Lékó Adams ellen kezd Dortmundban

A hagyományos dortmundi sakknapok fesztivált idén július 6-21. között rendezik meg. A 30. sakkfesztivál fénypontja a nyolc résztvevős világbajnok-jelöltek versenye lesz, a világranglista első tíz helyezettjéből heten - köztük Lékó Péter - ülnek sakkasztalhoz. A szupernagymestereket két négyes csoportba osztották, és kétfordulós csatározás után az első két-két helyezett játssza a négyjátszmás elődöntőket. A két győztes négyjátszmás páros mérkőzésen dönti el, hogy ki lehet 2003-ban a Braingames világbajnokának, Vlagyimir Kramnyiknak a kihívója.

Első számú nagymesterünk, Lékó Péter eddigi pályafutásának legfontosabb versenye előtt áll. Lékó gyermekkora óta a világbajnoki cím megszerzését tűzte ki céljául, és először játszhat világbajnok-jelölti versenyen. A FIDE kieséses rendszerű világbajnokságán 1997 óta négyszer is szerepelt, de a mini páros mérkőzések, a rövidített játékidő vagy éppen a rapid rájátszás fosztotta meg a magas helyezés elérésétől. Dortmundban Lékó Péter az angol Michael Adams és a két orosz nagymester, Jevgenyij Barejev és Alekszander Morozeviccsel szemben próbálja meg kiharcolni az elődöntőbe jutást.

A prágai Eurotel rapid torna befejezése utáni tanácskozáson a sakkozás későbbi jövőjét is döntően befolyásoló megállapodást írtak alá a két világbajnoki címet egyesítő ciklusokról. A FIDE világbajnoki címéért jövőre a címvédő ukrán Ruszlan Ponomarjov a világranglistát fölényesen vezető Garri Kaszparov ellen mérkőzik meg. A klasszikus sakk világbajnoka, Vlagyimir Kramnyik a dortmundi győztessel vív majd páros mérkőzést, és a két meccs nyertese játszik az egyesített világbajnoki címért. A megállapodás két nagy vesztese az indiai ex-világbajnok, Viswanathan Anand, és a moszkvai döntőn Ponomarjov ellen vesztes ukrán Vaszilij Ivancsuk, akik a FIDE iránti szolidaritásból nem fogadták el a dortmundi szervezők meghívását.

A dortmundi világbajnok-jelöltek versenye előtt érdemes visszatekinteni a sakkvilág viharos éveire.

Londonban 2000 októberében játszották a Braingames szervezésében Garri Kaszparov és Vlagyimir Kramnyik világbajnoki döntőjét. A világranglista első két helyezettjének tizenhat játszmásra tervezett összecsapását nagy viharok előzték meg, hiszen először fordult elő a sakkozás történetében, hogy nem előversenyeken dőlt el a kihívó személye. Kaszparov 1995-ben játszotta utolsó világbajnoki döntőjét, akkor az indiai Viswanathan Anand a PCA (profi sakkozók szövetsége) által szervezett világbajnoki ciklusban, zónaközi döntő, majd páros mérkőzéseken keresztül lett a kihívó. Jól emlékszünk, hogy ez a viaskodás párhuzamosan zajlott a Nemzetközi Sakkszövetség világbajnokságával, sokan két vasat is tartottak a tűzben, mindkét címért harcba szálltak.

A FIDE 1997-ben megreformálta a saját világbajnokságát, Groningen és Lausanne volt a színhelye az első kieséses rendszerű világbajnokságnak, amely az élsakkozók többségének rokonszenvét elnyerte. Kaszparov azonban kategorikusan megtagadta a részvételt, sőt Kramnyik is hosszas tépelődés után, már a sorsolás ismeretében lépett vissza. Nagy vihart kavart a címvédő Anatolij Karpovnak adott privilégium, az orosz nagymestert "felmentették" az előcsatározások alól, és pihenten mérkőzhetett a hat mérkőzést megnyert Ananddal. A hatjátszmás döntő 3-3-ra végződött, majd a rapid mérkőzés döntött Karpov javára.

Kaszparov közben szervezkedett, szerette volna saját világbajnokságát tető alá hozni, de próbálkozásai sokáig nem vezettek eredményre. A profi világbajnok végül úgy döntött, hogy egykori kihívója, Anand és az egyre nagyobb sikereket elérő Vlagyimir Kramnyik játsszon páros mérkőzést a kihívó jogáért. Anand a felkínált "lehetőséget" visszautasította és ekkor egy igazi "svédcsavarral" Kaszparov az 1998-as linaresi szuperversenyen a győztes Anand mögött második Shirovot találta méltónak, hogy Kramnyikkal csatázzon. Kaszparov a tornán holtversenyben Kramnyikkal a harmadik helyen végzett, de a remikirály nem éppen büszke címét érdemelte ki. Anand elleni győzelemmel rajtolt, majd tizenegy partija döntetlennel zárult. A világbajnokot a balsiker után tizenegy hónapig nem láttuk versenyezni, visszatérése 1999 januárjában fényesre sikeredet, és azóta tíz szuperversenyéből kilencet egyedül, egyet holtversenyben Kramnyikkal megnyert.

