Társoldalunk:

Erdei Zsolt és a csalfa remények

2014.01.17. 13:04

Technikai képességei vitathatatlanok, mindent megtett, amit elvártak tőle, címmeccsen sosem győzték le, de sohasem derült ki, mire vihette volna a legjobbak ellen. Tíz éve lett világbajnok Erdei Zsolt.

Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még világbajnokok egész sorát (több kevésbé ismert név mellett Kovács István, Erdei Zsolt, Balzsay Károly, Kótai Mihály, Nagy János, Csábi Bettina, Miló Viktória) adta a magyar profiboksz, a fontosabb magyar érdekeltségű meccseket az RTL Klub és a TV2 közvetítette, a sportág jó sajtót és kellő hírverést kapott.

Aztán jöttek a pofonok, Kovácsot Julio Pablo Chacón nemcsak kiütötte, de vissza is vonultatta, Nagy János sem bokszolt többet, miután az első komolyabb címmeccsén 49 másodperc után kiütötte őt Jorge Rodrigo Barrios, Balzsay a második címvédésén TKO-val kapott ki Robert Stieglitztől, Kótai mumusa pedig Steve Conway lett, aki kétszer is legyőzte őt, gyakorlatilag véget vetve a mindaddig ígéretesen alakuló karrierjének.

Amikor ők a csúcson voltak, nem gondoltuk, hogy a magyar profiboksz hamarosan olyan mélyre süllyed, amilyen mélyen most van.

Harminchárom profi ellenfele bánta ezt a nézést (a képre kattintva galéria nyílik)Forrás: AFP/Volker Hartmann

Tíz éve lett világbajnok

A felsorolt világbajnokok közül mára csupán egyetlen aktív akad, Erdei Zsolt, aki napra pontosan tíz éve szerezte meg a világbajnoki övet, és címmérkőzésen sohasem talált legyőzőre.

A 2000. december 5-i debütálásával együtt tizennyolc profi összecsapást kellett sikerrel megvívnia ahhoz, hogy 2004. január 17-én első alkalommal eljusson a világbajnoki címmérkőzésig. Igaz, addig kétszer is padlóra került – először az ukrán Olekszandr Garascsenko ellen, majd a brazil Jose Hilton Dos Santos ellen –, de még azokat a mérkőzéseit is magabiztosan hozta.

Tíz éve Karlsruhéban a WBO félnehézsúlyú címvédője, a mexikói Julio César González ellen került először a vb-cím kapujába, és azonnal élt is a lehetőséggel. Erdei végig nagyon magabiztosan bokszolt, jól beosztotta az erejét, nem bocsátkozott közelharcba, így végül egyhangú pontozással (118-110, 117-111, 118-110) a profi ökölvívás harmadik magyar férfi világbajnoka lett Kovács István (WBO) és Kótai (WBF) után, és elsőként neki sikerült a regnáló bajnok legyőzésével hozzájutni egy szervezet övéhez.

"Tudtam, hogy jobb bunyós vagyok Gonzáleznél, de azért tartottam a mérkőzéstől, féltem az esetleges vereségtől" – nyilatkozta a győzelem után.

Erdei Zsolt és az argentin Hugo Hernan Garay mérkőzése 2005-ben.Forrás: AFP/Jochen Luebke

Ezt követően bő négy év alatt tízszer védte meg a címét. Volt, hogy többségi pontozással (ilyenkor valamelyik bíró döntetlenre adja a meccset, mint 2004 májusában Hugo Hernan Garay ellen), megosztott pontozással (amikor háromból egy pontozó az ellenfelet látja jobbnak, mint kilenc hónappal később ugyancsak Garayval szemben, illetve 2007 novemberében Tito Mendoza ellen), de általában egyhangú pontozással vagy technikai KO-val.

