Társoldalunk:

"Olyan ez, mint egy akasztás előtti pillanat" - Schirilla józsefvárosi jégtáblák közt úszik

2011.01.29. 9:16

Ifjabb Schirilla György - apja hagyományait folytatva - immár tizenöt éve minden télen többször átússza a nullafokos Dunát, de idén megmártózik a józsefvárosi Orczy-kert jeges tavában is. A nemzet rozmárjának nevezett Schirilla csak a zuhany alatt szokott fázni, szombaton jógázni is szeretne a jégen, de attól tart, nem lesz elég hideg hozzá az idő. Az ötvenéves extrémúszó a halál közeli élményéről és a nátha elleni leghatásosabb módszereiről is mesélt az [origo]-nak.

"A nagyszüleim itt laktak nem messze az Orczy-kerttől, a nagymamám 97, a nagypapám pedig 101 évig élt, az ő emlékük miatt is szívesen elvállaltam, hogy átússzam a tavat" - mesélte az [origo]-nak ifj. Schirilla György, aki arra számít, hogy "fél Budapest" kilátogat majd szombaton délután kettőkor a józsefvárosi parkba. Reméli, hogy nem csak azért, mert az ingyenes belépő mellé zsíros kenyeret és teát is kapnak az érdeklődők.

"Mindjárt merül a Schirilla!"

A biztonsági emberek már dörzsölték a tenyerüket a szerdai Schirilla-gyakorlás előtti percekben, végre történik valami, mondták, a csípős hidegben ugyanis nagyon unalmas a park őrzése. Ilyenkor jobbára csak azok sétálgatnak itt, akik a hazafelé vezető útjukat így rövidítik le: "Pisti, gyere azonnal, mindjárt merül a Schirilla!" - kiáltott fel az egyik őr. Pillanatokon belül ötre nőtt a nézőszám, a biztonságiak azt lesték, amint az apja nyomdokain haladó ifj. Schirilla György egy kis bemelegítés után egy szál fürdőnadrágra vetkőzik a tó mellett, amely kedden még teljesen be volt fagyva.

"Szóltam a szervezőknek, hogy a mai edzésemre vágják meg a jeget, és minden nap menjenek rajta át a csónakkal, máskülönben szombaton nem tudok úszni" - magyarázta, majd óvatoskodás nélkül belesétált a vízbe, és úszni kezdett. "Nagyon jó a víz, langyos!" - kiáltott ki a partra, aztán 15-20 kartempó után megpróbált felmászni egy jégdarabra, de nem járt sikerrel, túl vékony volt, le is tört a széle.

Miután kijött, elmondta, hogy jó lenne, ha szombaton vastagabb lenne a jég, mert akkor felmászna rá, és jógázna ott egy picit, onnan integethetne a nézőknek. De ha az időjárás nem lesz kegyes hozzá, azaz nem megy süllyed nulla fok alá a hőmérséklet, akkor jobb híján úszás közben üdvözli majd az érdeklődőket.
 
Az extrémsportoló nagyon örül annak, hogy ezúttal nem a Dunában, hanem a tóban úszik. "Amikor folyóban úszom, gyakran felém zúdulnak a jégtáblák, az ember félti a kezét, fejét, lábát, a tóban ettől nem kell tartani, ráadásul a nézők számára is jobb, hogy körbeállhatják a tavat, és onnan nézhetnek majd. Olyan 15-20 percet biztosan a vízben töltök majd, bár ennyi idő után az ember keze egy kicsit már lefagy."

A zuhany alatt fázik, a zajló Dunában nem

Schirilla azt mondja, úszás előtt a vízparton állni egészen különleges érzés. "Olyan ez, mint egy akasztás előtti pillanat. Na jó, azért mégsem, mert edzésben vagyok, így tudom, mire számíthatok." A hideg vizet már megszokta a szervezete, mégis, mint bárkinek, neki is rosszul esik, amikor a zuhanyzóban véletlenül a hideg vizet nyitja meg. "Egyszer én is elkövettem ezt a hibát, és borzalmas volt. A csapból folyó hideg víz teljesen más, mint a nullafokos tó- vagy folyóvíz. Utóbbinál nincs is idő arra, hogy felmérjem, mennyire kellemetlen a helyzet, mert az ember egyszerűen belefagy a vízbe. A 13-15 fokos csapvízben fázom, a nullafokos vízben nem, ott nincs idő erre, a test egyszerűen így reagál a helyzetre. Szeretek jönni-menni a hóesésben, de én sem szeretem, ha állok a villamosmegállóban, és fázik a kezem vagy a lábam."

