Társoldalunk:

Így tarolhatja le Kína a teniszvilágot

2016.09.23. 18:00

Adott egy gazdag nagyváros, egy földi nemzeti hős, a 2011-ben Roland Garros-, 2014-ben Australian Open-bajnok sztár és temérdek pénz. Az eredmény pedig egy mindent felülmúló, egészen extravagáns torna, és a tenisz ázsiai népszerűségének exponenciális fejlődése. Vasárnap rajtol a Vuhan Open.

Vuhan Közép-Kína legnagyobb, legfontosabb városa. A 10 milliós város elismert oktatási, gazdasági, politikai, közlekedési központ, mégis az utóbbi években a kétszeres Grand Slam-győztes Li Na és az ő nevével fémjelzett tenisztorna által került reflektorfénybe.

Az új gyöngyszem

Vasárnap mindössze harmadik alkalommal rendezik meg a női teniszév egyik legjobban várt, legrangosabb nem Grand Slam-tornáját, a Vuhan Opent. Olyannyira fontos esemény ez, hogy a négy major (Ausztrál Open, Roland Garros, Wimbledon, US Open) után a sérüléssel bajlódó Serena Williamsen kívül mindenki ott lesz, aki számít. A kínaiak meg is dolgoztak ezért. Eddig nagyjából 225 millió dollárt (kb. 61,5 milliárd forint) fektettek a létesítményekbe, amelyek Grand Slam-torna szintűek.

Háttérben a centerpályaForrás: NurPhoto/Artur Widak/NurPhoto/Artur Widak

„A város ezzel a tornával saját brandjét építi, csinosítgatja – mondja Simon Shibil, a sheffieldi Hallam egyetem vezető sportkutatója. – Sanghajnak és Pekingnek már bejött, ahogy Bahrein és Katar sem panaszkodhat. Ezek a nagyvárosok rájöttek, hogy igenis van igény az ekkora sportesemények rendezésére."

A közép-kínai metropolisz Tokió helyét vette át 2014-ben a legrangosabb nem major, Premiere 5 besorolású tornák sorában. A torna évről évre fejlődik, idén már hatalmas elvárásokkal kell a rendezőknek szembenézni – egy egész világ figyel, Kína újra a középpontba került.

Li Na nélkül nem sikerült volna

Egészen döbbenetes az a kultusz, amely Li Na köré épült hazájában.

„A 2011-es párizsi győzelme új fejezetet nyitott Kínában – meséli Fabrice Chouquet, a torna társigazgatója. – Megnyíltak a kapuk, ami előtte elképzelhetetlen lett volna, onnantól hétköznapivá lett." Chouquet szerint Na miatt vált végérvényesen népszerűvé a sportág Kínában, sőt olyan magasságokban van jelenleg, mint a kosárlabda vagy a Kínában őshonos tollaslabda és asztalitenisz.

Igaz, ami igaz, a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) adatai szerint jelen pillanatban 15 millió kínai teniszezik valamilyen szinten – összehasonlítva az USA-ban 10 millióan vallják azt, hogy évente legalább tíz alkalommal ütőt ragadnak.

2011-ben Li Na Roland Garros-győzelmét csak Kínában 116 millióan figyelték élőben – azonnal globális sztár, otthon pedig forradalmár és nemzeti hős vált belőle. Népszerűségét a meccsvégi, feledhetetlen interjúk soha nem látott szintre emelték, 2014-ben pedig a második legjobban fizetett női sportolóvá lépett elő a világon.

A gazdasági fellegvár

Vuhan elsősorban nem a sportról, sportolóiról híres, hanem arról, hogy egyike azon városoknak, amelyeknek elévülhetetlen szerepe van a kínai gazdaság folyásában, irányításában. High-tech cégek, autógyárak (Nissan, Audi, Citroen) és sok egyéb óriásvállatok vetettek partot a városban.

Mégis a város szeretne több lenni, a sport egyre fontosabb szerepet tölt be a hétköznapokban. Mára ott tartunk, hogy a tenisz egyike lett azon három sportágnak, amelyeket az iskolákban, a hivatalos tanterv keretein belül oktatnak a foci és az úszás mellett.

„Szeretnénk annyit szurkolót fogadni, amennyit csak tudunk – ezt már Ji Guoqing, a torna másik igazgatója mondja. – 2015-ben 120 ezer néző szurkolhatott a helyszínen, idén 130 ezerrel számolunk.

Li Na, a nagykövet

A 2014 végén visszavonult csillag idén tavasszal, Párizsban, a Szajnán teniszezve népszerűsítette a kínai tornát, ahol beszédet is mondott. A kínai és a francia hallgatóközönség minden szavára odafigyelt, Na neve óriási értékkel bír.

„Ő sokkal értékesebb brand, mint Vuhan a Nyugat számára – folytatta Shibil. – Furán hangozhat, mert ő egy ember, Vuhan lakossága pedig 10 millió fő, de az ő jelenléte adja a torna valódi nívóját."