Olyan hely nincs, ahova ne lehetne elfutni

Vágólapra másolva!

A majdnem 3000 kilométeres táv felét már letudta, fáradtságot még nem érez Molnár Péter ultrafutó, aki május 19-én indult el a Duna-deltától, hogy június 29-éig végigfussa a folyó teljes vonalát. A bal karja helyén művégtagot viselő sportember nem csak az árvíz miatt tapasztalt katasztrofális állapotokat, és meggyűlt a baja a kiszámíthatatlan időjárással is.

Amikor a számítógépekkel foglalkozó Molnár Péter eldöntötte, hogy a Duna-deltában található Tulceából elfut a folyó németországi forrásvidékéig, még nem tudhatta, hogy a vállalkozása egybeesik minden idők legnagyobb dunai árvízével.

Igaz, mivel dél felől lépett be Magyarországra, a legrázósabb időszakban elkerülte az árvíz által sújtott területeket, de azért néhányszor így is áthúzta az útvonalterveit a hatalmas víztömeg. Szerdán például öt kilométerrel korábban kellett befejeznie a futást az árvíz miatt, és volt egy nagyobb kerülője is Tata felé, mert a 10-es út le volt zárva.

Futott negyven és hat fokban is

Hétfőn akkor ért Budapestre, amikor éppen tetőzött a Duna, így a sok lezárás miatt nem volt zökkenőmentes az átjutás Pestről Budára. Bár tervezte, végül nem jutott be a Mohácsi-szigetre, a Csepel-szigetre, és a Dunakanyar is kimaradt. Összességében így is jól áll, egy nap előnye van az eredeti tervhez képest.

Molnár reggelente nyolc óra előtt elindul, hogy minél többet tudjon futni, és általában egy óra után tíz percet sétál pihenés gyanánt.

"Amikor az első héten óriási hőség volt Romániában, már reggel hétkor elindultam, futottam egyig, tartottam egy háromórás pihenőt, és négykor újrakezdtem. Este hét körül szeretem befejezni a szakaszt, hogy jusson idő a pihenésre" - mondta Molnár, aki Szerbiában is küzdött az időjárással, az egyik nap téli futócuccot kellett felvennie, mert reggel hat fok körül volt a hőmérséklet, és napközben sem ment tíz fölé. Ez a futásnál már hidegnek számít, az ideális hőmérséklet 16-18 fok, szerencséjére a hideget hamar kellemesebb időjárás váltotta fel, három nappal később már újra sortban és pólóban koptatta a betont.

Ötven évet visszament az időben

Az összesen hét országot érintő futás ötletét a 2009-ben elfogadott Duna-stratégia adta, pontosabban az, hogy felhívja a figyelmet a folyó melletti területek tisztán- és karbantartására. "Katasztrofális állapotokat tapasztaltam idáig az egész úton, igaz, az árvíz sokat torzít, de rengeteg háztartási hulladék volt kiborítva" - számolt be a negatív élményekről az ultrafutó.

Molnár szerdán jutott túl a 3000 kilométeresre tervezett táv felén, amelyet bicikliúton, töltésen, közúton tett meg, Romániában például a kétszer két sávos gyorsforgalmi úton futott, ahol lovas kocsik is közlekedtek. Arrafelé ez nem meglepő, Molnár azt tapasztalta, hogy a Román-alföldön úgy parkoltak a lovas kocsik, ahogy nálunk az autók szoktak, és olyan érzése volt, mintha ötven évet visszament volna az időben.

Bár Romániában a helyi nagykövettel is futott, egyes részeken pedig barátok, ismerősök is elkísérték, azt mondja, az emberek nagy része nem mutatott túl nagy érdeklődést iránta. Főleg a kisebb falvakban voltak segítőkészek, amikor megálltak vizet merni a kútból.

A rántotta jöhet, hús nem

Molnár nem egyedül csinálja végig az utat, vele tartott az édesapja és az unokaöccse is, hárman kényelmesen elférnek abban a hatszemélyes lakóbuszban, amelyben megszállnak a szakaszok között. Unokaöccse egy kerékpáron folyamatosan ott van Molnár mellett, és azokon a részeken is kísérni tudja, ahol a lakóbusz nem fér el, vagy kerülnie kell.

Mivel egész napos fizikai terhelésről van szó, nagyon fontos, hogy gondoskodjon a megfelelő táplálékról és folyadékról. Molnár reggelire általában rántottát eszik sajttal és sok kenyérrel, hús nem kerül a menübe, mert tizenkét éve vegetáriánus. Ebédre jó választásnak tűnik egy gyümölcsrizs, mert ilyenkor az a fontos, hogy szénhidrát kerüljön a szervezetbe, energiát ad, de nem terheli a gyomrot.

Estére belefér valami tartalmasabb is, június hetedikén például halászlével várták a csapatot Baján. A szomj oltására a sima víz is megteszi, de ha nagyon meleg van, Molnár folyékony szénhidrátot is beküld, pár deci gyümölcslé hasznos tud lenni.

Meg lehet szokni a protézist

A 34 éves ultrafutó teljesítménye nemcsak azért különleges, mert másfél hónap alatt tud le majdnem 3000 kilométert, hanem azért is, mert egy születési rendellenesség miatt a bal karja könyök alatt véget ér.

"Meg lehet szokni a művégtagot, bár az szerencsétlen helyzet, hogy az alkarom kétharmada hiányzik, és egy kis csonkon lóg a protézis, ami két ponton támaszkodik a kezemre. Ott eléggé meg tudja nyomni a protézis a bőrt, amit babakrémmel szoktam kenegetni. Ha kényelmetlen, leveszem, és kicsit megmozgatom a karom, hogy a vérkeringés elinduljon rendesen" - mondta Molnár, hozzátéve, soha nem tartotta magát mozgássérültnek vagy kevesebbnek, általában nem is szokott külön kategóriában indulni a versenyeken.

A mostani vállalkozás előtt maga mögött tudott már egy 621 kilométeres, hatnapos futást, amelyen csonthártyaprobléma is hátráltatta, teljesítette a 245 kilométeres Athén-Spárta-maratont, amelyet első parasportolóként futott le, de kétszer körbefutotta már a Balatont is az UltraBalaton keretében, és paratriatlon Európa-bajnoknak is mondhatja magát.

Nem tud lemondani a futásról

Mielőtt belevágott, úgy számolt, 2,6 millió forintból fog kijönni a nagy kaland, de aztán a vártnál jobban alakultak a dolgok. Egy sportszergyártó is a segítségére sietett, és a lakóbuszt is jobb áron sikerült megszerezni, így a végösszeg bőven az előre kalkulált alatt lesz.

Most már csak az kell, hogy a hátralévő távon se legyen semmi gond, és akkor jöhet a megérdemelt pihenés, bár féltávnál úgy nyilatkozott, nem érzi magát fáradtnak. Az kizárt, hogy hosszabb időre távol tartsa magát a futástól, napi 10-15 kilométert rendszeresen beiktat a programjába.

Arra viszont már nagyon vágyik, hogy sok időt tölthessen a feleségével, a futást megelőző féléves felkészülés során ugyanis - amely alatt hatezer kilométer került a lábába - napi 7-8 órát is edzett, így keveset tudtak együtt lenni.

Molnárt még az sem zavarja, ha neki kell meglátogatnia az ország délkeleti felében geológusként dolgozó feleségét, mert ahogy mondja, "Semmi sincs olyan messze a Földön, ahova ne lehetne elfutni! Minden távolság pusztán idő és barátok kérdése."

Kövesse, hol tart az útján Molnár Péter!