A Kramnyik-Shirov tízjátszmásra tervezett párosmérkőzésen mindenki az orosz nagymester győzelmét várta, de meglepetésre a spanyol sakkozó két győzelemmel, hét döntetlen mellett elérte a meccs megnyerését jelentő 5,5 pontot, és ezzel Kaszparov hivatalos kihívója lett. Az orosz világbajnokot lepte meg legjobban a váratlan eredmény, és sehogy sem talált szponzort a Shirov elleni meccsre. A spanyol nagymesterről tudni kell, hogy pályafutása során még sohasem tudta legyőzni Kaszparovot, de tizennégy vereséget begyűjtött.

Kaszparov egy váratlan manőverrel, 1999 tavaszán "megkérte" Anand kezét, és az indiai nagymester igent mondott, bár túllépte a gondolkodási időt. A csúcstalálkozóként beharangozott mérkőzésre hárommillió dolláros díjalapról írtak alá előzetes megállapodást, de a mérkőzésre szponzor végül nem akadt. Anand lemondta a Las Vegas-i FIDE világbajnokságán a részvételét, de hoppon maradt. Kaszparov 2000 márciusában ismét döntési helyzetbe hozta Anandot, de az indiai nagymester már nem hitt a világbajnoknak, nemtetszését fejezte ki, hogy Kaszparov nyolc-nyolc esetén megőrizte volna címét. Kramnyik a New York-i, Anand elleni PCA döntőn Kaszparov szekundánsa volt, pályafutása során sok segítséget, támogatást kapott tőle. A sakkvilág berkeiben is hallatszottak hangok, a cserbenhagyott "kihívó", Shirov kendőzetlenül is bundáról beszélt, amikor Kaszparov végül Kramnyikot választotta ellenfélül.

Kramnyik a londoni mérkőzés előtt megígérte, hogy méltó vetélytársa lesz a világbajnoki címet tizenöt éven keresztül birtokló Kaszparovnak, de arra senki sem számított, hogy ígéretét ilyen hatásosan betartja, két győzelem mellett tizenhárom döntetlennel elhódította a címet. Kaszparov kezdetben a külső körülményeket, családi gondjait jelölte meg veresége legfőbb zálogaként, majd a kesergő nyilatkozatok után rendezte sorait és sorban aratta győzelmeit. Asztanában Kramnyikkal szemben Kaszparov félpontos hátránnyal kezdte az első helyet eldöntő partit, de ezúttal is bizonyította, hogy még nem lehet őt leírni. A Botvinnik-emléversenyen három műfajban is összecsaptak, a négy klasszikus játszma négy pontosztozkodást hozott, a hat rapid parti is 3-3-ra végződött, de a tíz villámjátszma Kaszparov 6,5-3,5-ös győzelmét hozta. A sajtótájékoztatón Kaszparov határozottan kijelentette, hogy csak kettőjük újabb mérkőzése, a jogosan követelt visszavágó dönthetné el, hogy ki a sakkozás igazi királya.

A dortmundi világbajnok-jelöltek versenyét a londoni Einstein-csoport és a NAO Chess Club a Dortmundi Sparkassen-nel közösen szervezi. A teljes díjalapot, a 300 ezer eurót a szíriai születésű, Párizsban élő Nahed Ojjeh asszony biztosítja, aki egyúttal a francia sakkozás elkötelezett támogatója is. A tornán a világranglista első tíz helyezettjéből heten játszanak, a német Cristopher Lutz szabadkártyát kapott.

A nyolc résztvevőt súlyozott Élő-pontszámok átlaga alapján osztották két csoportra. A zárójelben a nagymesterek júliusi Élő-pontszámait és a kiemelési sorszámokat tüntettem fel:

I. csoport:

Veszelin Topalov (bolgár, 2745, 1)
Borisz Gelfand (izraeli, 2710, 4)
Alekszej Shirov (spanyol, 2697, 5)
Cristopfer Lutz (német, 2650, 8)

II. csoport:

Alekszander Morozevics (orosz, 2716, 2)
Michael Adams (angol, 2752, 3)
Lékó Péter (magyar, 2717, 6)
Jevgenyij Barejev (orosz, 2726, 7)

Dortmundban július 5-én nagyszabású sajtótájékoztatóval kezdődik a nyolcak vetélkedése, majd egy nappal később indulnak a sakkórák. A kétfordulós csoportküzdelmekből az első két helyezett jut az elődöntőbe, majd a két győztes mérkőzik meg a kihívó jogáért. A klasszikus időbeosztás szerint játsszák a játszmákat, két óra negyven lépés, majd egy óra húsz lépés, és végül fél óra a parti befejező szakaszára. A holtversenyeket hosszabbításban döntik el, a 2-2-re végződött elődöntő, vagy döntő esetén is rövidített gondolkodási idejű játszmák következnek.

