Társoldalunk:

Sebesség, szerencse, feszültség - amiért érdemes lesz nézni a gyorskorcsolyát

2010.02.10. 10:11

Nem csak a magyar pontszerzési esélyek miatt lesz érdemes figyelemmel követni a téli olimpián a rövid pályás gyorskorcsolyaversenyeket, hanem azért is, mert az egyik leglátványosabb, legizgalmasabb sportról van szó, amelyben a sebesség és az ügyesség mellett a taktikának és a szerencsének is nagy szerepe van. 

A Sallai, Regőczy páros visszavonulása óta nyugodtan nézhették a magyar szurkolók a téli olimpiát, hiszen maximum amiatt izgulhattak, hogy sílövészetben az első ötvenben végez-e a magyar induló, vagy megússza-e bukás nélkül alpesi sízőnk, négy éve azonban mindenki felkapta a fejét arra, hogy rövid pályás gyorskorcsolyázóink közül ketten is pontszerző helyen zártak.

Nem mondhatni, hogy Knoch Viktor és Huszár Erika torinói bravúrja után tízezrek csatoltak korcsolyát, de a magyar short trackeseket már komolyan veszik a nemzetközi versenyeken, hiszen 2009-ben a torinói Eb-n például megszületett az első magyar arany, amely a Huszár, Heidum, Keszler, Darázs összetételű női váltó érdeme.

Mivel Vancouverben is a gyorkorcsolyázóktól várhatjuk a legfigyelemreméltóbb eredményt, érdemes megismerkedni a sportággal, hogy aztán a legfontosabb tudnivalókkal felvértezve lehessen szurkolni a tévé előtt a magyar versenyzőkért.

Több mint százéves múlt

A rendes gyorskorcsolyával ellentétben a sportág rövid pályás változatának megszületése nem Hollandiához, hanem Észak-Amerikához köthető, 1906-ban már megmérkőztek egymással a legjobb kanadai és amerikai versenyzők, 1921-ben pedig megrendezték az első nemzetközi viadalt is.

Forrás: AFP

Olimpián először 1988-ban, Calgaryban tűnt fel a rövid pályás gyorkorcsolya, de akkor még bemutató sportágként, az első érmeket négy évvel később, Albertville-ben osztották ki, az aranyakat eddig hét ország, Kanada, Dél-Korea, Olaszország, Kína, Ausztrália, Japán és az Egyesült Államok versenyezői szerezték meg, vagyis elég belterjes az elit.

Minden a kanyarban dől el

A sportág maga meglehetősen egyszerű, egy 111,12 méteres ovális pályán négy-hat versenyző köröz, és igyekszik talpon maradni a rövid egyenesekben, illetve az éles kanyarokban. A kanyarok teszik izgalmassá, látványossá a sportágat, hiszen nagy a tülekedés a minél jobb helyekért, és az éles kanyarokban nem ritkán egymást lökik ki a versenyzők, éppen emiatt sokszor nem is vehető szentírásnak a befutó sorrendje, mivel a futam után a döntőbíró még változtathat a végeredményen, ha szabálytalanság történt.

Mindig a kanyarban történnek az izgalmas dolgok:


Ilyennek számít a másik akadályozása, blokkolása, lökése, nyomvonalának szabálytalan keresztezése, szükségtelen lassítás, vagy a futam alatt segítség adása és/vagy annak elfogadása. A bukások miatt a felszerelés része a bukósisak, a sípcsont- és bokavédő, valamint a kesztyű, a korcsolya pedig annyiban különbözik a klasszikus gyorskorcsolyában használttól, hogy a 35-48 cm hosszú pengéje minimálisan meg van hajlítva, amivel az éles kanyarokban könnyebb megkapaszkodni.

Egycsapásra borulhat minden

A rövid pályás gyorskorcsolyát sokszor szokták a pályakerékpárhoz hasonlítani, itt is nagy szerepe van a taktikázásnak, hiába vezet valaki körökön keresztül, ha a végére elfogy a szufla, ráadásul az esések miatt az utolsó pillanatig megmarad a feszültség. Éppen egy olimpiai döntőben bizonyosodott be, hogy 15 méteres hátrányból is lehet nyerni, az ausztrál Steven Bradbury, aki már az elődöntőből is úgy jutott tovább, hogy az előtte lévők elestek, ugyanis messze leszakadva követte a mezőnyt, de az élmezőny tagjai 50 méterrel a cél előtt dominóként felborították egymást, Bradburynak pedig az ölébe esett az arany.

Bradbury sem hitte el, hogy megnyerte:


Az olimpián az egyéni számokban (500, 1000, 1500 m) maximum 32 versenyző indul, és futamonként az első kettő folytathatja. A futamokat az óra járásával ellentétes irányban futják, előzni bármikor lehet, ha valakit egyszer leköröznek, az folytathatja, de ha kétszer vernek rá kört, akkor abba kell hagynia a futamot. A váltóban nyolc ország indul az olimpián, köztük a magyar női négyes, úgyhogy a pontszerzésre ismét jó esély nyílik.

A lökés is a taktika része

A váltóban a nőknél 3000, a féfiaknak 5000 méter a táv, és a csapatokra dönthetik elk, hogy a négyes tagjai mikor váltanak, az egyetlen kikötés, hogy az utolsó két kört ugyanannak a tagnak kell megtennie. A váltó az egyéni versenynél is látványosabb, mert a kinn köröző versenyzők közé bármikor beugorhat az oválison belül kóválygó hármasból valaki, és a leváltott társ hátulról meglökve adhat lendületet a friss embernek.

Időpont az olimpián: február 13-26.
Helyszín: Pacific Coliseum
Versenyszámok (zárójelben a címvédők):
férfiak:
500 m (Apolo Anton Ohno, amerikai)
1000 m (An Hjun Szo, dél-koreai)
1500 m (An Hjun Szo)
5000 m váltó (Koreai Köztársaság)

nők:
500 m (Vang Meng/Wang Meng), kínai)
1000 m (Jin Szun Ju, dél-koreai)
1500 m (Jin Szun Ju)
3000 m váltó (Koreai Köztársaság

műsor:
február 14.: női 500 m és 3000 m váltó selejtező, férfi 1500 m döntő 2 ó (magyar idő szerint)
február 18.: férfi 1000 m és 5000 m váltó selejtező, női 500 m döntő 2 ó
február 21.: férfi 1000 m és női 1500 m döntő 2.45 ó
február 25.: férfi 500 m selejtező, női 1000 m selejtező és 3000 m váltó döntő 2 ó
február 27.: férfi 500 m és 5000 m váltó döntő, női 1000 m döntő 3 ó

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK