Társoldalunk:

Belharc nehezíti a magyar szinkronúszás helyzetét

2016.10.31. 15:00

Kisebb belharc nehezíti a magyar szinkronúszás helyzetét, a szövetség ugyanis „a nemzetközi versenyeken való bírói megítélése érdekében, sportpolitikai célból” nem járult hozzá ahhoz, hogy a klubok gyerek- és utánpótlás-kategóriában nemzetközi versenyeken induljanak. A szövetség ugyan később tett némi engedményt, Szedlák Krisztina, a Medúza 21 SE szakosztályelnöke és vezetőedzője ugyanakkor úgy véli, a kialakult helyzet túl nagy áldozattal jár a magyar szinkronúszás számára.

Szedlák Krisztina, a Medúza 21 SE szinkronúszó-szakosztályának elnöke és vezetőedzője október elején kapta meg a szövetség határozatát, amely arról szólt, hogy a decemberi Christmas Prize 2016 nevű versenyen nem indíthat versenyzőket az utánpótlás-kategóriában.

„A Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöksége megvizsgálta a Medúza 21 SE nemzetközi versenyzési kérelmét a Slovakia Synchro- Olympic Hopes 2016 (Szlovákia) elnevezésű versenyre vonatkozóan gyermek (12 évesek és fiatalabbak) és utánpótlás (15 évesek és fiatalabbak) korosztályban. A versenyen való gyermek- és utánpótlás-kategóriában történő versenyeztetéshez a Nemzeti Válogatott nemzetközi versenyeken való bírói megítélése érdekében, sportpolitikai célból nem járulunk hozzá. A hivatkozott versenyen a magyar válogatott is részt kíván venni, amely elsőbbséget élvez az elbírálás során. A szakszövetségi döntést a 2004. évi I. tv. 22. § (2) bek. b. pontjára tekintettel hozzuk meg. 6 igen szavazattal egyhangúlag elfogadva” – állt a 78/2016. október 04. sz. határozatban.

Nem kis anyagi áldozat

„Nem csupán a mi egyesületünk és a szövetség között áll fent ez a probléma, érintett még több klub is – a BVSC, a SYNUS SC, a Veszprémi UK és a BHSZE - is” – mondta az Origo megkeresésére Szedlák Krisztina.

Mi lesz Medúza 21 fiataljaival?Forrás: Facebook/Medúza 21

A Medúza 21 SE elnöke arra panaszkodott, hogy a versenyzőik már két és fél hónapja benne vannak az idei felkészülésben, a szülők nem kis anyagi áldozatokat hoztak eddig is, de mit tehetnek akkor, ha a szövetség az egyesületek ellen fordul.

„A szövetség feladata nem elsősorban a válogatott üzemeltetése, hanem a válogatott és az egyesületek képviselete lenne. Mindezek mellett, ha ellehetetlenítik az utánpótlás-egyesületeket, miből lesz nekik újabb és újabb válogatott versenyzőjük? Nyilván nekünk muszáj az egyesületben sportolók érdekeit szem előtt tartani, hiszen teljes mértékben önfenntartóak vagyunk, így ha a versenyzők és szüleik igényei nincsenek kielégítve (például munkájuk gyümölcseként nem mehetnek el a versenyekre, ahol a dobogóra állhatnának), abba fogják hagyni a sportot, vagy áttérnek más sportághoz.”

Magasra tenné a lécet az elnök

Haranghy Csaba elnök úgy fogalmazott, ha röviden összefoglalná a nézetkülönbség lényegét, akkor azt mondaná, hogy alapvetően egy értékválasztásról van szó. „El kell döntenünk, hogy a válogatott – és a nemzetközi eredmények – a fontosabbak, vagy a klubok egyedi anyagi érdekei. A sajnos erősen más köntösben jelentkező vita hátterében mindössze ez áll.”

A magyar csapat a 2014-es Eb-nForrás: AFP/John Macdougall

Szerinte mind a kiindulópontban, a sportág helyzetét illetően, mind pedig az elérni kívánt cél tekintetében nézetkülönbség van. „A magam részéről a sportág jelenlegi helyzetét rosszabbnak ítélem meg, mind Szedlák Krisztina, az elérni kívánt célt pedig jóval magasabbra teszem. Ebből következik, hogy a megoldás tekintetében is gyökeresen eltér a véleményünk.”

Oda lesz a branding, vagy sem?

Haranghy a sportág gazdasági vetületével kapcsolatban azt mondta, az egyesületek zöme, különösen a mostani vitát gerjesztő két egyesület gazdálkodása stabil. Szerinte a szülők havi 15-25 ezer forintot fizetnek – Szedlák szerint ez a Medúza 21-nél átlag havi 80-100 forintot tesz ki az évi 9 hét edzőtáborral, a versenyek nevezési díjával, az utazási és szállásköltséggel és dresszekkel együtt –, és mintegy 700 és 1000 között mozog a versenyzők létszáma. Ehhez képest a szövetségi tagdíj (30 ezer Ft/negyedév), amelyet az egyesületek fizetnek, csekély részét teszi ki a költségvetésnek.

„A konfliktus forrása azonban mégsem ez. A konfliktus igazi forrása az, hogy az egyesületek úgy gondolják, ha elvisszük a versenyzőiket a válogatott keretbe, akkor nem mennek hozzájuk az új versenyzők, oda lesz a branding. Mint ahogy akkor is oda lesz, ha kiderül, hogy esetleg van jobb szakmai műhely. Mindeközben sajnos olyan elképesztő vitákat kellett folytatnunk egyesekkel, mint hogy például elegendő-e napi két és fél órás edzés az olimpiához. Miközben a nemzetközi élmezőny mintegy napi 10 órát edz.”