Fotó: Mudra László [origo]
A galériáért kattintson a képre!

Miután kijött a vízből, a teste vöröslött a hidegtől, de emiatt nem kell sajnálni: "Láthatja, hogy olyan vörös a kezem, mint a rák, de azt mondják az orvosok, hogy ez az egészséges. Volt egy társam, Attila, ő meghalt szegény, de nem az úszás, hanem betegség miatt. Fürdés után neki fehér volt a keze, mondta is neki egy doktor, hogy valami nincsen rendben a vérkeringésével."

"Én egy szertelen kuruzsló vagyok"

A tóból kilépvén a teste - ahogyan ő fogalmazott - szinte azonnal megszabadult a tömény hidegtől, és amikor már nyolc-tíz perce kint van a vízből, utólag kezdte érezni azt a fájdalmat, amit addig nem érzékelt. "Ilyenkor semmiképpen nem szabad forró vízbe menni, mert akkor azt érezném, mintha levágnák a kezeimet. Ehelyett 15-20 percig sétálgatni kell - akár kinn, akár benn -, hogy a szervezet visszakapja azt a vízháztartást, amit elveszített. Ezután lehet a meleg vízben pihenni. Az nekem olyan, mint az éhezőnek a kenyér. A jógában tanultam, hogy ha elveszed a testedtől a meleget, akkor azt utána vissza kell adni."

Schirilla bölcsességei


Ifj. Schirilla Györgynek saját weboldala is van, amelyen többek között a saját bölcsességeit is megosztja az olvasókkal. Találkozásunk legvégén behunyta a szemét, és mondott néhányat az [origo] olvasóinak is.

"Csak azok a dolgok sikerülnek az életünkben, amikben hiszünk és amit szeretünk. A kedvenc bölcsességem így hangzik: Imádkozz úgy, mintha minden Istenen múlna, de cselekedj úgy, mintha minden rajtad múlna. Három dolog kell a boldogsághoz: szeretet, egészség és pénz." Utóbbi azért nélkülözhetetlen, mert "nélküle unatkoznánk".


Élete első merülése nem tartott sokáig, egy pillanat után azonnal kijött a vízből. "Egyből összehúzódtak az izmaim, talán a szívizmom is, de mára ez a múlté, hetente kétszer edzem, ennyit mindenképpen kell, de többet nem, mert akkor megbetegedhetnék." A szervezete a hideghez már hozzászokott, olyannyira, hogy Guinness-rekord is fűződik a nevéhez, rajta kívül még soha, senki nem töltött egyhuzamban 26 percet nullafokos vízben. Amikor megkérdeztük, hogy szokott-e náthás lenni, azt válaszolta, hogy nem, majd tüsszentett egy óriásit: "Vagy talán most is az vagyok? Lehet, hogy meghűltem egy kicsit, de semmi gond, majd meggyógyulok. Könnyen fel tudom gyorsítani a folyamatot, ha a csilipaprikát öt-hat óráig vízben áztatom, miután ezt megiszom, máris jobban vagyok. A fokhagyma, a lilahagyma is nagyon jó, de sokat segít a meleg vizes lábáztatás is" - magyarázta Schirilla, aki a regionális Gong Rádióban vasárnap esténként az Éljen a test című műsort vezeti, életmódjavító tanácsokkal igyekszik segíteni a hallgatókat. "A műsor mottója, hogy az egészség megtartható és visszaszerezhető. Azt szoktam mondani, hogy én egy szertelen kuruzsló vagyok."
 
Halálfélelme volt

Az emberek leggyakoribb kérdése, hogy mi a jó abban, hogy Schirilla átússza a jeges Dunát? Élvezi, vagy csak örül, hogy képes véghezvinni egy extrém kihívást? "Először is mindig meglepődöm azon, hogy milyen jól bírom. Akárhányszor visszamegyek a vízbe, azt érzem, hogy ez nem is volt rossz. Utána mindig erősnek, energikusnak érzem magamat, és kellemesen elfáradok. De ez csak edzéssel működik, anélkül ez egy halálos program lenne. Az egyetlen kivétel, ha valaki alkoholt iszik, és úgy megy be, akkor egy kis ideig kibírhatja a vízben az is, aki nem edzett. De ha nem jön ki idejében, akkor eluralkodik rajta a pánik, mivel előtte még sohasem érzett ilyet. Akár megállhat a szíve is."

