Vágólapra másolva!
Hogy a magyar vízilabda csúcsminőséget képvisel a világban, az régóta nem újdonság, 2006-ra azonban válogatott szinten olyan szakadéknyi különbség alakult ki a sportág két elitcsapata és a többiek között, hogy utóbbiak már megszorongatni se nagyon képesek a "nagyokat". A csúcson továbbra is a szerbekkel osztozunk, a dolog szépséghibája, hogy a 2004-es olimpia óta az összes világverseny döntőjét elveszítettük ellenük. A szövetségi kapitány szerint viszont az olimpiát célzó csapatépítéssel előrébb járunk, így minden esély megvan rá, hogy Pekingben ismét - zsinórban harmadszor - Kásásék legyenek a nyerők. Éves összefoglalónkban férfiválogatotton kívül természetesen felidézzük a hölgyek, illetve klubcsapataink fontosabb momentumait is.

A tavalyi elveszített világbajnoki és Világliga-döntő után idén először a májusi Világkupára hívta össze a csapatát Kemény Dénes, aki a margitszigeti helyszín miatt jelentőségében a belgrádi Eb elé helyezte a világ nyolc legjobb pólócsapatának vetélkedőjét. A döntőig tükörsima volt az út, az olaszok, a görögök és a románok még csak negyedet sem nyertek ellenünk, de a horvátoknak is meg kellett elégedniük egy tisztes, négygólos vereséggel az elődöntőben. A fináléban aztán jöttek a szerbek, és bár Varga Dániel utolsó pillanatban szerzett, nagy vitákat kavaró góljával a hosszabbítást még sikerült kiharcolni, a végén egy találattal, 10-9-re legyűrték a mieinket.

A visszavágásra nehezített körülmények között, a belgrádi Európa-bajnokságon adódott lehetőség, erre a szlovákiai Novakyban rendezett torna, illetve a margitszigeti Unicum-kupa begyűjtésével hangolódtak a Kemény-legények. A csoportküzdelmeket a kontinensbajnokságon is hibátlanul zárta az együttes - a szlovénokat 17, a horvátokat 5, az olaszokat 7, a görögöket 2, a németeket 10 góllal verte -, majd a négy között a Vk-bronzérmes spanyolok is hatgólos zakót kaptak. A döntőben pokoli hangulat fogadta a válogatottat, a hazai szurkolósereg verbálisan, az ellenfél pedig nagyon is konkrétan ütötte-vágta a magyarokat, akik ennek ellenére közelebb voltak a győzelemhez, mint Budapesten. A vendéglátók a második negyedben már háromgólos hátrányba kerültek, a végére mégis kiénekelték a sajtot a szánkból (9-8 oda), amihez a játékvezetők sípja adta a kísérőzenét.

Forrás: MTI

Varga Dániel és Udovicic a belgrádi döntőben


A két finálé elvesztése természetesen csalódást okozott a magyar játékosoknak és a szurkolóknak egyaránt, a megújult válogatott szemmel látható fejlődése és a fiatal játékosok gyors beépülése ugyanakkor bizakodásra ad okot. Kemény Dénes idén a válogatási elveken is változtatott: míg korábban egy-egy poszt legjobbjai kerültek be a csapatba, most az abszolút legjobbaké az elsőbbség, vagyis gyakorlatilag mindekinek minden poszton helyt kell állnia - az egész Európa-bajnokságon látott játék alapján joggal hihetünk e koncepció sikerében, illetve a két év múlva esedékes olimpiai triplázásban.

Bár a válogatott a szerbeken kívül nem talált legyőzőre, férfi klubcsapataink már nem voltak ennyire félelmetesek a nemzetközi színtéren, idén egyik kupában sem jött össze az éremszerzés nekik. A 2005/2006-os Euroligában a Dominót és a Vasast is olasz ellenfél állította meg a Final Four kapujában, igaz, mindkét esetben magyar segítséggel. A bajnoki címvédő Honvédot a Madaras Norbertet és - akkor még - Szívós Mártont soraiban tudó Pro Recco kettős győzelemmel búcsúztatta, a Vasas pedig az idegenbeli visszavágón szétlövéssel maradt alul a Kásás Tamással felálló Savonával szemben. A sorozatot végül a Jug Dubrovnik nyerte, miután a döntőben két góllal legyőzte a Pro Reccót.

Az új kiírásban harmadik magyar csapatként az Egernek is sikerült főtáblára jutnia, nem is akármilyen bravúrral, az utolsó selejtezőben a Posillipót lehajrázva. Sajnos, az egriek a legjobb 16 között egy csoportba kerültek a Vasassal, ráadásul a mieinknek két nagyon erős rivális jutott a Pro Recco és az orosz Sturm Csehov révén. Utóbbit ugyan mindkét csapatunknak sikerült egy góllal megvernie, Madaras és Kásás jelenlegi olasz kenyéradója azonban egyiküknek sem kegyelmezett. A Domino ezzel szemben két győzelemmel várhatja a januári folytatást, Benedekék a Barceloneta elleni négygólos sikert követően Athénban 12 góllal lelépték a Panioniosz együttesét.

