Topalov főpróbát tart Linaresben, Lékó pihen

Február 12-25-e között Linaresben rendezik meg az esztendő második szuperversenyét. A 6 résztvevő kétfordulós hagyományos sakkviadalon az orosz Alekszandr Griscsuk címvédőként indul, Lékó Péter inkább a pihenést választotta. A bolgár exvilágbajnok Veszelin Topalov számára a torna főpróba az áprilisi, Viswanathan Anand elleni világbajnoki döntője előtt. A 21-es kategóriájú, 2759-os Élő-átlagú tornán ma este tartják a megnyitót és a sorsolást, február 13-án játsszák az első, 24-én az utolsó fordulót.

A 27. linaresi tornát hat résztvevővel kétfordulós formában rendezik meg, idén sem drukkolhatunk Lékó Péternek. Nagymesterünk a pihenést választotta, majd megkezdi az intenzív felkészülést a májusi Grand Prix-versenyre.

A 21-es kategóriájú, 2759-es Élő-átlagú szuperverseny Veszelin Topalov számára főpróba az áprilisi szófiai világbajnoki döntő előtt. Viswanathan Anand és kihívója már régóta kerülik egymást, csak a 2009-es Amber-tornán játszottak együtt. Az indiai világbajnok játszott Wijk aan Zee-ben, ezt a viadalt Topalov nem illesztette be versenynaptárába.

A világranglistán második bolgár exvilágbajnok tizenegyedszer játszik Lineresben, tíz szereplésén 129 partit játszott, 35 játszmát nyert meg, 31-szer vereséget szenvedett 63 remi mellett. Első számú szekundánsa, Ivan Cseparinov a moszkvai Aeroflot-tornán viaskodik, az első félidőben Topalovot csapatának új tagja, a kubai Perez Leinier Dominguez segíti.

Az örmények kétszeres olimpiai bajnoka, Grand Prix- és Grand Slam-győztes Levon Aronjan ötödször kapott meghívást, eddig 56 partijából 14-et nyert meg, hétszer kapott ki, 35-ször riválisaival megosztozott a ponton.

Hatodszor játszik a Világkupa-győztes izraeli Borisz Gelfand, de 1997 óta kellett várnia az újabb meghívásra. 74 partijában minuszt ért el, 18 győzelme nem ellensúlyozta 22 vereségét.

A szupernagymesterek társaságában újonc az azeri Vugar Gasimov. A bursai csapat-világbajnokságon az éltáblán játszott, de nagyot betlizett, hét partiból csak 2,5 pontot szerzett, gyenge teljesítménye az azeriek érmébe került.

Címvédőként az orosz Alekszandr Griscsuk ül sakkasztalhoz. Linaresi győzelme óta még az orosz szuperbajnoki címet is megszerezte. Megbizhatóan játszott a világbajnoki címét Bursában megvédő orosz válogatott első tábláján. Érdekes sakkjáért sokan kedvelik, gyakran kerül időzavarba, mert szívesen kerüli a járt utakat. Hazai pályán hatodszor játszik Francisco Vallejo Pons. A korábbi tornákon mindig az a nagymester volt, akivel szemben a résztvevők az egész pont megszerzésére törekedtek.

A verseny résztvevői az ÉLő-pontszámok sorrendjében és világranglistás helyezésük:
Veszelin Topalov (bolgár, 2805, 2)
Levon Aronjan (örmény, 2781, 5)
Borisz Gelfand (izraeli, 2761, 6)
Vugar Gasimov (azeri, 2759, 7)
Alekszandr Griscsuk (orosz, 2736, 15)
Francisco Vallejo Pons (spanyol, 2705, 31)

A tornán február 13-án játsszák az első, 24-én az utolsó fordulót, 16 órakor kezdődnek a küzdelmek. Február 17-én és 22-én pihenőnapot kapnak a küzdő felek. A verseny hivatalos honlapja a korábbiakhoz hasonlóan csak spanyol nyelvű.

1981: Karpov és Christiansen holtversenyben nyert

Elevenítsük fel a sakkozás Wimbledonjának is nevezett linaresi viadalok érdekes pillanatait, idézzük fel a győzteseket. A sorozat nagy szárnyalását 1981-ben a harmadik versennyel kezdte meg, nem lebecsülendő, hogy akkor csak 13-as kategóriájúként jegyezték.