Noha Erdei számtalanszor beszélt arról, hogy a világ legjobb bunyósai ellen akarja megméretni magát, igazán nagy név azonban nem került az útjába. Vagy azért, mert német klubja, az egykor Európa legjelentősebb bokszegyesületének számító, ám azóta csődbe ment Universum nem tudott/akart neki ilyet felhajtani, vagy azért, mert egy veretlen félnehézsúlyú, viszonylag ismeretlen világbajnokkal nem szívesen futottak volna össze az amerikai riválisok.

Búcsú az Universumtól

Így aztán maradt az universumos langyos víz. A németek utolsó próbálkozásként összehoztak volna ugyan egy tizenegyedik címmérkőzést, ám Jurij Barasjan a mérlegelésnél 1,4 kilóval átlépte a súlyhatárt, a 2009. január 10-i mérkőzés így nem lehetett világbajnoki összecsapás. Bizonyára Erdei sem gondolta, hogy miután pontozással megnyerte a 12 menetes csatát, a következő tizenegy hónapban az Universum képtelen lesz neki újabb mérkőzést lekötni.

"Eredetileg egy címegyesítést szerettem volna karrierem fénypontjának, de sajnos a lehetséges ellenfelek nem vállalták a mérkőzést” – kesergett Erdei, aki így kényszerből bevállalt egy cirkálósúlyú csatát Giacobbe Fragomeni ellen, és Kielben szoros csatában, többségi pontozással megszerezte a WBC övét. Ezzel az első olyan magyar bokszoló lett, aki két súlycsoportban is világbajnoki címet szerzett.

Az Universummal azonban kénytelen volt szakítani, mert nemhogy csúcsellenfelet, még meccset sem kapott, igaz, Klaus-Peter Kohl, a klub korábbi vezetője azt állította, Erdei mohósága miatt romlott meg a kapcsolat.

A magyar bunyós a szerződése lejárta után, 2010 nyarán az Egyesült Államok felé vette az irányt. Lou DiBella személyében egy ismert promoterrel is leszerződött, de a nagy nevek továbbra se jöttek. 2010. november 20-án a kenyai Samson Onyangót pontozással verte (ellenfeléről mindent elmond, hogy azóta se vívott több mérkőzést), majd következett 2011. június 6-án Byron Mitchell, aki minden valamirevaló ellenfelétől – így Erdeitől is – kikapott. Amikor végre akadt egy igazán neves rivális, az IBF-bajnok Tavoris Cloud, akkor Erdei megsérült, le kellett mondania a 2011 szilveszterére tervezett meccset, és ugyancsak sérülés miatt maradt el a dél-afrikai Isaac Chilemba elleni, 2012 szeptemberére lekötött összecsapás.

Erdei mind ez idáig utolsó mérkőzését tavaly március 30-án, Gyenisz Gracsov ellen vívta, és vitatható bírói ítélettel, megosztott pontozással elszenvedte profi pályafutása első vereségét. (A Gracsovval készített interjúnkat itt olvashatja.)

Hogyan tovább, Madár? (a képre kattintva galéria nyílik)Forrás: AFP/Getty Images/Al Bello

Hogy lehetett volna-e komoly ellenfele valamikor? Talán. Erdeihez közel álló forrásaink szerint az Onyango elleni siker után úgy tűnt, DiBella összehoz egy komoly négyes tornát, amelynek fő mérkőzését Jean Pascal és Bernard Hopkins vívja, a másik ágon pedig Erdei Chad Dawsonnal méri össze erejét, majd a két győztes egy újabb csatában megmérkőzik egymással.

Az első párharc kétszer is összejött (az első döntetlent követően Hopkins egyhangú pontozással nyerte a visszavágót), Dawson azonban nem akart Erdei ellen bokszolni, noha a két sportoló promoterei valóban tárgyaltak egymással, sőt állítólag az HBO is a csata mögé állt volna.
Lehetőségként többször felmerült még egy esetleges Pascal, sőt a brit Nathan Cleverly elleni meccs is, ám végül ezekből sem lett semmi. 