Forrás: AFP/Kisbenedek Attila

Keresték a kompromisszumos megoldást

Kérdésünkre, hogy amennyiben a válogatott versenyzők mellett más magyarok is elindulnának egy versenyen, az a bírói megítélésben miért lenne zavaró és hátrányos, az elnök azt válaszolta, a szinkronúszás pontozásos sportág, azaz sokat számít a szubjektum. Ebbe bizony beletartozik a parti viselkedéstől kezdve, a vízben mutatott teljesítményig minden, ami befolyásolhatja a pontozást – célzott egy 2007-es esetre, amikor elmondása szerint két magyar egyesület vezetője Svájcban – külföldiek számára is félreérthetetlen szavakat használva – üvöltözött egymással és a magyar pontozóbíróval.

„Felállítottunk egy stratégiát, hogy miként fogunk versenyről versenyre haladni. Az eddigi eredmények már kezdik igazolni ennek a stratégiának a helyességét. Valamint sikerült belobbizni magyar bírót is az A kategóriás nemzetközi bírók közé, illetve kezdünk bekerülni mind jobban a nemzetközi körforgásba” – tette hozzá.

Orosz kézben a válogatott

A 2017-es budapesti vizes világbajnokságra való felkészülésre a válogatott irányítását az egykori junior világbajnok Natalija Taraszova vette át, aki azt az orosz elvet vallja, hogy azokra a viadalokra, amelyeken a válogatott is részt vesz, ne delegáljanak klubokat.

 

A szövetség álláspontja szerint az új kapitány jól átgondolt és következetesen végigvitt koncepció mentén, hatalmas lelkesedéssel, kitartással és szorgalommal dolgozik azon, hogy sikerre vigye a sportágat. Nemzetközi versenytapasztalatára építve kialakított egy olyan új stratégiát, amelynek köszönhetően nemcsak a felkészülési időszak zárulhat sikeresen, de a versenyeken való részvétel is, valamint a számunkra kedvező pontozás lehetőségét is magában hordozza.

Szedlák Krisztina ugyanakkor azt mondta, a válogatott körül az elmúlt napokban rengeteg érdekes dolog szivárgott ki. Például több gyerek is kiszállt a válogatott munkájából, így az is kérdésessé vált, hogy a „védett” versenyeken egyáltalán rajthoz tud-e állni a magyar válogatott. A probléma mögül egyre többször kihallatszódik a túl szigorú orosz módszer. Véleménye szerint ez túl nagy áldozat a magyar szinkronúszásnak.

Megkérdeztük, hogy nem fél-e attól, hogy a mostani helyzet éppen ellenkező hatást vált ki, hiszen a jelenlegi és leendő versenyzőknek miért lenne vonzó egy olyan sportág, amelyben egy évig nem is versenyezhetnek.

„Ezt a kockázatot elméletinek érzem, a számok nem ezt igazolják. Sokkal nagyobb a sportág vonzereje, ha vannak nemzetközi eredmények” – mondta. Szerinte a versenyzők és a klubok nincsenek eltiltva a versenyzéstől. „A kompromisszumos megoldás keresésének érdekében a szövetség vezetése másfél hete leült a klubokkal egyeztetni, ahol mindenki elmondhatta véleményét. Az elhangzottakat és a javaslatokat mérlegelve több nemzetközi versenyen való indulásra is engedélyt adott az elnökség azon kluboknak, akik ezt korábban kérelmezték.”

Várják a választ az eltiltás okára

Szedlák Krisztina elismerte, hogy történtek módosítások és engedmények.

„Miután az első körben beadott kérelmeinket egytől egyig elutasították, próbáltunk választ kapni a kérdéseinkre, hogy miért is nem mehetünk a versenyekre, amelyeken az előző években rendre dobogós helyeken végeztünk, és több esetben meg is nyertük azokat. Sajnos érthető vagy elfogadható választ semmilyen módon sem kaptuk. Az elnök úr által említett egyeztetést követően egyetlen, 12 évesek és fiatalabbak korosztályában kért engedélyünkre bólintottak rá, a belgrádi Crystal Cupra” – mondta.

Forrás: Facebook/Medúza 21

Aztán egy később beadott kérelmet is jóváhagytak félig-meddig: egy másik belgrádi versenyen a 13–15 évesek és juniorok indulhatnak, ám felnőtt korosztály nem.

„A dolog egyetlen szépséghibája, hogy ez a verseny egy hétvégén van a Magyar Kupával – amely a sportolók továbbtanulásába, sportösztöndíjaiba is beleszámít, az előző évekhez mérten valószínűsíthető, hogy válogatóverseny lesz, bár sajnálatos módon a verseny előtt kevesebb mint egy hónappal még nem látjuk a verseny kiírását. Kérdezem én: melyik kezembe is kellene harapnom? Örüljek és menjek Belgrádba, ahol a három korosztályból csak kettő versenyezhet, és hagyjam ki a Magyar Kupát? Vagy megint mi legyünk a csúnya elégedetlenek, akiknek semmi sem jó? A mi egyesületünk éves szinten 10-12 versenyen vesz részt, ezek több mint a fele külföldi, ezért nem szeretnénk egyezkedni, főleg mindaddig, míg nem kapunk megfelelő választ az eltiltásunk okára” – mondta Szedlák Krisztina.