Lékó Péter sok versennyel, alaposan átalakított megnyitási repertoárral, jóval harcosabb sakkot játszva készült. Idei versenysorozatát Wijk aan Zee-ben kezdte, a 18-as kategóriájú Corus versenyen hét ponttal hatodik lett. A későbbi győztes Barejevtől szenvedett balszerencsés vereséget, Adams és Morozevics ellen is remizett. A NAO Chess Club szervezésében lebonyolított cannes-i tornán ötvenszázalékos eredménnyel zárt, többek között Barejevvel is osztozott a holtversenyes harmadik helyen. Barejevtől a nyitó fordulóban vereséget szenvedett, Morozevics elleni szenzációs győzelemmel javított, majd Karpovtól az ötödik körben kikapott. A hajrában szépített. A viadal szenzációja volt Morozevics utolsó helye! A monacói rapid és "vak" partik hagyományos Amber versenyen nagymesterünk harmadik lett.

Dubaiban, a Grand Prix sorozat első állomásán Lékó Péter szenzációs győzelmet aratott, a döntőben az orosz Alekszander Griscsukot a "hirtelen halál" partiban múlta felül. Prágai kiruccanása kevéssé sikerült, már az első körben a bosnyák Szkolovval szemben búcsúzni kényszerült. Az esseni tizenhatos kategóriájú versenyen emlékezetes versenyfutást futott az orosz Zvjagincevvel, veretlenül a kilenc játszmából hét pontot gyűjtött, de a magas pontszám a végelszámoláskor csak második helyet ért. A két ifjú titán leiskolázta a mezőnyt, Lékó öt győzelme önbizalmat növelő volt.

A júliusi ranglistán nyolcadik helyezett nagymesterünk a nehezebb csoportba került, Adams a negyedik, Barejev a hetedik, Morozevics a kilencedik az új pontszámok alapján. Ismerve a riválisok sakkozói felfogását, a nyíltsisakos küzdelemre való törekvést, elsőszámú nagymesterünk reális eséllyel pályázhat a továbbjutásra. Lékó 1993 óta a 30 éves Adams ellen huszonnyolc különböző időbeosztású partit vívott, ötöt megnyert, hetet elvesztett, tizenhatszor remiztek. A legrutinosabb, a harmincöt éves orosz Barejevvel szemben tizenegyszer csatázott, három-három győzelem és vereség a mérlege az öt döntetlen mellett. A huszonnégy éves Morozeviccsel tizenhárom játszmában nézett farkasszemet, három nyerést, két vereséget, nyolc döntetlent könyvelhetett el. A világbajnok-jelölti torna legfiatalabb résztvevője, a huszonkét éves Lékó szereplését Adams ellen a sötét bábukat vezetve kezdi, majd a második fordulóban ismét sötét lesz Barejevvel szemben. Az első kört világossal Morozevics ellen világossal zárja. A negyedik fordulóban nagymesterünk ismét Morozeviccsel csatázik, Barejevvel folytatja, majd Adams ellen világossal fejezi be a csoportmérkőzéseit.

A másik ágon a bolgár Veszelin Topalov számít abszolút esélyesnek, a tavalyi dortmundi szuperversenyen Kramnyikkal holtversenyben végzett az élen. Topalov az első körben lesz kétszer világos, a német Lutz ellen kezdi meg szereplését, majd Gelfand ellen is világossal folytatja. A harmadik napon mérkőzik meg Shirovval, akitől a moszkvai világbajnokságon a nyolcaddöntőben, a rájátszásban szenvedett vereséget. A második körben Shirov az első ellenfele és Lutz ellen játssza utolsó csoportbeli mérkőzését.

Július 12-én az esetleges holtversenyeket döntik el, majd július 13-án megkezdődnek a négyjátszmás elődöntők. Július 17-én szünnap, illetve az esetleges tie-break, július 18-tól játsszák a négyjátszmás döntő. Legkésőbb július 21-én megtudjuk, hogy ki lesz Kramnyik kihívója.

Verőci Zsuzsa

20020526sakk.html