Anatolij Karpov és az amerikai Larry Christiansen nyert holtversenyben a 12 résztvevő küzdelmében. Két évvel később Borisz Szpasszkij vehette át az elsőnek járó díjat. 1985-ben a jugoszláv Ljubomir Ljubojevic és a német Robert Hübner osztozott a dicsőségen. 1988-ban a holland Jan Timman volt a befutó, egy évvel később Vaszilij Ivancsuk aratott emlékezetes győzelmet. 1990-ben színre lépett Garri Kaszparov, és rögtön győzelemmel mutatkozott be. A következő tornán kapott egy fricskát Ivancsuktól, aki másodszor ünnepelt tornagyőzelmet, az ukrán nagymester Kaszparovot is legyőzve veretlenül lett első.

A FIDE akkori világbajnoka 1992-ben kétpontos előnnyel végzett az élen, majd elsőségét megismételte. A legnagyobb riválisokat, Karpovot és Anandot is legyőzte, másfél pontos előnnyel nyert. Egy évvel később Karpov pályafutása egyik legfényesebb diadalát aratta, a 13 játszmából gyűjtött 11 ponttal fölényesen lett első, Kaszparov kétszer is botlott, a francia Joel Lautier és Kramnyik tépázta meg tekintélyét, 2,5 pontos hátránnyal lett holtversenyben második.

Garri Kaszparov

A csalódott világbajnok a következő évben kihagyta Linarest, ezt Ivancsuk bánta legkevésbé, 10 pontot ért el a 13 partiból, harmadszor lett tornagyőztes. A második helyezett Karpov is megőrizte veretlenségét, de a FIDE világbajnoka csak ötször tudott nyerni, ezzel szemben Ivancsuk hétszer fogadhatta legyőzött ellenfeleinek gratulációját.

A hagyományos versenyek sorozata 1996-ban megszakadt, de 1997-ben ismét vendégül látták a sakkvilág elitjét. Kaszparov nem tudta megőrizni veretlenségét, első lett, de Ivancsuk megtréfálta. Kaszparov egy ponttal előzte meg feltörekvő honfitársat, Kramnyikot.

1998: áttérés a kétfordulós rendszerre

Egy évvel később a szervezők változtattak a lebonyolításon, a 14, illetve 12 résztvevős körversenyek helyett áttértek a kétfordulós rendszerre. 1998-ban heten viaskodtak a 21-es kategóriájú, 2752-es Élő-átlagú versenyen, Anand lett az első és furcsa szenzációként Kaszparov a remikirály. A csalódott "király" 11 hónapos önkéntes száműzetésre ítélte magát, majd a 1999 januárjában tért vissza a sakkasztalhoz. Kaszparov pályafutása egyik legnagyobb sikereként emlékezik vissza az 1999-es tornagyőzelmére, 2,5 ponttal előzte meg Kramnyikot és Anandot, a 14 partiból 10,5 pontot szerzett.

2000-ben Kramnyik és Kaszparov versenyfutása holtversennyel zárult, mindketten megőrizték veretlenségüket. A londoni Braingames világbajnoki döntőn honfitársával, felfedezettjével Kramnyikkal szemben 15 éves uralkodása után elvesztett címét, de a váratlan vereség csak megsokszorozta erejét. Az új világelső távollétében 3 pontos előnnyel győzött!

2002-ben a második félidőben játszott jobban, fontos partiban verte meg a Linaresben bemutatkozó ukrán Ruszlan Ponomarjovot, másfél pontos előnnyel végzett az élen.

2003: Lékó-siker

Lékó Péter hét éve, 2003-ban fantasztikus tornagyőzelmet ért el, harcos játékfelfogásával meglepte riválisait. Négy győzelmével megelőzte a két nyerést elérő Vlagyimir Kramnyikot, aki egyedül őrizte meg a veretlenségét a nemes versengésben.

Lékó megszakította Garri Kaszparov páratlan sikersorozatát, a világranglistát vezető orosz exvilágbajnok 1999 januárja óta tíz szuperversenyen játszott és kilencszer egyedül, 2000-ben Kramnyik társaságában holtversenyben lett első, ezúttal Kaszparov kénytelen volt beérni a holtversenyes harmadik hellyel.2004-ben Lékó éllovasként játszotta Vlagyimir Kramnyik ellen az első helyet eldöntő rangadót. A parti kritikus pillanatában túlértékelte esélyeit, vesztett, és végül félpontos hátránnyal a második helyre szorult az orosz világbajnok mögött.

