Társoldalunk:

"Más sportágakban is vannak csalások, a boksz miért lenne kivétel?" - interjú Szántó Imre edzővel

2011.10.12. 16:39

A magyar ökölvívó-válogatott érem nélkül zárta az azerbajdzsáni világbajnokságot, viszont Harcsa Zoltán, Varga Miklós és Káté Gyula is olimpiai kvótát szerzett. Utóbbi negyeddöntős mérkőzésén edzője, Szántó Imre bedobta a törülközőt, mert szerinte elcsalták a meccset. A korábbi szövetségi kapitányt bosszantja, hogy a bírók próbálnak irányt szabni az amatőr ökölvívásnak, és szerinte "felsőbb érdekek kényszerére" is születnek téves eredmények. Úgy véli, az elmúlt években túl sokan állnak profinak a bokszolók közül, ennélfogva egyre többen kerülnek kórházba, mivel a felhozó meccseken szinte agyonverik a gyengébb ökölvívókat.

- Mennyire elégedett a magyarok világbajnokságon nyújtott teljesítményével?
- Előzetesen azt mondtam, hogy Varga Miklósnak, Bacskai Balázsnak, Káté Gyulának és Szellő Imrének lehet esélye éremre, egyiküknek sem jött össze, de azért három olimpiai kvótát így is szereztünk, és ezzel elégedett vagyok. Főleg, ha azt nézzük, hogy milyen körülmények között érték el ezeket az eredményeket, ugyanis a rendezés nem volt méltó egy világbajnoksághoz. A válogatott 26 kilométerre lakott a vb helyszínétől, és ezt az utat naponta megtettük háromszor oda-vissza, több mint 1000 kilométert utaztunk a két hét alatt olyan buszokkal, amiket szerintem öt éve nem takarítottak ki. A kvalifikációs rendszert is meg kellene reformálni, mert nem normális dolog, hogy közel hatszáz versenyzőt összecsődítenek egy helyszínre, és két-három napos pihenőket iktatnak be két meccs közben, így nagyon nehéz végig csúcsformában tartani a bunyósokat. Mindezek fényében kellemes meglepetés volt, hogy Harcsa Zoltán kvalifikálta magát az olimpiára, és csak a későbbi világbajnok ukrán bokszolótól kapott ki. Harcsa még csak 19 éves, és az ő súlycsoportjában, a 75 kilogrammban nem egyszerű ilyen fiatalon ilyen jó eredményt elérni, itt a fizikai és a mentális tényezők még többet nyomnak a latban. Összességében Varga Miklós nyújtotta a legjobb teljesítményt, három győzelem után csak a világbajnoki címvédő olasz sráctól kapott ki.

- Káté Gyula negyeddöntőjében egy meglepő pontozás után ön bedobta a törülközőt, és nem engedte, hogy tanítványa végigbokszolja a meccset. Mi történt pontosan?
- Gyula hozta azt, amit elvártunk tőle, az én számításaim szerint a negyeddöntőben is megnyerte az első menetet, és talán egy ponttal a másodikat is. Az elsőt a pontozók is neki adták 3-2-re, a másodikban azonban csináltak egy komoly előnyt a brazil bunyósnak, hiszen teljesen irreális módon, 11-3-ra neki ítélték, így 13-6-ra elhúzott. Ez annyira visszavetette Kátét, hogy már nem tudott úgy koncentrálni, hogy esélye legyen behozni ezt a hátrányt, teljesen szétesett a mozgása. A harmadik menetben aztán gyomron vágta ellenfelét, mire a bíró mélyütés miatt megintette őt, ekkor úgy döntöttem, hogy nincs értelme folytatni a meccset, és bedobtam a törülközőt. Később egyébként egy litván és egy kínai edző is ugyanígy tett, mert behozhatatlan hátrányt szedtek össze a bunyósaiknak a bírók.

- Változott valamit a pontozás az elmúlt években, vagy csak ennyire szubjektív a bírók véleménye?
- Valamelyest változott, hiszen hat-hét évvel ezelőtt a kettős fedezékből bevitt ellenütéseket nyomkodták be a pontozók, most azonban az újszerű, folyamatos ütésekkel operáló bokszot pontozzák. Meglehetősen bosszantó, hogy a bírók próbálnak irányt szabni az amatőr ökölvívásnak. Ám sokszor a meccsek téves eredménye nemcsak a bírók hiányos felkészültsége, hanem felsőbb érdekek kényszerére is történik.

Az ominózus Káté-Santos meccs:

 

- Ezek szerint elképzelhetőnek tartja, hogy van realitása annak a BBC által közzétett hírnek, amely szerint egy azeri személy kilencmillió dollárt adott a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség félprofi bajnokságára, hogy cserébe két olimpiai aranyérmet nyerjenek az azeriek a londoni olimpián?
- Más sportágakban is vannak csalások, a boksz miért lenne kivétel? Állítólag ezt a pénzt Ivan Khodabakhsh-nak utalták át, aki a félprofi bajnokság, a WSB ügyvezető igazgatója, de most például senki nem látta őt a vébén, pedig a WSB itt rendezte a draftját, tehát itt kellett volna lennie. Egyébként megvan a véleményem erről az új, tavaly indult félprofi bajnokságról, ahol árucikként kezelik a bokszolókat. Valaki kimunkálja, kineveli őket, a szervezet pedig pénzt keres rajtuk. Nekem szerencsére nincs olyan versenyzőm, aki itt indul, ha valamelyiknek megfordulna a fejében, akkor azonnal elküldeném.