Forrás: MTI

Bendek Tibor még mindig a Domino egyik legnagyobb értéke


Közel sem ment ennyire jól a LEN-kupában, amelyből a jövő évi negyeddöntőkre elfogytak a magyar csapatok, az Újpest nem élte túl a 2. második selejtezőkört, a Szegedet pedig az olasz Nevri ejtette ki a legjobb 16 között. Az előző sorozatban még volt kikért izgulnunk tavasszal, az FTC a döntőbe jutásért játszott a Kazanynyal, de mindkét meccsen kikapott az oroszoktól. Az Eger negyeddöntőbeli búcsúja csupán egy gólon múlott a Brescia ellen, Hegedűs Gábornak pedig különösen fájt, a 23 éves játékos ugyanis a visszavágón akkorát kapott Aleksandar Cirictől, hogy törött arccsonttal került műtőasztalra - Ciric ehhez képest megúszta kétmeccses eltiltással.

A májusban záródott 100. bajnokság döntőjét "szokás szerint" a Domino és a Vasas játszotta, és az előbbi nyerte. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az előzmények mentesek lettek volna a komolyabb feszültségektől, a Vasas-Eger elődöntő harmadik mérkőzésén például Gerendás György pofon vágta a piros-kékek szakosztályvezetőjét, aminek következményeként az év további részében az egri mester a lelátóról kényszerült végignézni csapata mérkőzéseit.

A három győzelemig tartó finálét végül az első két meccs elvesztése után hozta a Domino, így megszakítás nélkül hatodszor lett az ob I legjobbja. Októberben aztán a Magyar Kupát is elhódították Kovács István tanítványai, a döntőben természetesen Földi László legénységét felülmúlva.

A visszavágás ideje az új bajnokságban jött el, a Vasas eddigi kilenc meccsének hiánytalan megnyerésével - közte a Kőér utcai sikerrel - őszi szakasz legjobbjának bizonyult. A piros-kékek jelenleg két ponttal előzik meg a címvédőt, amely ezt az egy kisiklást leszámítva szintén biztosan bánt el eddigi riválisaival. Egyedül az egri kirándulás bizonyult a nyolc olimpiai bajnokot foglalkoztató Honvéd számára nehéznek, amikor is egy rendkívül fordulatos összecsapáson egyetlen góllal nyert a jelenleg negyedik hevesiek otthonában. Az őszi "részvetélkedőt" - döntően az Eger elleni hazai sikernek köszönhetően - a Szeged zárta harmadikként, de még az ötödik pozíció is vidéki gárdáé, jelesül a Pécsé (igaz, a kilencből öt találkozójukat megnyerő baranyaiak még nem játszottak sem a Honvéddal, sem az Egerrel).

Az alaposan megfiatalított Újpest foglalja el a hatodik helyet, míg az UTE és az FTC elleni két-két meccsét csak 2007-ben lejátszó BVSC a Fradi elé tudott kerülni a tabellán. A Ferencváros - amelynél a nyár folyamán az anyagi gondokra hivatkozva eleinte még csupa fiatal vízilabdázóra épülő csikócsapatról beszéltek, hogy aztán "végszóra" döntően a Vasastól és az Újpesttől távozni kényszerült, tapasztaltabb pólósokat szerződtessenek - a koncepcióváltás dacára csak a nyolcadik. Az alsóházi négyeket az OSC, az alaposan meggyengült Szentes és Szolnok, illetve hagyományosan a Neptun alkotja, utóbbi egyetlen pontot sem szerzett kilenc fellépésén.

Forrás: MTI

A bajnokságban a Vasas legyőzte az Egert - folytatás az Euroligában


Ami a hölgyeket illeti, a válogatott élén február elején munkába állt Szilágyi Péternek nem sikerült kapitányként befejezni az évet, az augusztusi Világkupán elért ötödik hely és szeptemberi Európa-bajnokságról hozott bronz kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a szövetség elnöksége elfogadja a szakvezető beszámolóját, aki így jobbnak látta, ha önként távozik. Utódja a korábban az Újpest és az FTC féricsapatát is nemzetközi kupagyőzelemre vezető, az utóbbi időben pedig utánpótlás-válogatottaknál edzősködő Godova Gábor lett, munkáját az olimpiai bajnok kapus Kósz Zoltán és a Szilágyi előtti kapitány, Faragó Tamás is segíti majd.

Noha a válogatottól kicsit többet vártunk, azért nem múlt el az év szép nőipóló-siker nélkül: a Honvéd ugyanis áprilisban előbb megnyerte a LEN-kupát, majd novemberben a világ legjobb klubcsapatának járó Szuperkupát is elhódította, miután hazai medencében egy góllal legyűrte az idei BEK-győztes olasz Orizzonte Cataniát. A bajnokcsapatok tavaszi négyesdöntőjében a Dunaújváros - akárcsak tavaly - a harmadik helyen végzett, az ob I-ben azonban nem tudta megvédeni címét a Dominóval szemben.