Társoldalunk:

Kaszparov életműve már sakktörténelem

2005.03.14. 18:27

Garri Kaszparov tizenöt évig a sakkozás koronázott királya, húsz évig világranglista-vezető, tizenhárom szuperverseny győztese, minden idők legsikeresebb sakkozója 41 éves korában visszavonult a profi sakkozástól. Megszámlálhatatlan tornagyőzelmével, csodálatos partijaival, a sakkozás vezérkarával vívott állandó küzdelmével sakktörténelmet írt.

A sakkvilág még nem tért magához a döbbenettől, március 10-én késő este Garri Kaszparov tornagyőztesként utolsó sajtótájékoztatóját tartotta. Kaszparov nyolcadszor győzött az andalúziai kisvárosban, egyszer Vlagyimir Kramnyikkal teljes holtversenyben végzett az élen. Legnagyobb sikereinek színhelyén jelentette be, hogy visszavonul. A nagy harcos, a megalkuvást nem tűrő, a kompromisszumokra nehezen hajló nagymester a New in Chess holland sakkújság tavalyi 7-es számában adott interjújában mondta: "Ha nyerő pozíciód van, ne írj alá olyan békét, amely ellenfelednek kedvez".

Garri Kaszparov tizenhét évesen már ifjúsági világbajnokságot nyert, nagymester lett, és Máltán az olimpiai bajnokságot nyert szovjet válogatott tagja. 1982-ben nagyszerű bugojnói első helyével végképp betört az élmezőnybe, megnyerte a világbajnoki zónaközi döntőt. Első világbajnok-jelölti meccsét Beljavszkij ellen vívta meg, 6-3-ra győzött, de Korcsnoj elleni párviadala látszólag "léket kapott". A Szovjet Sakkszövetség nem engedélyezte számára, hogy a svájci nagymesterrel Amerikában játsszon, és emiatt Kaszparovot a FIDE elnöke vesztesnek nyilvánította. (Hasonló döntést hozott a Nemzetközi Sakkszövetség a Ribli-Szmiszlov mérkőzést illetően is, nagymesterünk játék nélkül lett volna győztes.) Korcsnoj azonban nem akarta a zöld asztalnál megnyerni a meccset, Kaszparovval titokban találkozott, és megegyeztek abban, hogy a párharcra sor kerül. London volt a színhelye mindkét mérkőzésnek, Korcsnoj győzelemmel kezdett, de Kaszparov végül 7-4-re legyőzte nemes ellenfelét. A másik ágon a 62 éves Szmiszlov 6,5-4,5-re nyert Ribli Zoltán ellen. A döntőben Kaszparov veretlenül, 8,5-4,5-ös győzelemmel harcolta ki, hogy Karpov kihívója lett.

A sakktörténelemben ezután megkezdődött egy időszak, amely a K-K párharc jegyében zajlott, Kaszparov és Karpov hét év alatt öt világbajnoki döntőben csapott össze. Az első, a 48 játszma után Karpov 5-3-as vezetésénél  félbeszakított világbajnoki döntő után Kaszparov 1985 őszén 13-11-re megnyerte a második meccset, és elhódította  a világbajnoki címet. Több mint két hónapig csatáztak, Kaszparov öt, Karpov három partiban tudta feladásra kényszeríteni ellenfelét. A megállapodás szerint Karpovnak joga volt a visszavágóra, és londoni összecsapásuk ismét Kaszparov győzelmét hozta. Kiegyenlített küzdelem folyt a nyolcadik játszmáig - egy-egy győzelem volt a tarsolyukban - , de ekkor Kaszparov magához ragadta  a kezdeményezést. Megnyerte a 14. és a 16. játszmát is, de Karpov hármas nyerősorozattal kiegyenlített! Kaszparov a 22. partiban aratott győzelemmel biztosította be sikerét, 12,5-11,5-ös címvédését. A negyedik K-K mérkőzést 1987-ben, Sevillában vívták. Öldöklő küzdelem folyt, Karpov megnyerte a 2. játszmát, Kaszparov a negyedikben egyenlített. Karpov szerzett ismét vezetést, Kaszparov két nyeréssel a 16. játszmáig vezetett. Karpov ekkor nyert, sőt a 23. játszmában aratott győzelmével fél pontra került a cím visszahódításához. A drámai utolsó partiban Kaszparov összeszedte minden erejét, nyert és 12-12-vel megvédte címét.

Három évvel később New York és Lyon volt a mérkőzésük színhelye. Kaszparov nyeréssel indított, Karpov a hetedik játszmában kiegyenlített. Sorozatos döntetlenek után a címvédő megnyerte a 16. partit, 102 lépésben kényszerítette feladásra ellenfelét. Karpov azonnal egyenlített, Kaszparov ismét vezetést szerzett, és a 20. összecsapás is az ő javára dőlt el. Karpov még szépített a 23. partiban, de Kaszparovnak világossal a 24. játszmában csak remiznie kellett, a 12,5-11,5-es végeredménnyel harmadszor is visszaverte Karpov támadását.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK