Társoldalunk:

A tenisz visszafejlődése oldaná meg Nadalék kínjait

2011.09.07. 11:29

Az idei US Open rekordot döntött a sérülések és visszalépések tekintetében, így ismét fellázadtak a játékosok a nemzetközi szövetség, illetve a szerintük túl sűrű versenynaptár ellen. A statisztika azt mutatja, hogy 19 éve volt olyan játékos, aki több meccset játszott, mint a túlterheltségre panaszkodó Rafael Nadal, ugyanakkor az elmúlt két évtizedben olyan mértékben felgyorsult a tenisz, hogy az a sérülések jellegét is teljesen megváltoztatta.

Egy mutatóban máris rekordot döntött az év utolsó Grand Slam-tornája, az idei US Openen egy hét alatt többen visszaléptek a versenytől, mint korábban bármelyik GS-viadalon. Sérülés vagy rosszullét miatt eddig tizennégy játékos - tíz férfi, négy nő - adta fel a meccsét, ketten, Venus Williams és Petra Cetkovska pedig játék nélkül léptek vissza a második fordulóban.

Hogy a sok sérülés hátterében mi áll, arról megoszlanak a vélemények. Mivel ez az idény utolsó nagy tornája, a játékosok eléggé kifacsart állapotban vannak, ráadásul a New York-i kemény pálya nem éppen játékosbarát borítás, bár, ha megnézzük a visszalépéseket eredményező okokat, akkor a tizennégy eset felénél - vállsérülések, ételmérgezés, napszúrás - nem a talajt kell hibáztatni.

Bár New Yorkban meleg, párás idő van, az időjárás sokkal kevésbé befolyásolja a játékosok teljesítményét, mint az év elején esedékes Australian Openen, ahol a 40 fok sem ritka. Sokkal közelebb járunk az igazsághoz, ha az idény végi fáradtság számlájára írjuk a sok feladott meccset, hiszen január óta tart a szezon, és még közel sincs vége, október végén, illetve novemberben mindkét nem számára vébét rendeznek, a férfiaknál pedig decemberben kerül sor a Davis-kupa-döntőre.

Nadal: Az ember nem teheti meg, hogy folyton túlhajtja magát

A rendkívül sűrű versenynaptár miatt rengeteg játékos panaszkodott már, a szerb Janko Tipsarevic például egyértelműen a túl hosszú szezonnak tulajdonította a sérüléshullámot, és Rafael Nadal is többször kikelt már a nemzetközi szövetség (ITF) ellen. "Az ITF naptára nem engedi meg a topjátékosoknak, hogy minden Davis-kupa-fordulóban pályára lépjenek. Ezek az emberek nem gondolkodnak, csak söprik be a pénzt" - mondta a spanyol klasszis még Wimbledonban. Nadal a US Open előtt is reklamált egy sort, azt mondta, az idén is őrült az időbeosztásuk, de tavaly is az volt, és jövőre is az lesz, és az ember nem teheti meg, hogy egész évben túlhajtja magát.

A New York-i címvédő eddig meggyőzően menetelt a tornán, de a pályán kívül neki is voltak gondjai, a Nalbandian elleni meccs utáni sajtótájékoztatón görcsöt kapott, és fájdalomtól eltorzult arccal csúszott le a székéből. Nadal később elbagatellizálta az esetet, tagadta, hogy erőnléti gondjai lennének, és a játékostársak is elismerték, hogy a meccs utáni görcsök mindennaposak, csak általában nem az újságírók szeme előtt lépnek fel.


A visszalépésekről is mindenkinek más a véleménye, a pályafutása során 973 meccséből mindössze egyet feladó Roger Federer például azt mondta, számára sokkoló ez a sok feladott meccs, és bár megérti azokat, akik sérülés vagy rosszullét miatt nem akarnak tovább játszani, ő mindig a folytatás mellett dönt, még akkor is, ha nem érzi jól magát a pályán.

Federernek a sérülések elkerülésénél is jól jön a higgadtsága

Federer szerint egy három nyert játszmáig tartó meccsen sokkal könnyebben előjöhetnek a ki nem pihent sérülések, de biztos benne, hogy vannak olyan játékosok, akik végig tudnának játszani, mégis inkább feladják. Todd Martin, az amerikaiak korábbi klasszisa szerint Federert azért kerülik el a sérülések, mert a legrázósabb pillanatokban is elképesztően nyugodt. "A stressz a sérülések és a görcsök egyik legfőbb okozója" - mondta Martin.

Forrás: AFP
Federer majdnem ezer meccséből csak egyszer nem állt ki

A hétszeres GS-győztes Mats Wilander egyetlen meccset sem adott fel karrierje során, és azt mondja, azok, akik visszalépnek, nem tisztelik eléggé a közönséget és a sportot.

Más véleményen van a New Yorkban a harmadik fordulóig jutó, 21 éves Irina Falconi, aki pártfogásába vette a visszalépő játékosokat, mert szerinte nem lehet valakit azért elítélni, mert nem akar megkockáztatni egy komolyabb sérülést. "A megelőzés a legjobb orvosság" - bölcselkedett a fiatal amerikai teniszezőnő.

Courier 1988-ban több meccset játszott, mint a túlterheltségre panaszkodó Nadal

Az sem elhanyagolgató tényező, hogy a US Openen az első fordulóban kiesők is 20 ezer dollárt kapnak, ami Federer vagy Nadal számára aprópénz, de az a világranglistán a századik hely környékén rangsorolt játékos, aki a selejtezőből verekedte fel magát a főtáblára, valószínűleg akkor is kimegy a pályára, ha mindene fáj.

Nadalék nem véletlenül lobbiznak a szezon rövidítése miatt, mivel már a versenyeket szervező WTA a nőknél már tett egy gesztust a játékosok felé, amikor két hetet lecsípett az idényből, amely így október végén ér véget az isztambuli vébével. Ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy amíg Nadal tavaly 76 meccset játszott, Jim Courier 1988-ban 88, Ivan Lendl 1989-ben 87, John McEnroe 1984-ben 86 alkalommal lépett pályára.

A játékosokat az ATP elég szigorúan fogja, azok, akik 2010-ben az első harminc között zártak a világranglistán, kötelesek részt venni mind a négy Grand Slam-tornán, és a Mestersorozat nyolc legmagasabb, úgynevezett ezres besorolású tornáján. Az is előírás, hogy a US Open után még legalább egy ötszázas besorolású tornán részt kell venniük a top 30-ban lévő játékosoknak, ellenkező esetben a megvédendő pontjuk bánja. Ha egy játékos sérülés miatt hosszú időre kidől, akkor elvesznek a pontjai, és emiatt várhatóan jelentősen visszacsúszik a ranglistán, de hat hónap vagy annál hosszabb kihagyás esetén kérheti a védett ranglistáját, ahogy azt a május óta sérült Szávay Ágnes is tette. A védett ranglistát az első háromszázban álló teniszezők kérhetik, és a visszatérés után a nevezésnél nyolc versenyen (ebből egy lehet GS-torna) érvényesíthetik a sérülés első három hónapjának átlagranglista helyezését.


Ami azonban nem elhanyagolható különbség, hogy az utóbbi években nagyon felgyorsult a játék, az idei GS-tornákon például Andy Roddick tartja a sebességi rekordot az adogatásoknál 233 km/h-s szervával, rajta kívül még heten szerváltak 225 km/h fölött, míg 2001-ben Taylor Dent volt a rekorder 231,7 km/h-val, de mellette csak ketten szerváltak 225 fölött, derül ki az IDS nevű cég kimutatásából, amely a tenisztornák statisztikáival foglalkozik.

Felgyorsult a játék, mások a sérülések

Még nagyobb a különbség, ha az alapütéseket nézzük, amelyek két évtizeddel ezelőtt átlagban 96,5 és 112,6 km/h között voltak, míg most 144,8 és 160,9 km/h között szállnak át az ellenfél térfelére az IDS adatai szerint. A fejlődés a nőknél is tetten érhető, húsz éve 80 km/h-sak voltak a leggyengébb ütések, míg mostanság 128,7 km/h-ra javult ugyanez a mutató.

Az, hogy a játék ennyire felgyorsult, a sérülések jellegére is hatással volt, húsz évvel ezelőtt a krónikus sérülések, mint például az ínsérülések voltak a leggyakoribbak, most viszont leginkább akut sérülések fordulnak elő.

"A bokaficam vagy a szalagszakadás sokkal gyakoribb lett, mióta a különböző ütésfajták miatt sokkal erőteljesebb és színvonalasabb lett a játék. Csak éppen ez a fejlődés sokkal nagyobb kihívás és igénybevétel elé állítja a sportolók szervezetét" - idézte a kanadai Globe and Mail Kathleen Stroiát, a WTA orvosi és sporttudományos bizottságának alelnökét. Stroia szerint a medence-, csípő- és hátsérülések is sokkal nagyobb számban fordulnak elő, aminek az az oka, hogy a játékosok előszeretettel alkalmazzák azt az ütésfajtát, amikor a tenyeresnél mélyen berogyasztják a térdüket, és a kiegyenesedés pillanatában találják el a labdát, amely így könnyebben felgyorsul.

A sérülések számát jelen körülmények nehéz lesz csökkenteni, a játék sebességét sem valószínű, hogy lassítani tudnák, úgyhogy egyetlen megoldásként mégiscsak a versenynaptár lerövidítése jöhet szóba.

"Ha az én időmben megfelelő beosztásunk lett volna, és októberben véget ért volna a szezon, biztos vagyok benne, hogy még három, négy vagy öt évvel többet játszhattam volna" - elmélkedett a 29 évesen négy GS-győzelemmel a tarsolyában visszavonuló Courier. "A sportágnak az lenne az érdeke, hogy az ikonok minél tovább játsszanak, nem? Ha pedig így van, nincs más hátra, változtatni kell a versenynaptáron."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK