Vágólapra másolva!
Brissagóban félidejéhez érkezett a 14 játszmásra tervezett sakkvilágbajnoki döntő, Vlagyimir Kramnyik és Lékó Péter párharca. Az első hét partiból kettő dőlt el, kölcsönösen kihasználták egymás hibáit. Négy játszma viszonylag gyorsan ért véget döntetlennel. A hetedik partit követően a rendkívül kiegyensúlyozott, jókedvű Lékó Péter röviden összefoglalta az első félidő tanulságait, a legfontosabb pillanatokat.

Verőci Zsuzsa helyszíni interjúja Brissagóból

- Mi történt a rajtnál, az első hét játszma milyen tanulságokkal szolgált?
- A szerencsétlen kezdés után az volt az elsődleges célom, hogy szépen lassan ismét játékba lendüljek, megnyugodjak, hiszen még nagyon sok játszma volt hátra. Megnyugtatott, hogy sötéttel nem nagyon volt problémám, mindig sikerült a világbajnokot meglepnem, így egyre jobban tudtam odafigyelni a világospartijaimra is. Az ötödik játszmában az 1.d4 teljes meglepetés volt, és szerencsére az első partihoz hasonlóan nekem is sikerült "megnyúznom" őt. Ebbe belejátszik az is, hogy a védekező fél lélektanilag nehezebb helyzetben van, és talán versenyen simán kiremiznénk az állást, szépen nyugodtan megjátszanánk a jó tervet, itt viszont sokkal nagyobb a tét, és nem szívesen kapaszkodik az ember gyaloghátránnyal. A másik oldalról viszont érthető az öröm, hogy végre kijött valami, amit lehet játszani.

- És ezt követően?
- A nyerés után jött a következő sötétpartim, és ismét megleptem őt a nyitásban. A mérkőzést az jellemzi, hogy a meglepetések hatására Kramnyik azonnal elkerülte a küzdelmet, és a legbiztosabb folytatást választotta. A tábla mellett úgy tűnik, hogy nem igazán akar kockázatot vállalni, a bombabiztos megoldást választja, és valószínűleg szekundánsára, Peter Szvidlerre bízza, hogy megoldja a problémákat. Ez érthető is, hiszen neki a 7-7 kedvező. Még hét játszma van hátra. Érdekes volt a mai partink is, másodszor léptem d4-et, tudtam, hogy valamit már előkészít, nem akartam fejjel menni a falnak. Egál a meccs, egyáltalában nem tragédia az, hogy eggyel kevesebbszer játszom majd világossal.

- Kramnyik eddig világossal nem sokat mutatott, bár a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy még négy világos partija van.
- Úgy értékelem, hogy ez egyáltalán nem döntő előny. Ahogy majd fogynak a játszmák, úgy növekszik a tét, és egyre több lesz az izgalom. A hajrában már nem lehet gyorsan remizni.

- Mindenkit nagyon érdekel, hogy miként telnek a szabadnapok.
- A szekundánsoknak lehet, hogy még rosszabb, ha szabadnap van, még többet kell dolgozniuk. Én azért igyekszem, hogy három-négy óránál többet ne foglalkozzam a felkészüléssel, olvasok, sétálok, nagyon szép a környék, de nem akarok túlzottan ellazulni sem. Jó a nézőknek, ők kihasználhatják a szép vidék nyújtotta lehetőségeket. Én csak a mérkőzés után kirándulok. A monacói eset tanulságos volt számomra, a pihenőnapon sokat golfoztam, és másnap korántsem tudtam úgy odafigyelni a játszmára.

- Milyen a hangulat a csapatában?
- Nagyon jó, és ezt hűen mutatja, hogy a negatív kezdést sikerült túlélni. Tudom, hogy nagyon sokan drukkolnak értem. Bízzanak bennem!