Magyar fenék alá magyar hajót!

Vágólapra másolva!

Gyulay Zsolt és Bártfai Krisztián együtt kezdett kajakozni Vácon, versenyzőként mindketten feljutottak a csúcsra. Hajóépítésben is a legjobbak közé akarnak kerülni, mert bár Magyarország kajak-kenu nagyhatalom, részben mégis ki vagyunk szolgáltatva a külföldi gyártók termékeinek.

Legyenek a magyar versenykajakok és -kenuk a legjobbak a világon – ezzel a céllal fogott össze a kétszeres olimpiai bajnok Gyulay Zsolt és a világbajnok Bártfai Krisztián. Mert az mégsem járja, hogy a fél világ, így a szűk elitbe tartozó magyar versenyzők is csak portugál vagy lengyel hajókkal mehetnek, mikor lehetne magyar alternatíva is. Még akkor is, ha a portugál gyártóval kimondottan jó a magyarok kapcsolata, ezért hosszú távon is megmaradhat a partnerség.

Korábban ugyan létezett világszínvonalú magyar hajógyártás, de aztán csúnyán lemaradt.

A bajnok hajója sikerre van ítélve

"Az ötvenes, hatvanas években világszínvonalúak voltak a magyarok által tervezett versenykajakok, de aztán a hajógyártás egyesületi szintre szűkült. Jelenleg a portugálok járnak az élen, pedig versenyzésben nem tartoznak a legjobbak közé. Én viszont azt gondolom, hogy az a hajó, amelyikkel a bajnokok mennek, az sikerre van ítélve – mondta a szöuli aranyérmes Gyulay az Origónak.

Gyulay Zsolt szeretné visszaállítani a magyar hajógyártás nimbuszát Forrás: Origo

Az egykori szép fahajók már sehol sincsenek, most az ötödik generációs karbonszálas versenyhajóknál tartunk. Ezek csupán 9-12 kiló súlyúak, ami azért jó, mert így több a mozgástér: lehet játszani azzal, hogy hova tesz pluszsúlyt a versenyző az egyensúly és az utazósebesség érdekében – magyarázta az Origónak Bártfai.

"Az egyensúly azért is fontos, mert a legmodernebb hajók olyan keskenyek, hogy az már vicc, különösen a kajakok.

Nem normális, aki ilyennel megy."

Egy ilyen hajó ára nagyjából 4000 euró, vagyis 1,2 millió forint. És a komoly versenyzőknek 2-3 kell belőle, hogy sérülés vagy egyéb probléma esetén is legyen mibe beleülni. "Most azon dolgozunk, hogy ne csak a portugál Nelo cég termékeivel versenyezzen a fél világ – velük egyébként nagyon jó a munkakapcsolatunk –, azt szeretnénk, hogy a magyar hajógyártás is ott legyen a spiccen" – mondta Bártfai.

Hát ezek tényleg elég keskenyek Fotó: Polyak Attila - Origo

Ez persze nem könnyű, a hajót meg kell tervezni, számítógéppel szimulálni, modellezni, legyártani, többféle körülmény között tesztelni.

Mindez hosszú ideig tart, és nagyon drága.

"Nem lehet egyik napról a másikra a hajógyártás élvonalába kerülni, de dolgozunk rajta" – szögezi le Pócza Viktor ügyvezető.

"A jelenlegi magyar kajak-kenu gyártás megragadt a kisvállalkozások szintjén, és sajnálatosan egyik cég sem tudott a nemzetközi piacon maradandót alkotni. Elképzelésünk abban különbözik az eddigi kezdeményezésektől, hogy sok szereplőkkel tervezünk együttműködni,

akiknek a maguk területén kimagasló tudásuk van.

Versenyhajóktól a sárkánykenukig

A hajók teljes termékskáláját – a rekreációs típusoktól egészen a 10-20-személyes sárkánykenukig, beleértve a versenyhajókat – a műegyetemi hidrodinamikai tanszékének együttműködésével, a kínai és a portugál partnerünk szakmai tapasztalataival, egy már élő hazai gyártó felügyeletével képzeljük el" – mondta Pócza Viktor.

A projekt több is lehet annál, mint hogy magyar gyártású hajókba ültetjük az elitversenyzőinket. Gyulay szerint a hajógyártás szoros összefüggésben van a magyar kajak-kenu jövőjével.

Nem szereti a különutas megoldásokat

Gyulay Zsoltot megkérdeztük arról is, mit gondol egykori sportága helyzetéről, hiszen a tavalyi év a sikerek mellett a botrányoktól is hangos volt: kokainhasználat miatt megbukott a drogteszten a júniusi Európa Játékokra készülő kajak-kenu válogatottból Csipes Tamara és Dombvári Bence, majd Kucsera Gábor karrierjének vetett véget a doppingolásnak minősülő kokainhasználat.

"Úgy érzem, van összefüggés a különböző ügyek és a meglazult fegyelem között, mintha nem lenne olyan szakmai vezető, aki keményen irányítaná a dolgokat. Például nem vagyok híve annak, hogy mindenki külön készül, a világ legkülönbözőbb pontjain, más-más edzővel. Ha már a MOB és a kajak-kenu szövetség állja a felkészülés költségeit, miért nem lehet azt összefogni? Nem tartom magam vaskalaposnak, de ezeket a különutas megoldásokat nem tartom jónak. Ettől persze még lehet eredményes a sportág" – tette hozzá.