2005: Kaszparov-siker és visszavonulás

A 2005-ös viadalra újítottak a szervezők, a megszokott magas extrahonorárium helyett inkább a díjalapot növelték meg, ezzel próbálták fokozni a harci kedvet, a győztes 100 ezer eurót kasszírozhatott. A hétrésztvevős, kétfordulós viadal ezúttal 20-as kategóriájú, 2743-as Élő-átlagú volt. Lékó Péter az első fordulóban Garri Kaszparovval csapott össze, s remizett az orosz exvilágbajnokkal. A reményteljes kezdés nem párosult jó folytatással, Péter játékából hiányzott a tűz, a frissesség, sorban remizte a partikat.

Az első félidő után Kaszparov félpontos előnnyel vezetett Anand és Topalov előtt. Kaszparovnak a 12. forduló után már másfél pont volt az előnye, de váratlanul tétje lett az utolsó fordulóbeli Topalov-Kaszparov partinak, győzelemmel a bolgár befoghatta az orosz sakkfenomént. Kaszparov fatális hibával vesztett, de sötéttel elért jobb eredménye miatt tornagyőztesként hirdették ki. Március 10-én megtartott sajtótájékoztatón sokkolta a sakkvilágot, bejelentette visszavonulását a profi sakkozástól.

2006: Linares Mexikóban

Négy éve rendhagyó módon a hagyományos linaresi szuperverseny első félidejét a mexikói Moreliában rendezték meg, majd a 8 résztvevő az andalúziai városban folytatta szereplését. Topalov és Lékó immár hetedszer próbált szerencsét a sakkozás Wimbledonjának nevezett tornán, amely 2732-es Élő-átlagával 20-as kategóriájú volt.

Lékó parádés kettős győzelemmel rajtolt, majd a negyedik játéknapon újabb győzelmet aratott. Topalov kikapott az orosz Peter Szvidlertől, majd az azeri Tejmur Radzsabov is csapást mért a bolgár világbajnokra. A mexikói első félidőt Lékó veretlenül, félpontos előnnyel zárta.

Az éllovas Lékó Linaresben folytatta remek szereplését, a 10. forduló után egypontos előnnyel vezetett. Topalov mesterhármassal holtversenyben már a második helyre jött fel. Nagymesterünk a 13. játéknapon mérkőzött meg másodszor Topalovval, és sakkvaksággal balszerencsés vereséget szenvedett a bolgár világbajnoktól. A döntő ütközet előtt Péter négyes holtversenyben állt az élen, és világossal játszott az örmény Levon Aronjannal.

Előző napi rontása rányomta bélyegét játékára, kikapott és csak negyedikként zárta szereplését, amit nagy csalódásként élt meg, hiszen 12 fordulón keresztül őrizte veretlenségét, és riválisainál kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtott. A Világkupa-győztes Aronjan vehette át a győztesnek járó 100 ezer eurós díjat.

2007: Topalov és Lékó utolsó lett

2007-ben is két kontinensen rendezték meg a linaresi szuperversenyt. A torna első félideje után Viswanathan Anand a norvég Magnus Carlsennel holtversenyben vezetett. A tízedik játéknapon Vishy másodszor is vereséget mért a 16 éves titánra, és 1998 után az indiai sakkozó másodszor vehette át a győztesnek járó trófeát. Bámulatos hajrával az orosz Alekszander Morozevics holtversenyben Carlsennel második lett.

A legnagyobb csalódást Veszelin Topalov és Lékó Péter szereplése jelentette, holtversenyben az utolsó helyen végeztek. Nagymesterünk háromszor is kikapott, egyetlen győzelmét az utolsó fordulóban Carlsen ellen aratta.

2008: Anand megvédte címét

2008-ban harmadszor ünnepelték tornagyőztesként Viswanathan Anandot. Első számú sakkozónk megismételte tavalyi balsikeres szereplését, ezúttal is holtversenyben hetedik lett a nyolcfős mezőnyben. A sakktörténelem egyik legharcosabb versenyén érdekes csatákat, néha megdöbbentő hibákat láttunk, de élveztük a megalkuvás nélküli küzdelmeket. Az 56 játszmából 25 végződött döntéssel.