Fejvédő nélküli félprofik

Bacskai Balázs és Szellő Imre révén jelenleg két magyar tagja van a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség félprofi sorozatának, a WSB-nek. Előbbit a baki világbajnokságon megrendezett játékosbörzén választotta ki a Leipzig Leopards csapat, Szellő már a WSB első idényében is bokszolt: ő a most novemberben kezdődő és jövő áprilisban záródó szezonban a D&G Milano Thunders színeiben lép majd kötelek közé. A második szezonja előtt álló WSB-ben mindössze öt kategória van, a súlycsoportok a +91 kg-ot leszámítva eltérnek az amatőr kategóriáktól. A 12 csapatos mezőny két hatos csoportban kezdi meg a küzdelmeket, melyek novembertől február végéig tartanak, utána jön a kieséses szakasz, az oda-visszavágós rendszerű negyeddöntők és elődöntők után pedig április végén a döntő, amelyen egyben az egyéni kategóriák fináléit is megtartják. A WSB-ben a szabályrendszer is eltér az amatőrökétől, ugyanis fejvédő és felső nélkül küzdenek a felek, méghozzá ötször háromperces mérkőzéseken. A csapatoknak legalább tizenöt bokszolót kell foglalkoztatniuk, köztük minimum négy külföldit.


- Volt egy korszak, amikor szinte havonta lehetett látni profi meccseket a kereskedelmi tévékben sikeres magyar bunyósokkal, ám mintha ez a korszak lezárult volna.
- A kilencvenes évek végén Kokó (Kovács István - a szerk.) megismertette a magyarokkal a profi bokszot. Utána követték még őt néhányan, de mára teljesen lecsengett ez a mizéria, túlmisztifikálták a profi ökölvívást Magyarországon. Én egyébként is mindig az amatőr ökölvívás mellett voltam, és nagyon nem tetszik az, amit mostanában látok, hogy nem csak a legjobb amatőrök állnak profinak, mint régen. Sokszor a felhozó meccseken elképesztően nagy a differencia két profi bunyós között, rossz nézni, ahogy az egyik szinte agyonveri a másikat, nem erről kellene szólnia az ökölvívásnak. Nem csodálkozom rajta, hogy az utóbbi időben annyi hírt lehet olvasni arról, hogy kórházba kerülnek profi ökölvívók. Amikor a legjobb amatőr versenyzők, olimpiai és világbajnokok állnak profinak, és ott is megküzdenek egymással, azt nagyon élvezem, azok jó meccsek, de az egyoldalú küzdelmeket nem szeretem.

- Visszatérve Káté Gyulára, kétszeres világbajnoki bronzérmes, kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes, miért nem nyert még aranyérmet nagy világversenyen?
- Gyula jövőre már harmincéves lesz, de évek óta a világ élvonalában van a súlycsoportjában, és ez elképesztően nagy eredmény. Ahhoz, hogy valaki bajnok legyen, tökéletes idegrendszer és tökéletes testi adottságok kellenek, ez viszont egy külön kategória. Ő fizikailag rendben van, viszont taktikailag neki mindig is az volt a fegyvere, hogy védekezésből támadott, és ahogy mondtam, az utóbbi években már elsősorban nem ezt pontozzák, hanem azt, ha valaki az ütéseivel irányítja a meccset. A mostani vébé például forradalmi volt abból a szempontból, hogy az ukránok egy újfajta stílust mutattak be, és ennek köszönhetően öt bokszolójuk is a döntőbe jutott, ebből négyen meg is nyerték az aranyérmet. Ennek a stílusnak a lényege, hogy folyamatosan ütés alatt tartják az ellenfelet. Ez nem azt jelenti, hogy egy hagyományos, három-négy ütésből álló sorozattal támadnak, hanem megállás nélkül, középerősen hetet nyolcat ütnek, váltogatják a fejre és testre mért ütéseket, és mindezt teszik úgy, hogy olyan távolságra állnak az ellenféltől, hogy ne tudják lefogni őket.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

- Ez azt jelenti, hogy ha érvényesülni akarunk mondjuk a londoni olimpián, akkor át kell venni ezt a stílust?
- Ugyanezt lemásolni nem lenne okos dolog, de minden versenyzőnek a saját egyéniségét kiemelve ki kell találni egy olyan taktikát, amivel meg lehet verni az ilyen stílusban bokszolókat. Persze ettől még jártasnak kell lenni ebben a stílusban is, hiszen ma már a boksz olyan, mint a sakk, ahol általában szintén a kezdeményező, a fehér bábukat irányító játékos nyer.

- Ennek fényében mire lehetnek képesek a magyar bokszolók Londonban?
- Ami a felkészülést illeti, mi mindent megkaptunk, ami a zavartalan edzésekhez kell. Persze mindig van valami, amire jó lenne, ha több pénzt fordíthatnánk, de én nem állok be abba a sorba, ahol folyamatosan sírnak a több támogatásért, az anyagi problémákat magunknak kell megoldani. Jövőre újabb kvótákat kell szerezni a jelenlegi három mellé, a jövő áprilisi, isztambuli selejtezőn például Szellő, vagy a mostani vébén bordasérüléssel bajlódó Bacskai is kvalifikálhatja magát az olimpiára, de mások is becsúszhatnak még a surranópályán. Szerintem akár öt-hat versenyzővel is utazhatunk majd Londonba, és reálisnak tartom, hogy 2000 után ismét lesz magyar bokszérem az olimpián.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK