Társoldalunk:

Románia

2007.12.18. 18:22

Keleti szomszédunk nem a legjobban kezdte a selejtezősorozatot, hiszen az első mérkőzésen csak egy döntetlenre volt képes hazai pályán Bulgária ellen.

Pedig a románok már 2-0-ra vezettek, de a hajrában a vendégek balszélsője, Martin Petrov kétszer is betalált, elrontva ezzel a hazai közönség hangulatát. A folytatás viszont annál jobban alakult a románok számára, hiszen előbb Albániából hozták el a három pontot, majd pedig Fehéroroszországot is legyőzték 3-1-re hazai pályán.

Az első igazán nagy próbatételt a Hollandia elleni idegenbeli mérkőzés jelentette, és Victor Piturca csapata teljesen megérdemelten szerzett pontot azon a találkozón. A románok még egyik legjobb védőjük, Cristian Chivu nélkül is remekül megszervezték a hátsó alakzatukat, aminek köszönhetően a hollandok csak elvétve kerültek helyzetbe, viszont a vendégek ellentámadásai rendre veszélyesek voltak.

Mivel a csoport kiscsapatai ellen Adrian Mutuék rendre magabiztosan szerezték meg a győzelmeket, így aztán a válogatott meglehetősen jól állt a csoportban. Akkor még úgy tűnt, hogy Piturca a korábbiakkal ellentétben igyekszik egy viszonylag stabil kezdő tizenegyet kialakítani: az első nyolc mérkőzés után mindössze hat olyan labdarúgó akadt, aki csak egyetlen Eb-selejtezőt hagyott ki.

Ez később aztán jelentősen megváltozott, részben sérülések, részben pedig formahanyatlás miatt a szakvezetőnek rendre új embereket kellett behívnia a csapatba, akik azonban az esetek többségében remekül helytálltak.

A Szlovénia elleni kettős győzelmet követően meglehetősen valószínűnek tűnt a románok továbbjutása, a Hollandia elleni hazai győzelem után pedig szinte biztossá vált. Az összecsapás elsősorban a szakvezető nagy diadala volt, hiszen a tréner változtatott a megszokott taktikán, és csak egy csatárral küldte pályára együttesét annak érdekében, hogy a középpályán fölényt tudjon kiharcolni, a terv pedig maximálisan bevált.

Az első félidőben egyik kapusnak sem akadt sok dolga, és bár a második félidőben a szakadó esőben a románok beleerősítettek, a holland kapu akkor sem forgott sokat veszélyben, elsősorban a pontrúgások után került a 16-oson belülre a labda. Egy ilyen szabadrúgást követően az előrehúzódó középhátvéd, Dorin Goian megszerezte a vezetést a hazaiaknak. Innentől kezdve a román együttes elsősorban az eredmény tartására törekedett, aminek köszönhetően az utolsó 20 percben öt sárga lapot is kapott - de a célját elérte, hiszen megnyerte a meccset. Igaz, az utolsó percben Rafael van der Vaart lövése a kapufát is érintve hagyta el a játékteret, miközben a gólvonalon négy román védő is ugrált - nem rajtuk múlott, hogy a labda nem jutott a hálóba.

Forrás: EPA

A hollandverők

A hollandok elleni diadalt követően a Luxemburg elleni kötelező győzelemmel a románok ki is jutottak az Eb-re, és bár Bulgáriában elveszítették veretlenségüket, az utolsó találkozón egy gólzáporos győzelemmel tették még emlékezetesebbé a selejtezőket. A kezdeti stabil csapat a sorozat végére jelentősen felduzzadt, hiszen a 12 találkozón összesen 38 focista lépett pályára, közülük 12 csak egy mérkőzésen szerepelt, hatan pedig mindössze két összecsapáson játszottak, de ez mit sem változtatott a gárda eredményén.

Külön érdekesség, hogy a megszokotthoz képest feltűnően kevés volt a légiós a román együttesben: ugyan a kulcsfigurák többsége, mint például Chivu, Adrian Mutu vagy Gabriel Tamas külföldön játszik, de Piturca a hazai csapatokból is nyugodt szívvel válogathatott, mint azt Goian, Nicolae Dica vagy Banel Nicolita példája is mutatta.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK