Vágólapra másolva!
A magyar jégkorong-döntő kezdete előtt hallani lehetett, a Dunaferr maximum egy, esetleg két mérkőzésre lesz jó az idény egészét figyelembe véve is toronymagas esélyes Alba Volán ellen. Ehhez képest a hatodik mérkőzést Dunaújvárosban a Dunaferr várta 3-2-es előnyről, és hazai környezetben nem engedte meg magának a botlást. A 4-2-es siker pedig nemcsak a szerdai összecsapáson, de összesítésben is bajnoki címet eredményezett.

Idén (a bajnoki finálét megelőzően) hét alkalommal csapott össze egymással a két Fejér megyei együttes és a bajnoki, az Interliga és a kupameccseket is beleszámítva öt alkalommal a Volán nyert. A két Dunaferr-győzelemből az egyik egy tét nélküli alapszakasz-találkozón született (2-1), ám a másik, a Magyar Kupa-döntőn elért 5-3-as siker óvatosságra inthette a Volán-híveket. Aztán a bajnoki döntő rácáfolt mindenkire, aki a székesfehérváriak bajnoki címére fogadott volna. A Dunaferr ugyanis az ötödik találkozón a megyeszékhelyen nyerve előnyről várhatta a hatodik, hazai találkozót.

A mérkőzést Horváth András bombája vezette be, de a Dunaferr előtt az első tíz perc végén adódhatott volna gólszerzési lehetőség, amikor Majoros kiállítása miatt emberelőnyben játszhatott, ám nemhogy gólt nem lőtt, az Alba két kontrából sokkal nagyobb ziccert hagyott ki. Palkovics Krisztián például a kapuvasat találta el, a visszapattanó korong pedig Ferjo kapusról csorgott a gólvonal felé, amikor a szlovák hálóőr fekve kikotorta a pakkot. A hazai közönség először örült igazán, amikor Sándor Szilárd gólt szerzett, ám a szlovén játékvezetők észrevették, hogy a találatot Sándor a korcsolyájával érte el. Az igazi gól tizennyolc perc és négy másodperc után érkezett, akkor Horváth emberelőnyből bombázott Budai kapujába (1-0).

A második harmad első percei Dunaferr-fölényben teltek, de aztán rákapcsolt az Alba Volán és számtalan helyzetet dolgozott ki. Igaz, mindet ki is hagyta, s ebben Csibi járt az élen. A székesfehérváriak támadója szinte meg volt átkozva a döntő egész sorozata során, hiszen a legtöbbször ő próbálkozott a gólszerzéssel, kevés sikerrel. Csak a második húsz perc során három biztos helyzetet hibázott el, bár ne kicsinyítsük Ferjo érdemeit, mert a kapus szenzációsan védett. A legnagyobbat Olsan és Palkovics lövésénél: előbbit már vert helyzetben, fekve blokkolta, míg Palkovics közeli "kotrását" a bottal a gólvonalon hárította. És ami nem jött össze az egyik oldalon, bejött a másikon.

A harminckettedik percben Kaszala egy bulit követően nagyon rosszul találta el a korongot, amely mindenkit becsapva behullott a meglepett Budai felett a kapuba (2-0). Két perccel később Tokaji bombája budairól éppen Ladányi elé került, aki lendületből bekorcsolyázott vele a kapuba (3-0). A Volán összeomlott, a harmad utolsó percében még Balaz is betalált, tökéletessé téve a sikermámort (4-0).

A harmadik harmadra egy eltökélt Volán siklott ki a jégre és előbb Palkovics, majd Kangyal is gólt ütött (4-2). Nyolc perc még mindig hátra volt, de ezalatt inkább a Dunaferr hagyott ki ordító helyzeteket. A vége hangos visszaszámlálás és örömmámor: az esélytelenebbnek tartott Dunaferr bajnok lett.

Bajnoki döntő, 6. mérkőzés:
Dunaferr - Alba Volán 4-2 (1-0, 3-0, 0-2)
Dunaújváros, 3000 néző
gól: Horváth A., Kaszala, Ladányi, Balaz, ill. Palkovics, Kangyal

A négy nyert mérkőzésig tartó bajnoki döntőt a Dunaferr 4-2-re nyerte, s ezzel aranyérmes lett.

Pincési László