Vágólapra másolva!
Második külföldi kiruccanását is sikerrel teljesítette az Euroliga 2002-2003-as kiírásában a MiZo-Pécsi VSK nőikosárlabda-csapata: szerdán Vilniusban 71-67-re verte a litván bajnok Telekomas együttesét. Így négy forduló után százszázalékos produkcióval vezeti a B csoportot a baranyai alakulat, ami messze a várakozást felülmúló eredmény.

Olyan egykedvűen ballagtak elő csütörtök este a pécsi játékosok a Ferihegyi repülőtér tranzitjából, mintha csak egy edzőmeccsről tértek volna haza, nem pedig a kontinens egyik kosaras fellegvárából, ráadásul diadalmasan. Rátgéber László, a hétszeres magyar bajnok szakvezetője - szokásához híven - először az újságoshoz sietett, végtére is az a legfontosabb, hogy mit ír az emberről a sajtó.

- Milyen volt Vilniusban? - kérdeztük a szakembert.
- Hideg. Mínusz öt fok volt a hőmérséklet. De nem a csarnokban, ahol igencsak melegünk volt. A végén tripláikkal erősen feljöttek a litvánok, de aztán kivédekeztük őket, és megőriztük makulátlan mérlegünket.

- Ki volt a csapat legjobbja?
- Mit szinte mindig: Iványi Dalma. Irányító létére 19 pontot dobott. Szerencsére ezúttal nem voltam kénytelen 40 percen keresztül játszatni, mert Bojko "váratlanul" jól teljesített, 30 percet játszott, s egy kicsit Dalmát is le tudtam ültetni.

- Mondja meg őszintén, mitől ilyen jó idén a csapat? Hiszen papíron semmivel sem erősebb a játékoskeret, mint két-három évvel ezelőtt volt.
- Attól, hogy szakítottam az eddigi gyakorlattal, és nem káromkodok, nem ordítozom a játékosokkal sem az edzéseken, sem a meccseken - mint korábban -, hanem nyugodt, csendes vagyok. Mármost, ezzel annyira sokkoltam a lányokat, hogy elkezdtek jól játszani.

- Ünnepeltek a sorozatban negyedik győzelem után?
- A csapat előtt nem, mert még nincs rá semmi okunk. Tizennégy fordulóból állnak a csoportküzdelmek, még az egyharmadán sem vagyunk túl a menetelésnek. Jövő héten az egyik legerősebb ellenfélhez, a Ros Casareshez látogatunk, Valenciába. Azért mi, vezetők - segítőmmel, Fűzy Ákossal, Rózsa Gábor klubigazgatóval és Lukács Béla masszőrrel - belenéztünk a vilniusi éjszakába, bizonyos Szergej Konovalov kalauzolásával.

- Ő kicsoda, ha nem vagyok indiszkrét?
- Minden idők talán legnagyobb pécsi kosarasa, Jolanta Vilutyte férje. Jolka a nyáron vonult vissza, s most várt ránk, hiszen ő vilniusi lakos. Este, a meccs után Szergej elvitt bennünket egy-két kellemes helyre. Kár, hogy fogyó- és tisztítókúrán vagyok, csak ásványvizet ihattam. Három hét alatt már kilenc kilót fogytam!

- Azért, ha így folytatják, előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a pezsgőbontás...
- Legfeljebb csak tavasszal, a Final Four után. Ha egyáltalán eljutunk odáig.

Ch. Gáll András

[origo]