Társoldalunk:

Olimpia? Kösz, de nem

2013.11.13. 21:58

Bár a lehetőségek adottak lennének rá, Bécs, München és két svájci város lakosai is úgy döntöttek, hogy nem akarnak egy olimpia házigazdái lenni, de Norvégiában is csak minimális többség állt ki a rendezés mellett. Miért fordulnak el az emberek a legrangosabb sporteseménytől?

 

Már nem olyan vonzó projekt az olimpia megrendezése, mint annak idején, a 2022-es téli játékokra kiírt népszavazás Svájc után ugyanis Németországban is elbukott, de a támogatók aránya Norvégiában is alig haladta meg az ötven százalékot. Sőt Bécs lakossága se akar 2028-ban nyári olimpiai felhajtást, ott még szembetűnőbb, 72 százalék volt az ellenzők aránya márciusban.

Nem ér annyit

Először Svájcnak kellett visszavonulót fújnia a 2022-es téli olimpiai pályázaton, a polgárok ugyanis nem nézték jó szemmel, hogy a tervezett bevételek meg se közelíthetik a kiadásokat. Tavaly a svájci kormány bejelentette, hogy támogatja Davos és St. Moritz pályázatát, a közös kandidálásnál egyetlen akadályt kellett volna átlépni, a regionális népszavazáson szükséges lett volna megszerezni a helybeliek támogatását. Márciusban ezen bukott meg az egész terv, a Graubünden kantonban tartott népszavazáson - amelyen a szavazásra jogosultak 59,14 százaléka járult az urnákhoz - Davos és St. Moritz lakói 56, illetve 61 százalékos arányban támogatták ugyan a javaslatot, a kanton lakosságának többsége, egészen pontosan 52,66 százaléka leszavazta azt. Elsősorban azért, mert úgy gondolták,  hogy az olimpia költségvetése hónapról hónapra emelkedhet, óriási terhet róva ezzel a helyiekre.

St. Moritz a nyugalomra szavazottForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Amíg 2012-ben a kormány úgy számolt, hogy az esemény összköltsége körülbelül 2,8 milliárd frankot tenne ki (a bevételeket ugyanakkor másfél milliárdra becsülték), fél évvel később már 4,3 milliárd frankról beszéltek a szervezők.

Nagyon szoros volt a népszavazás Oslóban is, ahol 55 százalék állt ki a projekt mellett. A norvégok tizenhét középiskolában is felmérést végeztek, a fiatalok körében kicsivel magasabb, 58 százalékos volt a támogatottság.

München is elesett

Vasárnap Münchenben és az olimpiai pályázathoz tartozó másik három tervezett helyszínen rendeztek népszavazást, ami teljes kudarccal zárult. A bajor főváros 1,1 millió szavazásra jogosult polgárának 52,1 százaléka szavazott nemmel, Traunsteinben 59,67, Berchtesgadenben 54,02, Garmisch-Partenkirchenben pedig 51,56 százalék volt az ellenzők aránya. (Német részről legutóbb szintén München pályázott valamelyik olimpiára, de a 2018-as téli játékokat a dél-koreai Phjongcshang kapta meg. A bajor főváros akkor azt remélte, hogy az első olyan helyszín lehet, amely a nyári olimpia után téli játékokat is rendezhet.)

A bírálók ellenérvként a környezeti károkat és a magas rendezési költségeket nevezték meg, és amellett foglaltak állást, hogy a legfenntarthatóbb olimpia az, amelyet nem rendeznek meg.

"A szavazás nem a sport, sokkal inkább a Nemzetközi Olimpiai Bizottság átláthatatlan működése és profitkapzsisága ellen szólt" - nyilatkozta Ludwig Hartmann, a Zöldek képviselője, és az olimpiát ellenző NOlympia 2018 mozgalom vezetője. "Azt hiszem, jelen pillanatban semmilyen német olimpiai pályázatnak nincs létjogosultsága. Először a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak kell megváltoznia. Nem a helyszíneknek kellene a NOB-hoz alkalmazkodniuk, hanem fordítva."

