A forduló szenzációja Kramnyik veresége volt, Karpovtól kapott ki. Az álomdöntő már csak azért sem jöhetett létre, mert a csoportdöntőn Ivancsukkal szemben Kaszparov elvérzett, a "hirtelen halál" parti feszültségét az ukrán nagymester jobban bírta. Kaszparov kiesését fokozott sakk-diplomáciai tevékenységével magyarázta. (Prágában május 6-án döntöttek a két világbajnoki rendszer egyesítéséről. Yasser Seirawan amerikai nagymester javaslatát a nagy többség támogatta, majd a bledi Kongresszus szentesítette. A megállapodás nyertese egyértelműen Kaszparov volt, aki lehetőséget kapott arra, hogy Ponomarjovval a FIDE világbajnoki címéért páros mérkőzésen megvívjon, majd a győztes játszana a Kramnyik-Lékó párviadal nyertesével az egyesített világbajnoki címért.) Az elődöntőben Anand és Ivancsuk, valamint Karpov és Shirov mérkőzött meg. A moszkvai világbajnokságon az indiai nagymester meglepetésre az elődöntőben kikapott Ivancsuktól. Prágában sem villogott Anand, három remi után végül kínkeservvel nyert. Nehéz sorsolása ellenére jutott a döntőbe a torna doyenje, Karpov. Az 50 éves exvilágbajnok jól bírta a strapát, Shirov ellen megúszta a második partit, majd a snellezésben már jobb volt.
A kétjátszmás döntő előtt szabadnaphoz jutottak a küzdő felek, akik korábban a sakkozás minden műfajában összemérték erejüket, 73 partit vívtak egymással. Anand mérlege volt a kedvezőbb, 21 győzelem mellett 11-szer kapott ki. A klasszikus gondolkodási idő mellett játszmákban azonban csak minimális volt Anand előnye, hét nyerés mellett öt vereség volt a számláján. A prágai döntőt Anand világossal kezdte és orosz huszárjátékban nyert. Karpov többször hibázott, majd elnézte ellenfele kiskombinációját. A második partiban már a döntetlen is Anand végső győzelmét jelentette.