Vágólapra másolva!
Braun Ákos nem sokat pihent azután, hogy bő egy hete a kairói cselgáncs világbajnokságon a sportág második magyar vb-aranyérmét szerezte, tizenkét évvel az ugyancsak paksi illetőségű Kovács Antal hamiltoni sikere után. A 73 kg-os kategória világelsője az elmúlt hét végén az osztrák csapatbajnokságban, az Innsbruck légiósaként aratott két magabiztos győzelmet. Szerdán azonban egy hétre Görögországba utazik nyaralni, hogy aztán majd felkészüljön a debreceni csapat Eb-re, amely Kovács Antal utolsó versenye lesz.

Kedden sajtóbeszélgetést rendezett a Magyar Judo Szövetség (MJSZ), s az apropót a kairói világbajnokság adta, egészen pontosan Braun Ákos aranyérme a 73 kg-ban, illetve Ungvári Miklós bronzérme a 66 kg-ban. Ungvári a hivatalos magyarázat szerint Kecskemétről "technikai okok miatt" nem tudott feljönni a fővárosba az összejövetelre, Braun viszont befutott Paksról edzőjével, Hangyási Lászlóval, valamint Kovács Antallal.

Tóth László, az MJSZ elnöke bevezetőjében utalt arra, hogy a '90-es évek első felében elért magyar eredményeket, mindenekelőtt a barcelonai olimpián szerzett egy arany- (Kovács Antal), két ezüst- (Csák József, Hajtós Bertalan) és egy bronzérmet (Csősz Imre) sokan a véletlennek tudták be, ám újra beérett egy generáció, amely a pekingi olimpián hasonló teljesítményre lehet képes. Hasonló véleményen volt Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság ügyvezető igazgatója is, aki jelezte, hogy a MOB minden tőle telhető segítséget megad a dzsúdósoknak. Ami el is kel majd, hiszen amint Horváth Zoltán, a MJSZ gazdasági elnöke emlékeztetett, a dzsúdósok állami támogatása az utóbbi években a felére apadt...

- Hogyan telt az elmúlt hete? - kérdeztük Braun Ákost, aki a vb előtt még tavasszal az Eb-t is megnyerte.
- Többek között edzésekkel is, mert szombaton már részt vettem az osztrák csapatbajnokságon. De előtte, még pénteken Szegedre is el kellett utaznom, iskolai dolgok miatt.

- Hova jár?
- A Szegedi Egyetem programtervező matematikusi szakán vagyok ötödéves. Most iratkoztam be, és már óráim is voltak.

- A csoporttársai tudják, hogy egy újdonsült világbajnokkal koptatják együtt az előadótermek padjait?
- Igen, többen is gratuláltak.

- No és hogy végzett az osztrák csapatbajnokságon?
- Az Innsbruck gárdájával győztünk 8-6-ra, és én is megnyertem a meccseimet. Mindkettőt ipponnal, az egyiket egy combdobással, a másikat fojtással. Muszáj volt igyekeznem, mert úgy szólítottak szőnyegre, hogy most a világbajnok következik.

- Ott is gratuláltak a vb-győzelméhez?
- Igen, egy nagyon szép, üvegből készült ajándékot is kaptam.

- Hogyan alakulnak az elkövetkezendő napok programjai?
- Végre kaptam egy kis szabadságot, így jön a nyaralás! Bár az edzőm, Hangyási Laci bácsi nehezen adta be a derekát, szerdától egy hétre elutazhatok Görögországba, Zakinthosz szigetére. Hazatérve pedig azonnal folytatom a munkát, fel kell készülnöm a magyar bajnokságra, még egyszer kiutazom az osztrákokhoz, október végén pedig Debrecenben rendezik meg a csapat Európa-bajnokságot.

Amint a sajtóbeszélgetésen megtudhattuk, ezen az Eb-n a magyar csapat mellett a holland, a francia és az izraeli száll harcba érmekért, azaz a rotterdami kontinensbajnokság pontversenye alapján a négy legerősebb gárda. S mivel Hollandiában a magyar csapat végzett az élen, nem csupán a házigazda jogán indul a Főnix-csarnokban.

- Milyen eredményre számít az Eb-n? - kérdeztük Kovács Antal olimpiai és világbajnokot.
- Bízom benne, hogy megnyerjük! Braun Ákos, valamint Ungvári Miki megígérték, hogy velem is nyeretnek végre egy Eb-aranyat. Nekik már van, én viszont az Európa-bajnokságokon eddig csak hat bronzot és egy ezüstöt szereztem...

- Korábban már tett rá utalást, hogy ez az Eb lesz az utolsó versenye. Ezt most is tartja?
- Igen. Sajnos az Achilles-ín-sérülésem nem úgy jött rendbe, ahogy reméltem. Egy-egy versenyen nem volt vele gond, de sokszor rettenetesen szenvedtem vele. S akárhogy is nézzük, már 33 éves vagyok, mondhatjuk, hogy megöregedtem. Ugyanakkor már felkészültem a civil életre is.

- Milyen munkakörben láthatjuk viszont?
- Minden bizonnyal maradok Pakson és a diplomámat hasznosítva az atomerőmű fejlesztési projektjén dolgozom majd. Ami egyáltalán nem áll távol tőlem, hiszen jelenleg is regionális gazdaságtannal foglalkozom.

- Nem fáj a szíve, hogy kiszáll a cselgáncsból?
- Dehogynem, hiszen a magyar válogatott jelenleg egy remek, összetartó közösség, s az eredményeink is nagyon szépen alakultak. A vb és az Eb mellett az évközi versenyeken, így a Hungária-kupán, Varsóban, Rómában és Bukarestben jó néhány érmet szereztünk. Örülök, hogy még én is hozzá tudtam tenni ezekhez a sikerekhez, de valamikor meg kell húzni azt a bizonyos vonalat. S biztos vagyok benne, hogy az elkövetkezendő években a fiúk nélkülem is megoldják a feladatot, Ákos és Miki mellett nehézsúlyban Bor Barna vagy éppen az én súlycsoportomban, a 100 kg-ban az ugyancsak nagyon tehetséges Hadfi Dani.

Fábik Tibor