Semmi baj, majd a következő jégre lépéskor sikerül. Vereség egy esélytelenebb csapattól? Sebaj, majd nyerünk legközelebb. Így ment le az első (nagyobb) szakasza az eseménynek. Közben a sportág egyik meghatározó válogatottja,

Svédország szép csendben történelmi kudarcként nem jutott a legjobb nyolc közé.

Ez elképzelhetetlen lett volna, ha a szokott, sárgába öltözött 4.000 drukkerük űzi őket a győzelembe minden találkozón, hajtja őket a világbajnoki cím irányába. A sportág tanítómestere, Kanada olyan csapattal jött, amely tagjainak három közös edzést tartottak korábban. Talán egymás neveit sem tanulták meg. Három vereséggel kezdtek. Kikaptak Lettországtól, Németországtól és felmosta velük a jeget ősi ellenfele, az Egyesült Államok. Az NHL mezbe öltözött, sálakat lengető, üvöltési csúcsok megdöntésére mindig kész 20.000 szurkolójához szokott gladiátorok unottan ténferegtek a jégen. A három vereség után hiába nyertek három meccset, már bőröndbe rakták a szálloda szekrényéből a civil ruháikat, hogy hazájuk legnagyobb kudarcát elszenvedve haza somfordáljanak.

Ha Norvégia nem veri meg Kazahsztánt, akkor indulhattak volna a repülőtérre. Ha Lettország és Németország nem vív gyilkos csatát azért, hogy kiüsse a másikat, hanem egy békés döntetlent játszva együtt jut a legjobb nyolc közé és még rá is pihen a folytatásra, akkor Kanada szintén kiesik.

A norvégok és a németek is megfeszültek a számukra érdektelen találkozón a győzelemért, mert a jégkorongozók ilyenek. Mindig nyerni akarnak. Még akkor is, ha ebből nekik semmi hasznuk. Biztos, hogy egyetlen Rigában jégre lépő kanadai játékos sem tud megnevezni egy ott lévő norvég „kollegát", de németet sem sokat. Ez a két válogatott azonban meghosszabbította Kanada lettországi vb-jét.

A kanadai játékosok világbajnoki címüket ünneplik Forrás: Sputnik via AFP/Grigory Sysoev

Innentől kezdve a vb érdemi részét jelentő hét mérkőzés úgy alakult, ahogy azt mindenki várta előre. A címvédő Finnország előbb Csehországot, majd Németországot verte egy góllal.

10.000 papírszurkoló és néhány száz valódi előtt.

Az utolsó napokban ugyanis bejöhetett néhány drukker. De ez semmi volt ahhoz képest, hogy milyen hangulatot produkált volna 5.000 német és (a földrajzi közelség miatt) még annál is több finn fanatikus.

A másik ágon Kanada hosszabbításban legyőzte a messze legerősebb válogatottat, Oroszországot, vagy ahogy mostanában nevezni kell őket: „az orosz sportolók csapatát". Mindegy utóbbiakat hogy hívják, mindegy kik szerepelnek benne, az edző legenda, Viktor Tyihonov halála óta, ha játékosai meglátják a kanadai címert azonnal kapitulálnak. Ahogy az Egyesült Államok hokisai is, ha tétmérkőzésen találkoznak északi szomszédukkal.

Egy szomorú finn szurkoló Helsinki főutcáján az elveszített vb-döntő után Forrás: AFP/Lehtikuva/Vesa Moilanen

Kanada kis túlzással a hazafelé tartó repülőgépről leszállva döntőt játszhatott Rigában (is).

Az addig vezető út során a kilenc mérkőzéséből négyet nyert meg 60 perc alatt, egyet döntetlen után a hosszabbításban, hármat elvesztett a rendes játékidőben, egyet meg hosszabbítás után. Soha ilyen mérleggel senki nem játszott döntőt.

Finnország a kilenc találkozójából nyolcat megnyert, egyen döntetlen után egy pontot szerzett. Mégis aki ismeri ezt a sportágat nehezen tudta elképzelni, hogy Finnország megvédi a címét, és a kisebb talicskát megtöltő ezüstérem-kupac után megszerzi negyedik aranyát. Még 1-0-s és 2-1-es finn vezetésnél sem. Nem is nyert Finnország, 60 perc után 2-2 volt.

Minden idők leghangulattalanabb vb-jének fináléjában, 2.660 néző előtt az döntötte el a címet, hogy ki talál először a kapuba a hosszabbításban. Természetesen ezt egy juharleveles játékos tette meg. Kanada 27. alkalommal lett világbajnok Lettországban. Minden idők legfurcsább hoki világeseménye után. Majd a játékosok, mint egy svédasztalról elvették a különdíjakat, a csapatkapitányuk pedig a nyakukba akasztotta az aranyérmeket.

Soha senki nem lett olyan gyenge mérleggel világbajnok, mint Kanada Forrás: Sputnik via AFP/Grigory Sysoev

Ahogy nézte az ember az ünneplő kanadaiak és a szomorú finnek arcát az jutott az eszébe, hogy tulajdonképpen ez pont így volt várható a vb nyitánya előtt is.

Az örök nyertesek hosszabbítás után a csúcsra értek, az örök vesztesek pedig nézték őket.

A hoki rajongói pedig várják, hogy akár egy finn, akár egy orosz, akár egy amerikai jégkorongos mikor adoptálja már végre a fociból ismert, Gary Lineker által kitalált mondást valahogy így: A jégkorong az a sport ahol 42 játékos 60 percen keresztül kerget egy gumidarabot, és a végén mindig a kanadaiak nyernek.