Vágólapra másolva!
A december 7-17-e között Svédország ad otthont a női kézilabda Európa-bajnokságnak. Az [origo] a szokásos beszámolók és interjúk mellett a 136-szoros válogatott irányító, Siti Beáta szakértő segítségére is számíthat. Bea ezúttal a németek elleni középdöntő-meccsről formált véleményt.

Tragikus vereséget szenvedtek női kéziseink

"Azt hiszem, nemcsak a szakembereknek és a szurkolóknak volt ez a mérkőzés szörnyű élmény, de a pályán lévőknek is - a látottakat nem sorolhatjuk a rövidzárlat-kategóriába. A súlyos vereség egy összetett probléma, kifejteni sem egyszerű.

Először azt kell megérteni, hogy egy csapatnak mindig különös veszélyforrás, ha könnyű csoportból jut be, s komoly ellenféllel kerül össze, a minőségi játék nagy váltást eredményezhet. Eddig azt láttuk (s ez nem önámítás), hogy dinamikus az együttes, megyünk előre, lehengereljük az ellenfelet. Ez Ausztria, Macedónia és Szerbia ellen így is történt.

A német válogatott azonban másfajta kategóriát képviselt, a lehengerlést sajnos a másik oldalról is megtapasztaltuk. A védekezésben Németh András szövetségi kapitány a csapdázós módszert részesíti előnyben, ezúttal azonban mindez nem jött be. Ami az első három meccsünkön jól működött - a két előretolt kettes védő kilépve megzavarja a támadást, a hármasok pedig leszedik a bejátszásokat - most totális csődöt mondott. A "ketteseinket", akárki is került oda, megverték, hiába ütköztek, a beállósok pedig remekül mozgatták el a belső védőinket, így megnyílt az út középen a kapu felé. Ettől előbb elbizonytalanodtunk, majd összeomlottunk.

A csapdázós védekezésnek éppen az a sajátossága, hogy jól kell működnie, mert ha egy-egyben megverik az embert, akkor veszett fejsze nyele az egész. András megpróbált ugyan változtatni, Görbicz kis időre kijött zavarót védekezni, de miután őt is túljátszották, visszaálltunk a szokásos rendszerre.

Pálinger sem tudott hozzátenni a játékhoz még több pluszt, kiszolgáltatottá vált, ráadásul a védekezésünk pontatlansága miatt nem tudtunk lerohanásokból sem gólt elérni. Sajnos támadásban felállt fal ellen patthelyzet alakult ki, az előkészítő fázisban veszélytelenek voltunk, minimális labda nélküli mozgással, ráindulás nélkül nem tudtunk jól érkezni a kapu elé. A németek pedig ha kellett 'pokrócok' voltak, s jól védekeztek.

Sajnos Görbicznek sem megy a játék, lehet, a betegsége zavarja ennyire. Nem olyan pörgős, nem olyan kreatív, mint szokott lenni, márpedig ha nem tudja a maga világklasszis plusztudását beleadni a játékba, a nálánál magasabb és súlyosabb ellenféllel szemben nem jöhet ki jól.

Azt mondom, nem szabad a holnaputánra figyelni, most a lengyelek ellen kell felkészülni, ami nem lesz könnyű. De a magyarok sokszor bizonyították már, hogy vert helyzetből fel lehet állni, a szakvezetés sikerével sikerülhet is."