"Hasonlónak látom Hosszú Katinka ügyét is. Ha valaki bajnok akar lenni, abban kell hogy legyen önzés, másképp nem megy. Ha nekem a rendszer megengedte volna, amikor még élsportoló voltam, én is csak magammal törődtem volna. De most már másképp látom a helyzetet. Hosszú kihasznál minden előnyt, amit a sportág kínál, de távol tartja magát mindattól, ami esetleg kényelmetlen benne. Ez nem fair."

"Sem edzőként, sem más funkcióban nem terveztem visszatérni a magyar kajak-kenuba, de szeretem a hajókat, és fontos számomra a sportág jövője. Magyarország kivételes helyzetben van a vízi adottságait és a tradíciót tekintve. A törekvésünk illeszkedik a Bejárható Magyarország Programba, amelynek keretében megújulnak a csónakházak, kiépülnek a vízi- és kerékpártúrák útvonalai, a hangsúly a versenysport irányából a tömegsport felé tolódik" – mondta Gyulay Zsolt.

A Bejárható Magyarország Program állami kezdeményezés, a belföldi turizmus élénkítését, az egészség- és környezettudatos szemléletmód kialakítását hivatott szolgálni. A célja, hogy a

természetjárás, kerékpározás, lovaglás, túrakenuzás és vitorlázás

révén megismerhetőek legyenek a természeti és kulturális értékek. A korábban több állami funkciót betöltő, a MOB alelnökeként dolgozó Gyulay ugyanakkor kérdésünkre kijelentette, a hajógyártás megteremtésében nem az államra támaszkodnának, bár számítanak uniós pályázati pénzekre.

Gyulay Zsolt nem szakadt el a kajak-kenutól, manapság is lejár edzeni a Honvédba Forrás: Origo

A magyar kajak-kenu válogatott egyre többször, a jövő évi riói olimpiai előtt is Abu-Dzabiban készül, és ebben kulcsszerepe van Bártfai Krisztiánnak, aki egy helyi légitársaság pilótájaként a térségben él és dolgozik.

Víz, levegő, egyre megy

"Az én fejemben mindig is volt kapcsolat a kajak-kenu és a repülés között. Ugyanazt az életstílust követeli meg: reggel felkelsz, összepakolsz, egy útra készülsz. Élesben pedig csapatmunka az egész, nem hagyhatom magára az utasokat, és nem hagyhatom magára a társamat sem.

Ugyanazt adja a két közeg: ott ülünk egy hajóban, és be kell vinni a célba."

Bártfainak a nulláról kellett felépítenie a kajak-kenut az arab világban Fotó: Polyak Attila - Origo

Az abu-dzabi edzőtáborokat Bártfai Krisztián és Gyulay Zsolt szervezi. A cég mögöttes elgondolása az, hogy kialakítson egy Budapestről négyórás repülőúttal elérhető, megfelelő körülményeket biztosító edzőközpontot,

ahol a magyar kenusok, kajakosok és sárkányhajósok kedvezményesen készülhetnek.

Szándékuk szerint – ha a magyar sportvezetőkkel meg tudnak állapodni – a más országok csapatainak táboroztatásából származó bevételeket visszaforgatnák a magyar kajak-kenu sportba, a magyar válogatott felkészülési költségeinek csökkentésébe.

"A jelenlegi gyakorlat az, hogy mindenhol vendégek vagyunk, bérlők, a magyar válogatott csak költi a pénzt a felkészülés során. A Kajak.hu által kialakított bázis viszont magyar kézben van, a magyar sportba forgathatná vissza a bevételeket, és ezzel a segítséggel növelni tudjuk azon versenyzők, sportolók számát, akik megfelelő környezetben, edzőtáborokban készülhetnek fel az előttük álló kihívásokra" – állítja Bártfai.

A sportvezető csak szidott ember lehet

Bártfai Krisztián sosem akart edző lenni, sportvezető meg még kevésbé. "A sportvezető mindig szidott ember lesz, nem tud jót tenni mindenkivel. Mást kellett kitalálnom, ha a sport közelében akartam maradni. 29 évesen vonultam vissza, részben a repülés, részben a vállalkozásom miatt. Kajakokat, kenukat, kiegészítőket forgalmazunk, az újításokat pedig sokszor saját magamon tesztelem, hogy pontosan tudjam, mit is kínálunk.

Így jutottunk el a hajógyártáshoz és a sárkánykenuhoz is"

– foglalja össze az elmúlt éveit a sydneyi olimpián párosban bronzérmes pilóta.

A sárkánykenuhoz, igazi szabadidős sport lévén, nagy reményeket fűznek. Egy hajóban általában tíz evezős foglal helyet, az orrban a dobos adja a ritmust, hátul a kormányos ül. A gyökerei az ázsiai kultúrákban vannak, de már Európában, elsősorban Németországban és Csehországban is népszerű. Még téli változata is van, Budapesten nemrég a Műjégpályán rendezték az International Ice Dragon Boat Series betétfutamát.