Fotó: Mudra László [origo]
A galériáért kattintson a képre!

Schirilla is volt már pánikhelyzetben, két éve egy váci átúszása során olyan nagy volt a jég zajlása, hogy a csónak nem tudta követni. "Ekkor körbezárt a jégmező, és halálfélelmem volt. Nem tudtam hogy kimenni, iszonyú küzdelem árán - összevissza vágott a jég, tiszta vér lett a hátam - kimásztam a jégtáblákra. Majdnem meghaltam. Nem is éreztem az ujjaim végét. Ha rosszul vagyok, nem tud a csónak kimenteni" - részletezte a legdurvább kalandját, majd elárulta, hogy a csónak segítségére még sohasem volt szüksége, bár "kellemetlenül" már többször érezte magát.

Előfordult már, hogy semmi kedve nem volt a vízbe menni, de aztán belerázódott, mert örül, hogy sok ember nézi. Arra viszont sohasem gondolt, hogy versenyszerűen sportoljon: "Utálok versenyezni. Az, hogy odaálljak, és azt halljam: 'elkészülni, vigyázz, kész, rajt!', na ezt én nem bírom elviselni. A legjobban azt szeretem, amikor az országúton magányosan futok, és a gyerekek csatlakoznak hozzám, és azt kiáltják, hogy 'gyerünk futni Gyuri bácsival!' Az én elvem az, hogy önmagunkat kell legyőzni. Aki másokat legyőz, az bátor, aki önmagát, az hős."

Nem fontos, hogy folytatódjon a hagyomány

Extrémúszóból sokat ismer Schirilla, úgy tudja, hogy külföldön még klubokba is tömörülnek az úgynevezett rozmárok, de magát jobbnak tartja, mert "annyi ideig nem bírnak a vízben lenni, mint én" - mondta. Egyszer meghívták Oroszországba, ahol a pravoszláv vallás része, hogy az újszülötteket egy pillanatra nullafokos vízbe mártják, ami nagyon tetszik Schirillának, szerinte igenis van valóságalapja annak, hogy akivel így tesznek, az egész életében egészséges lesz.

Fotó: Mudra László [origo]
A galériáért kattintson a képre!

Nemcsak úszni, de futni is szeret, minden évben a kórházban ápolt gyerekekért kocog, két éve pedig 1150 kilométert - napi ötvenes adagokban - legyűrve elfutott a Vatikánig. A sportos gyökerekre így emlékezett vissza: "Kerékpárral körbejártam Európát, de fiatalkoromban az extremitás nem érdekelt, ez tizenöt éve része az életemnek. Apámat többször kísértem csónakkal, de csak egyszer, tizenhét éves koromban úsztam vele a Balatonon, akkor jól meg is csípett a hideg víz, de meg tudtam csinálni."

Négy gyereke van, mégsem hiszi, hogy azt az apja által Magyarországon meghonosított Duna-átúszást - idősebb Schirilla 1957-től kezdve 37 éven keresztül évente legalább egyszer átúszta a jeges folyót - bárki is folytatni fogja. "Vannak követőim, de a nagy hidegeket ők már nem bírják. Szeptemberben, októberben még velem úsznak, de úgy november közepétől, amikor öt fok alá megy a Duna, akkor már csak egyedül szoktam úszni. Számomra nem fontos, hogy folytatódjon a hagyomány, a nagyobbik fiam focizik, de nem erőltetnék rájuk semmit, engem sem kényszerített senki, hogy átússzam a Dunát. A világ változó, mindenki találja meg benne a saját boldogságát."

Az idei átúszások programja (kezdés: 14 óra)

január 29., Budapest (Orczy-kert)
február 5., Győr (Rába)
február l2., Vác (Duna)
február 19., Kecskemét (városi tó)
február 26., Szeged (Tisza).



KAPCSOLÓDÓ CIKK