Vágólapra másolva!
Napra pontosan 89 évvel ezelőtt, 1924. november 12-én különleges esemény helyszíne volt a nagykanizsai Károlyi laktanya: a négyszeres olimpiai bajnok olasz kardvívó, Oreste Puliti, illetve dr. Kovács György párbajcsatát vívott egymással. Az összecsapás súlyos sérülésekkel, döntetlennel és kibéküléssel zárult, de az eseményhez vezető út olimpiatörténeti szempontból is érdekes volt.

Az 1924-es párizsi olimpián a magyar kardvívók egy-egy arany-, ezüst- és bronzérmet szereztek, ám az eseményt kisebb botrány is övezte.

"A csapatverseny fájó vereséget hozott. A döntőben az olaszok ellen 5:2-es vezetés után fej fej melletti küzdelemben 7:7-re alakult az eredmény. Ekkor Posta dr. váratlanul 4:1-re kikapott Bertinettitől, és utána már hiába nyerte meg Tersztyánszky utolsó csörtéjét, jobb találataránnyal az olaszoké lett az aranyérem. A mieink az egyéni versenyben akartak visszavágni. A döntő kezdetén az olaszok egymás ellen komolytalanul vívtak. A magyar tiltakozás után Puliti súlyosan megsértette a versenybíróság magyar tagját, és ezért a további versenyből kizárták. Erre a többi olasz versenyző is visszalépett. Az újrakezdett döntőben hármas holtverseny után Posta Sándor dr. biztosan győzött a francia Ducret és a magyar Garai ellen" - olvasható a Kahlich Endre, Gy. Papp László, Subert Zoltán által írt Olimpiai játékok 1896-1972 című könyvben.

De mi is történt valójában? Az egyéni döntő során a versenybírók összeesküvést sejtve azzal vádoltak három olasz vívót - Marcello Bertinettit, Bino Binit és Giulio Sarrocchit -, hogy az egymás elleni asszókban direkt veszítettek Oreste Pulitivel szemben, hogy így segítsék a végső győzelemhez.

A zsűri megvizsgálta az esetet, végül a magyar versenybíró, dr. Kovács Györggyel együtt úgy döntött, kizárja Pulitit. A vita majdnem tettlegességgel végződött, az olaszok visszaléptek, így végül dr. Posta Sándor lett az olimpiai bajnok, a harmadik helyre pedig Garai János futott be.

Forrás: AFP/Roger-Viollet

Súlyos sebesülés és bocsánatkérés

Az ügynek azonban még nem volt vége: Kovács és Puliti ugyanis a híres párizsi varieté, a Folies Bergére előtt találkozott, és a szóváltás végén az olasz megütötte a magyart. Néhány nappal később Kovács táviratot küldött, és kihívta párbajra Pulitit, de a Zaol.hu szerint csak a helyszín kiválasztása négy hónapig tartott.

Puliti érthetően olasz földön akart vívni, végül 1924. november 12-én Nagykanizsán, a Károlyi laktanya lett a helyszín. A feltételek a következők voltak: bandázs nélküli harc, nehéz olasz fegyverek, küzdelem a harcképtelenségig, szúrás kizárva. A párbajt a kétszeres olimpiai ezüstérmes osztrák Otto Herschmann vezette (ő 1896-ban 100 méteres gyorsúszásban, 1912-ben pedig a kardcsapat tagjaként is második volt).

Kovács György segédje két olimpiai bajnok vívó, Rády József és Gerde Oszkár volt. A párbaj szünetekkel együtt 94 percig tartott, a küzdelem mindkét oldalon súlyos sebesülésekkel, döntetlennel és bocsánatkéréssel zárult.

Elégtétel az apát ért sérelemért

Az olimpiához azonban nemcsak ez az egy párbaj kapcsolódik, a botrányos egyéni karddöntő után ugyanis egy olasz szakíró, Adolfo Cotronei ugyancsak kihívta a magyarok olasz szövetségi kapitányát, Italo Santellit.

Az 58 éves vívómester helyett azonban fia, Giorgio állt ki, aki 1920-ban szintén az olasz csapattal nyert kardaranyat, a szabályokra hivatkozva átvállalta apja szerepét a párbajban.

A kibékíthetetlen felek közti összecsapásra éles kardokkal került sor, és Giorgio Santelli nyert, aki úgy megsebezte Cotroneit, hogy maradandó szemrángást szenvedett. Az újságíróról egyébként az a hír járta, hogy igazi provokátor, összesen hat párbajban vett részt, olyan vívónagyságokat is kihívott, mint a hatszoros olimpiai bajnok vívó Nedo Nadi, és négyszeres olimpiai bajnok öccse, Aldo Nadi.

Előbbi 1932-ben majdnem megölte, ezután már nem párbajozott többé.