Megtett mindent, amit elvártak tőle

Magyarországon mindenki elismerte a képességeit és az eredményeit, de vajon mekkora bokszoló valójában Erdei Zsolt elfogulatlan szemmel? Megkérdeztünk két külföldi szakírót, hogyan látják ők. Meglepetésünkre Phil D. Jay, a Worldboxingnews.net szerkesztője csak annyit válaszolt, sajnos nem ismeri túl jól Erdeit, így nem tud véleményt alkotni róla.

Karl Freitag, a mértékadó Fightnews.com portál főszerkesztője már beszédesebb volt. „Erdei megtett mindent, amit elvártak tőle, és az utolsó meccsét leszámítva veretlen maradt. Nagyszerű képességekkel rendelkező bokszoló, akinek a mérkőzései technikásak, de felejthetőek voltak. Nem emlékszem egy olyan csatájára sem, amely jelölt lehetett volna az év mérkőzése díjra. A legnagyobb probléma, hogy sohasem bunyózott súlycsoportja legjobbjaival, ehelyett inkább egy sor gyenge kihívó ellen védte meg újra és újra a címét. Ezért nehéz lenne őt minden idők legjobb bokszolói között emlegetni.”

Boksz vagy Madárfészek?

Az utóbbi hónapokban már csak a pletykákat lehetett hallani, hogy Erdei esetleg végleg visszavonul. Ezt erősítette az a tény is, hogy az utóbbi időben már az Erdei Zsolt Sportegyesületre és a Madárfészek bokszakadémia előkészületeire koncentrált. Ráadásul nem vállalta az újabb, az Egyesült Államokból kapott ajánlatot, amely egy tízmenetes csata lett volna január 31-én a koszovói születésű, de amerikai színekben versenyző Evir Muriqi (40 győzelem, 5 vereség) ellen.

Erdei azt mondta, a körülmények nem voltak megfelelőek, és ő csak akkor vállalta volna az összecsapást, ha a szervezők győzelem esetén garantálnak neki egy nívósabb meccset. "Szerettem volna még bokszolni, de könnyen előfordulhat, hogy ezek után nem kapok több ajánlatot, mert az amerikai menedzsment kicsit megsértődött az elutasításom miatt. Ha pedig nem biztosítják a feltételeket, nem kapok megfelelő ajánlatot, akkor lehúzom a rolót" – jelentette ki novemberben.

Szerdán kiderült, hogy az amerikai lehetőség visszautasítása mégsem jelentette a pályafutása végét, ugyanis Rácz Félix csapatában, a Ferobox Event színeiben egyszer még biztosan a kötelek közé lép.

Rácz Félix promoter (b) hozza tető alá Erdei következő, talán utolsó profi meccsét (a képre kattintva galéria nyílik)Forrás: MTI/Beliczay László

"Hosszú huzavona után úgy döntöttem, hogy egy meccset még mindenképpen bevállalok. 2007 óta nem bokszoltam itthon, de beszéltem Félixszel, találkoztak az elképzeléseink, és most úgy tűnik, rendben lesz a március 8-i mérkőzés. Kecskeméten igazi nőnapi bunyóra készülök" – mondta. "A magyar gálák mindig hatalmas érzelmi többletet adtak nekem, ahogy Debrecenben vagy Budapesten szurkoltak nekem, az örökre belém vésődött. Most is győzni szeretnék, és győzni is fogok."

Erdei Zsolt a WBO Europe félnehézsúlyú bajnoki övéért száll majd harcba, ellenfeléről egyelőre semmit sem lehet tudni.

Hogy tényleg ez lesz-e a búcsúfellépés? "Ezt nem jelentem ki végérvényesen. Nem tudom, hogyan bírom majd a felkészülést fizikálisan és pszichésen, de ha könnyedén veszem az akadályt, és a mérkőzés után még mindig akarom csinálni, akár folytatás is lehet” – mondta Erdei. Rácz Félix pedig megerősítette, hogy mindent elkövet, hogy meggyőzze új versenyzőjét a folytatásról.