A mexikói Moreliában lejátszott első félidőt Anand félpontos előnnyel zárta a bolgár Veszelin Topalov és a spanyol Alekszej Shirov előtt. Meglepő eredmények egész sora született meg, a 28 játszmából 15 dőlt el. A címvédő Anand a második fordulóban szenvedett vereséget az örmény Levon Aronjantól, szenzációként a 17 éves Carlsen sötéttel megadásra kényszerítette Topalovot. Lidércálommal is felért, hogy Lékó Péter az első fordulóban aratott győzelme után három partit is vesztett, kettőt világossal, és sereghajtóként kezdte a linaresi második kört. Mindössze három napjuk volt a nagymestereknek, hogy a fárasztó út után kipihenjék magukat. Kinek jobban, kinek kevésbé sikerült az akklimatizáció, és ez rányomta bélyegét az összecsapásokra.

A 38 éves indiai világbajnok nagy rutinja érvényesült, nem kellett erőszakoskodnia, egy nyerés mellett hat remivel is megvédte címét. Moreliában ötven százalékot elérő Carlsen előretört, Fortuna is kegyeibe fogadta a norvég titánt, aki kihasználta esélyeit. Aronjan is jobban játszott a második körben, Topalov gyengébben teljesített, Radzsabov javított, a torna doyenje, Ivancsuk nem tudott előbbre lépni. Jó kezdés után összeomlott Shirov. Lékó Péter sokat hibázott, rossz formában sakkozott, nehezen választott a lépésjelöltek között, időzavarai végzetesek voltak. Gyerekkorában vesztett utoljára öt játszmát egy tornán

2009: Griscsuk remekelt

Lékó Péter tavaly kihagyta a linaresi viadalt. A bolgár exvilágbajnok Veszelin Topalov a világbajnok-jelölti döntő miatt hiányzott a mezőnyből. Viswanathan Anand tizennegyedszer játszott a hagyományos tornán. (A versenyek mellett 1992-ben Ivancsukkal párosmérkőzést is játszott, 5-3-ra nyert, 1994-ben az angol Michael Adamsszel világbajnok-jelölti meccsen mérte össze erejét, 5,5-1,5-tel jutott tovább.)

Az esztendő második szuperversenyén négy évvel Garri Kaszparov tornagyőzelme után ismét orosz nagymester végzett az első helyen. Az andalúziai városban a 25 éves Alekszandr Griscsukot ünnepelték győztesként. Pályafutása eddigi legnagyobb egyéni sikereként értékelhetjük diadalát, a második fordulótól kezdve hol holtversenyben, hol egyedül vezetve győzött.

Griscsuk egyetlen vereségét Carlsentől a 12. fordulóban szenvedte el, a linaresi szabályok szerint több győzelmének köszönhetően kapta az első helyezettnek járó trófeát. Vaszilij Ivancsuk Griscsukhoz hasonlóan 87 ezer 500 eurós díjat vehetett át a 314 ezer eurós díjalapból. A nankingi pocsék, a Wijk aan Zee-i feledhető teljesítménye után a verseny doyenje javuló formában, nagy türelemmel játszott. Megőrizte veretlenségét, az örmény Levon Aronjanra kettős vereséget mért. Nagy esélyt hagyott ki Viswanathan Anand ellen.

A dobogón végzettek közül a 18 éves norvég Magnus Carlsen hibázott a legtöbbször. Aronjan ellen hősies védekezés után a 84. lépésben húzott vesztőt, a kínai Wang Yue-val nem akart remizni, ehelyett királya fölösleges vándorútra indult, amely vereséggel zárult. A 13. játéknapon nyert állásban az azeri Tejmur Radzsabov ellen könnyelműsködött. Gyógyír lehetett számára, hogy a mini-meccsen legyőzte a sakkozás királyát, Viswanathan Anandot, és bronzérmesként 50 ezer eurót is kasszírozott.

A viadal meglepetését az indiai világbajnok ötvenszázalékos eredménye jelentette. Az elmúlt két évben elért tornagyőzelme után triplázásra készült. Nagy árat fizetett Aronjannal szemben elkövetett hibájáért, a második félidőben hétszer remizett. A 2006-os torna győztese, Aronjan a hatodik fordulóban vesztett Griscsukkal szemben, és az első félidő hetedik játszmáját is elbukta Ivancsuk ellen. Ettől kezdve már nem volt esélye magas helyezésre. Radzsabov szereplésére gyenge rajtja rányomta bélyegét.. A két újonc, a kínai Wang Yue és a kubai Perez Leinier Dominguez nem okozott csalódást. A verseny 56 játszmájából csak 15 végződött döntéssel.