"Aggasztó, ha olyan országokban, mint Svájc és Németország ennyire mélypontra esett az olimpia népszerűsége. Ez nagyon veszélyes lehet a jövőre nézve" - jelentette ki Josef Fendt, a Nemzetközi Szánkószövetség elnöke.

Hubert Weiger, a Bajor Természetvédelmi Szövetség elnöke hozzátette, hogy a környezettudatosság legyőzte a profitorientációt és a gigantizmust. "Ez a döntés fel kell, hogy ébressze a NOB vezetőit, hogy visszatérjenek az olimpiai mozgalom eredeti céljához."

Garmisch-Partenkirchen polgármestere, Thomas Schmid rendkívül csalódott volt, mert úgy érezte, hogy egy ilyen, olimpiai múlttal rendelkező városban nem lehet kérdéses a támogatottság. "Egészen más eredményre számítottunk, úgy gondolom, hogy ez volt az utolsó esélyünk arra, hogy valaha téli játékokat rendezhessünk."

Téli olimpia ellenes plakát Garmisch-PartenkirchenbenForrás: AFP/Karl-Josef Hildenbrand

A Német Olimpiai Sportszövetség első embere, Michael Vesper hasonló véleményen van, szerinte az elutasítás egyértelműen azt jelenti, hogy a németek hosszú ideig nem vágnak bele új pályázatba. Legutóbb 1972-ben volt olimpia német földön, akkor a nyári olimpiának éppen München adott otthont. "Nagyon csalódott vagyok, igazi keserűség ez a német sportélet számára" - mondta Vesper.

Berlin mégis?

Miközben a német sportvezetők és a média tragédiáról beszél, Berlin városa megkönnyebbült, hogy München nem pályázik a 2022-es téli játékokra, hiszen így nagyobb esélye marad a német fővárosnak a 2024-es nyári olimpiára. "Berlin jó választás lenne" - nyilatkozta a Tagesspiegelnek Klaus Wowereit polgármester, aki reméli, az utóbbi évek sikertelensége ellenére a Német Olimpiai Sportszövetség támogatja majd az elképzelést.

El kell gondolkodni a jövőn

A német Zeit úgy fogalmazott, az emberek elfordultak az olimpiától, amelyet egyre többen nem kívánatos eseménynek tartanak. Pedig a lap szerint a müncheni lobbisták mindent megpróbáltak: a helyi gyorsvasúton, az S-Bahnon hangszórón keresztül reklámozták az olimpiát, a Bayern München a hazai telt házas meccseken hirdette az eseményt, míg a városvezetés minden háztartásba eljuttatott egy olyan kiadványt, amely csak az olimpia melletti érveket hangsúlyozva próbált támogatókat szerezni.

"Ha a NOB ismét demokratikus országban akar olimpiát rendezni, akkor újra kell gondolnia sok mindent. Vissza kellene térnie a pénzcsinálás helyett a futáshoz, az ugráshoz és a dobáshoz, azaz a sporthoz. Vagy a vezetők egyszerűen maradjanak Pekingben, Almatiban vagy Szocsiban, azokban az országokban, ahol az embereket sohasem kérdezik meg ilyen fajsúlyos kérdésekben" - írta a Zeit.

Az újság úgy véli, a müncheni döntés valószínűleg megdöbbenthette a NOB vezetőit, akiknek el kell gondolkodniuk a jövőn. Fel kell tenni a kérdést, szükség van-e olyan olimpiára, amely korrupciót, adóemelést és egy sor olyan dolgot eredményez, amellyel a rendező ország és város lakosai nem tudnak azonosulni. Kell-e olyan káosz, mint amit a jövő évi labdarúgó-világbajnokság eredményez, és amely miatt brazilok milliói vonultak az utcára a nyári Konföderációs Kupán.

Kik pályáznak?

A jelenlegi állás szerint Oslo, Krakkó (Zakopane és a szlovákiai Jasna bevonásával), Peking (Csangcsiakou várossal együtt), az ukrajnai Lviv és a kazahsztáni Almati jelentkezik a 2022-es lebonyolításra, Stockholm pályázatáról hamarosan dönt a Svéd Olimpiai Bizottság. A jelentkezési határidő csütörtök, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2015. július 31-én jelöli ki a helyszínt Kuala Lumpur-i kongresszusán.