Társoldalunk:

Úszó-Eb: tavasszal indulhat a margitszigeti építkezés

2004.12.03. 15:49

A Nemzeti Sporthivatal (NSH) elnöke a jövő év elejére várja az engedélyezés megszületését, akkor tavasszal megindulhat az építkezés a Margitszigeten, a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda területén, és elkészülhet a 2006-os úszó Európa-bajnokságra tervezett két új medence. Ábrahám Attila erről azon a leendő színhelyen tartott pénteki sajtótájékoztatón beszélt, amelyen az NSH tételesen cáfolta az Eb-vel kapcsolatos fejlesztéseket övező mendemondákat.

A címzetes államtitkár - a környezetvédők különböző szerveződéseinek képviselőit is mozgósító összejövetelen - visszautasította azt az állítást, hogy a zöldek mozgalma egységesen tiltakozott volna bármikor is a szigeti Eb-tervekkel szemben. "Nincs sumákság, nincs területkárosítás, jogszerű engedélyeztetési eljárás folyik, nincs a szakhatóságokon semmilyen, így miniszterelnöki nyomás sem" - utasította vissza a minősítése szerint "ellenséges közhangulatot kialakító" állításokat.

A "politikai színezetű sugallatokat" sorra véve mutatott rá például arra a képtelenségre, hogy az uszodafejlesztés miatt 3 hektár erdőt kell felszámolni. "A Hajós jelenlegi területe a két új medencével együtt is csak 2 hektáros lesz" - mondta.

"A medencék a szomszédos telken lévő teniszpályák helyén és azok közvetlen környezetében épülnek majd, ha erre a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak. Összesen 54 fa kerül kivágásra, amelyekből kettő kiszáradt, s 38-at - állapota miatt - amúgy is kivágásra ítéltek a szakemberek."

Ábrahám Attila hamisnak nevezte azt az állítást is, hogy az új létesítmény szennyvízelvezetése nem felel meg az Európai Unió normáinak, hozzátéve, hogy addig is, amíg egységes, hosszú távú megoldás születik a sziget egészére, a fejlesztési terv már tartalmaz egy ideiglenes megoldást. Az sem igaz, folytatta, hogy veszélybe került volna tizenhatezer fővárosi ember vízellátása a lezárt vízműkút miatt, vagy hogy a megnövekedett gépjárműforgalom jelentős terheket róna a Margitszigetre.

Ami a folytatást illeti, az NSH az illetékesektől az elvi építési engedély kiadását várja, továbbá azt, hogy megadja tulajdonosi hozzájárulását a fővárosi közgyűlés. Ha minden rendben alakul, 2005 januárjára-februárjára születhet meg az engedélyezés, és akkor tavasszal megindulhat a munka: egy 10 pályás, 50 méteres és egy kisebb, műúszó-műugró medence felépítése.

Ábrahám Attila a tájékoztató keretében szólt az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények működésére vonatkozó NSH-elképzelésekről is. E sportingatlanok vagyonkezelését jelenleg a Sportfolió Kht. végzi, amely több év alatt 3,550 milliárd forintos hiányt halmozott fel. Egyelőre a kht. nem szűnik meg, de január elsejétől új, önálló gazdálkodású költségvetési szervezet alakul Nemzeti Sportközpontok néven, amelynek feladata a népligeti sporttelep mellett kizárólag a hat olimpiai központ üzemeltetése és fejlesztése lesz.

A Sportfoliónál maradt sportingatlanok vagyonkezelői jogát, működtetését átadják, illetve az ingatlanok egy részét értékesítik. A sportingatlanok egy részét - a sportcélú hasznosítás 15 évre szóló kötelezettsége mellett - az államtól ingyenesen megkapják az önkormányzatok. Egy másik körnek a vagyonkezelői joga - 49 esztendőre - a sportági szakszövetségekhez vagy a sportpályákat használó egyesülethez kerülhet. Egyes ingatlanok üzemeltetésére - fejlesztési elvárással és sportcélú hasznosítási kötelezettséggel - nyilvános pályázatot írnak ki. Az értékesítésre váró ingatlanokat szintén nyilvános pályázat útján hirdetik meg.

Utóbbiak számát Ábrahám Attila 10-11-ben jelölte meg, hozzáfűzve, hogy ezek többsége nem a sport céljait szolgálja. Az értékesítésükből remélt - valamivel több, mint 2 milliárd forintos - bevételből 500 millió jut a stadionrekonstrukcióra, másik 500 millió a kiemelt önkormányzati létesítményfejlesztések támogatására, 1050 millió pedig a létesítményfejlesztési pályázatoknál kerül felhasználásra.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK