A hirtelen szívhalál nyomában

Kolonics György halála kapcsán sokakban felmerült a kérdés, vajon mi okozhatta a kétszeres olimpiai bajnok, 15-szörös világbajnok tragédiáját? A hirtelen szívhalál elsősorban a profi futballisták közül szedi áldozatait, de sajnos más sportágakban is előfordulnak tragikus esetek. Talán kevesen tudják, de Magyarországon évente 20-25 ezer ember hal meg hirtelen szívmegállásban. A hirtelen szívhalál nyomába eredtünk, és áttekintettük, kik voltak azok a sportolók és labdarúgók, akiknek a "szívük lett a végzetük".

A hirtelen halál olykor valamilyen rendellenesség, rosszullét után, máskor minden előjel nélkül következik be, de minden eset más. Sok szívpanaszt persze még időben ki tudnak szűrni, de - például a szívritmuszavar miatti szívleállás esetén - előfordulhat, hogy valaki a rendszeres orvosi ellenőrzés dacára egészen a tragédia bekövetkeztéig tünetmentes marad. Kolonics György a múlt héten is részt vett egy kivizsgáláson.

Hazánkban évente 20-25 ezer ember hal meg hirtelen szívmegállásban, azaz Magyarországon minden 30. percben meghal valaki kórházon kívül ebben a kórképben. A betegek 20-30 százaléka nyilvános helyen lesz rosszul, túlélési esélyeik ez esetben nem túl jók, hiszen újraélesztésükre az első tíz percben van a legnagyobb esély. A hirtelen szívhalál hátterében, az esetek többségében (70%) a kamrai ritmuszavar, ún. kamrafibrilláció áll.

A kamrafibrilláció a szívizomzat kaotikus elektromos tevékenysége, mely a szívnek, mint pumpának a mechanikai működését - normális összehúzódását - teszi lehetetlenné. Ennek következtében a szív pumpáló teljesítménye megszűnik, a keringés leállásával a szervek (az agy és maga a szívizomzat is) vérellátás nélkül maradnak. Ennek következtében a hirtelen szívhalál legjellemzőbb tünete az eszméletvesztés, valamint a pulzus, illetve a légzés azonnali leállása. (A kamrafibrillációról és a szív egyéb ritmuszavarairól bővebben orvosi jegyzetünkből tájékozódhat.)

Csak a gyors újraélesztés segíthet

A kamrafibrilláció felléptétől számított 5 percen belül még valószínűleg maradandó károsodás nélkül visszafordítható a folyamat, 10 perc után a túlélés esélye már minimális. Az újraélesztés sikerét a gyors felismerés, a hamar megkezdett újraélesztés, illetve a minél gyorsabban rendelkezésre álló defibrillátor készülék jelenti. A meghatározott erejű és lefutású elektromos ütés ugyanis egy külső egyidejű repolarizációnak felel meg.

Csütörtökön boncolják Kolonics Györgyöt

Csütörtökön boncolják a kedden elhunyt Kolonics György kétszeres olimpiai, tizenötszörös világbajnok kenust. Tállay András, a pekingi olimpiára utazó magyar küldöttség orvosi csoportjának vezetője elmondta, hogy ezt követően, várhatóan egy-két napon belül derül fény a halál okára.

Célja, hogy az ütést követő ún. elektromos csendben a szív saját ingerületvezető rendszere aktiválódik és beindul a saját, normál ingerképzés. Ennek sikeréhez nagy mennyiségű foszfát szükséges, melynek mennyisége a kamrafibrilláció alatt igen gyorsan fogy, tehát az idő múlásával gyorsan csökken a defibrillálhatóság esélye is. (Az automata defibrillátorokról és a szívritmuszavarok egyéb kezelési lehetőségeiről részletesebben korábbi cikkünkben olvashat.)

Kialakulása, okai

Okként leggyakrabban akut oxigénhiányos állapot jelölhető meg, de felléphet baleset, az ionháztartás-zavara, megerőltetés vagy erős mellkasi ütés következtében is. A 30-40 év alatti korosztálynál a hirtelen szívhalál egyik leggyakoribb oka egy speciális szívizom elfajulás, mely során a szívkamrák izomzata kórosan megvastagszik, illetve a jobb kamrai szívizom elfajulása, azaz a szív egy részének foltos zsírosodása is komoly problémát jelenthet.

Ismertek ezenfelül olyan kórképek, melyek során elsődlegesen a szívizom elektromos működése károsodott, csupán egy speciális EKG-jel hívhatja fel a figyelmet a hirtelen szívhalál valószínűségére. A szívbillentyű hibás működése és a fokozott terhelés esetén fellépő koszorúérgörcs szintén magában hordozza a hirtelen szívhalál lehetőségét, valamint sajnos személyes rizikófaktorai is vannak kialakulásának.

Egy vizsgálat szerint a túlélés esélye mindössze 11 százalékos

A szívritmuszavarok kockázatának azok vannak kitéve a leginkább, akik nagy fizikai terhelést kapnak, vagyis az élsportolóknál különösképpen megnő a veszély. A hirtelen szívhalál legtöbbször visszafordíthatatlan, amiben sokszor szerepet játszik a nem megfelelő újraélesztési kísérlet is - derül ki az egyesült államokbeli HeartRhythm Journal tanulmányából, amely hat év alatt bekövetkezett 486 ilyen tragédia történetét dolgozta fel. A szív leállása után ugyanis az első percekben még jó az újraélesztés esélye, ám ennek látszólag ellentmond a statisztika: a túlélés a fiatal emberek csoportjában mindössze 11 százalékosnak bizonyult.

Kolonics a doppingról

"Alapjában az ember fél attól, hogy milyen következményei vannak - és most nem csak a lebukásra gondolok -, szerintem ez lenne az egyik igazi elrettentő példa. Volt egy olyan kérdés a 2000-es olimpia előtt, hogy ki hány évet adna az életéből, ha olimpiát nyerne, s akkor ezen úgy elgondolkodtam én is, de még az életem utolsó percét se adnám azért oda, mert akkor jól jön az." [origo] vendégszoba, 2006. április 24.

A részletes elemzés sok tanulsággal szolgált. A mellkas ritmusos nyomogatása, a szívmasszázs mellett a defibrillátor használata szükség esetén fontos eleme az újraélesztésnek. Előfordult, hogy a hirtelen halál színhelyén volt defibrillátor, de bezárták az orvosi rendelőbe. A korszerű mai defibrillátorok, melyek áramütéssel megszüntetik a halálos szívritmuszavart, félautomata eszközök. Az aktatáska méretű műszer kinyitásakor érthetően elmondja, hogyan kell használni, ennek ellenére előfordult, hogy a jelenlévők nem merték bekapcsolni. Több ország iskoláiban ugyanakkor megtanították a tanulókat a szívmasszázs végzésére és a defibrillátor működtetésére. Az Egyesült Királyságban 9-14 éves gyerekek fél óra alatt sajátították el és kifogástalanul végezték az újraélesztést.

Dr. Matos Lajos nemzetközi hírű szívgyógyász szerint minden egypercnyi késlekedés 10 százalékkal rontja a túlélési esélyt. Kolonics György edzője, Ludasi Róbert elmondása alapján 37 perc alatt ért ki a mentőautó az eszméletét vesztett versenyzőhöz, míg az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint 17-18 perccel a hívás után voltak a helyszínen.