Vágólapra másolva!
Javier Sotomayor minden idők legnagyobb magasugrója két szabadtéri (1993, 1997) és négy fedettpályás világbajnoki címével, továbbá egy olimpiai bajnoki (1992) aranyérmével, nem beszélve a kinti (245 cm) és tető alatti (243) világcsúccsal, amit meg sem tudtak közelíteni a mai napig. Még az a Víctor Moya sem, aki egyfelől honfitársa a legendás kubainak, másfelől az idei helsinki világbajnokság ezüstérmese, egyszersmind az egy héttel ezelőtti, monte carló-i GP-világdöntő győztese 235 centis egyéni csúccsal. Másfajta minőségben ugyan, de mindketten a szombati, somoskőújfalui ugrógála vendégei voltak.

A 38 éves Sotomayor menedzserként kíséri külföldre a kubai atlétákat - a kubai szövetség menedzsereként -, de Moyához valamivel szorosabb kötelék is fűzi: évek óta csiszolgatja a roppant tehetséges santiagói ugró technikáját.

"Ha Moya egy kicsit javít a technikáján, még feljebb juthat, habár az idei 6 centis fejlődése már így is imponáló. Persze a 245 centitől még messze van. Mindenki azt kérdezi: mikor fogják megjavítani 1993-ban ugrott világcsúcsomat, de erre csak azt tudom válaszolni: fogalmam sincs" - morfondírozott Sotomayor a hidegben, olykor szemerkélő esőben rendezett 19. salgótarjáni-somoskői ugrógála után.

- A történelem húsz legjobb eredménye közül 15-tel ön rendelkezik, huszonegyszer ugrotta túl a 240 centit, négy éve vonult vissza. Nem hiányzik a versenyzés?
- Dehogynem. Az első két-három évben mindig elfacsarodott a szívem, amikor versenyen voltam, s most is legszívesebben melegítenék, és ugranék.

- Játsszunk el a gondolattal: ha bemelegítene, akkor most mennyit tudna ugrani?
- 210-et minden további nélkül, de ha egy hónapot edzenék, menne a 220 is.

- Ránézésre is jó formában van, minek köszönheti ezt?
- Otthon, Havannában hetente kétszer-háromszor futok, olykor lejárok az edzőterembe, s nagyon szeretek kosárlabdázni.

- Megy a zsákolás?
- Még szép...

- Mi jut eszébe a fedettpályás világcsúcsáról, a 243 centiről?
- Természetesen az, hogy 1989-ben a Budapest Sportcsarnokban ugrottam, a világbajnokságon.

"Olyan volt ez az idényem, mint egy álom: hat centit javultam, s megnyertem a monacói Világdöntőt, második lettem a világbajnokságon. Borzasztóan sajnálom, hogy most csak 224-ig jutottam, de nekünk, karibiaknak borzasztó nehéz ilyen hideg időben versenyezni. Pedig néztem a falon a felvételeket a régi ugrógálákról, mindig szikrázó napsütés volt"- kesergett Víctor Moyá, aki azért megnyerte a viadalt

- Hány éves korában kezdett atletizálni?
- 14 évesen. S két évvel később már rá is álltam a magasugrásra.

- Mi jelentette a döntő lökést?
- Az, amikor 16 éves koromban átvittem a két métert. Akkor már tudtam, magasugró leszek.

- Hány centi magas?
- 196 centi vagyok, s hozzá 80 kiló. De amikor nem vagyok edzésben, felmegy a súlyom 85 kilóra is. Egyébként két centivel vagyok magasabb Sotomayornál.

- Meséljen magáról, milyen ember civilben?
- Santiago de Cubában születtem, ott is élek, a szüleimmel és a két öcsémmel - ők egyébként nem sportolnak. Édesapám mérnök, anyám orvos, ő volt az, aki a sport felé terelt. Azt mondta, sport nélkül nincs egészség.

- Milyen kocsija van?
- Semmilyen, nincs is jogosítványom.

- Ha nem akarja, nem válaszol: mennyi pénzt tarthat meg a pénzdíjaiból?
- Szívesen válaszolok: egy vasat sem. A kubai szövetség az utolsó pesóig, azaz dollárig elveszi tőlem.

- Visszajön még Somoskőújfaluba, mondjuk, jövő ilyenkor?
- Naná, hogy visszajövök, a mostani rossz idő ellenére imádom ezt a versenyt. No persze, csak ha meghív Angyal János főrendező.

Ch. Gáll András