Nagy pofonok egy kisvárosban
A Felix Promotion évindító profi bokszgáláján nyolc meccsen hullottak a pofonok a pápai ringben. A publikum láthatott mindent, ami miatt érdemes volt jegyet venni: kiütéseket, kőkemény amerikai bunyóst, egymás őszinte csépelését, és, ami a legfontosabb, egy magyar Európa-bajnoki címvédést is.
Az év első magyar profi bunyós rendezvényére a Veszprém megyei városnál keresve sem találhattak volna alkalmasabb helyet. Ahogy azt Rácz Félix, az esemény házigazdája a gálát megelőzően elmondta, az üzleti érdekek helyett ezúttal az érzelmek döntöttek Pápa mellett: 2002-ben itt rendezték meg a Felix Promotion egyik első gáláját, Rácz Félix pedig tavaly nyár végén megígérte a helyieknek, hogy visszatérnek a városba. A promoter azt is hozzátette, hogy az év első rendezvényét mindig szereti olyan helyre vinni, ahol garantált a nagy nézőszám.
Nos ez Pápán biztosított volt, a Petőfi Sándor Gimnázium által biztosított helyszínre elővételben elkelt minden jegy, a főmeccsekre már egy gombostűt sem nagyon lehetett elejteni, a hangulat pedig egészen elképesztő volt – különösen, amikor egy külföldi ellenféllel szemben lépett ringbe egy magyar öklöző.
Így történt a váltósúlyú Kis Máté és a szerb Dejan Zarkov mérkőzésén, ahol a magyar fiút komoly szurkolás segítette, főleg, amikor a 2., majd a 3. menetben is térdre kényszerítette egy-egy jó testre mért ütéssel az ellenfelét, hogy aztán a harmadik menet közepén egy szép kombinációval le is zárja a meccset.
A közönség, ahogy a világon mindenhol, a nagy ütésekért volt igazán hálás, meg persze azért, ha valamelyik bunyós padlóra küldte az ellenfelét.
Ekkor már túl voltunk az első két meccsen: előbb Márton Balázs és Kovács Kristóf végzett döntetlenre, majd Kispál Zoltán adta meg a gála alaphangulatát egy kőkemény kiütéssel, aminek Duka Zoltán látta a kárát.
Forrósodott a hangulat
Cirkálósúlyban kimondottan jó meccset hozott Darmos József és Detre Gábor összecsapása. A két egyforma tudású bunyós felváltva adta és kapta a nehéz pofonokat. A szórványos bekiabálásokból viszont kiderült, hogy a közönség támogatását inkább az öt meccséből hármat nyerő Darmos élvezi.
Záporoztak a taktikai utasítások az „üsd meg”-től a szakmaibb „tett fel a kezed” és „most támadj vissza” vezényszavakig.
Jól jött a nézőtéri támogatás, mert éppen, amikor már fáradni látszott a közönségkedvenc, és Detre kezdte kiegyenlíteni a pontozásos hátrányát, Darmos egy kemény sorozattal lezárta a meccset: a ringbíró leléptette Detre Gábort.
„Egy meccs alapján készültem fel. Tudtam, hogy Gábornak nagyon kemény feje van, de, hogy ennyire, azt nem. A harmadik menetben talán befejezhettem volna a meccset, de nem akartam kockáztatni, inkább kicsit visszább léptem, és kivártam a megfelelő alkalmat” – mondta a győzelem után Darmos az M4 Sportnak, hozzátéve, hogy a 2017-es terveiben három dolog szerepel: győzelem, győzelem és győzelem.
A szomszédból, Veszprémből érkező váltósúlyú magyar bajnok, Törteli Balázs is megkapta a támogatást, amit dinamikus, jó bunyóval hálált meg, már az első menetben kétszer padlóra küldve sokkal rutinosabb szerb ellenfelét, Mladen Zivkovot. Amit megismételt a második felvonásban – a negyedik padlózás után a mérkőzésvezető be is szüntette az egyoldalú küzdelmet.
„Picit nehezebb meccsre számítottam. Jól ment a bunyó, testre megpuhítottam, utána lezártam a meccset. Biztos, hogy idén ennél csak keményebb csatáim lesznek.
Jó lenne, ha év végére el tudnék jutni odáig, hogy valamelyik nemzetközi szervezet Európa-bajnoki övéért bunyózhassak
– mondta a mérkőzés után Törteli Balázs.
Harcsa Norbert a felkészülés hajrájában kapott a meccset betegség miatt lemondó olasz helyett egy magyar ellenfelet. A pápai gáláig profi karrierje során hétből hetet nyerő Harcsa a meccs előtt azt mondta, neki mindegy, ki áll a kék sarokban, csak a nyolcadik siker lehet a cél.
A menetek közötti szünetekben a ringben körbesétáló ringlányok munkáját is elismerte a túlnyomórészt egyedül érkezett férfiakból álló közönség.
Harcsa a harmadik menetre kezdte felőrölni Kovács Ákos ellenállását, ekkor egyszer padlóra is küldte a negyedik profi meccsét vívó 21 éves fiatalembert, majd a negyedikben egy bordára mért ütéssel újra megtette ezt. De Kovács Ákos kemény srác, nem csak állta az ütéseket, de még ellentámadásokra is volt ereje. Az ötödik menetben, amikor Harcsa már egyértelmű fölényben volt, de Kovács az istenért sem akarta megadni magát, néha mintha az látszódott volna Harcsa arcán, hogy
„Haver, meddig bírod te még a pofonokat?”
Kovács bírta, aminek lehet, hogy Harcsa nem örült, de a közönségnek és a gála addig sem rossz színvonalának egészen biztos, hogy jót tett, hogy az utolsó, 8. menet is őszinte, nyílt bunyót hozott. A többet és pontosabban ütő Harcsa egyhangú pontozásos sikerét azonban nem fenyegette veszély.
„Nagyon jó kis csata volt, de nehéz olyan bunyós ellen harcolni, aki ennyire bezárkózik. Ugyanakkor volt egy-két jó ütésem, amivel meg tudtam fogni. Volt néhány mélypontom, de alapvetően sikerült dinamikusan bunyóznom, és elégedett lehetek a meccsel” – mondta a ringből kilépve Harcsa.
Tyson Pápán
Szellő Imre – Harcsához hasonlóan – a felkészülés hajrájában tudta meg, hogy az előzetesen kinézett ugandai David Bassamajivule helyett – mivel nem kapta meg a szükséges vízumot – az amerikai Garrett Wilson lesz az ellenfele.
Mini Tysonnak is hívják a srácot, mert elég nagy ütő
– mondta Szellő az Origónak még a mérkőzés előtti héten. – Kemény, jó az állóképessége, és bírja a pofonokat, cserébe nagyokat, széleseket üt, vigyázni kell vele.”
A 34 éves amerikai 29 profi meccséből 17-et nyert meg, kilencet kiütéssel, és, amint arra Szellő is felhívta a figyelmet, nem egy feladós fajta: többször is nyert úgy meccset, hogy tudta, pontozással már elment számára vonat, így más választása nem lévén, az utolsó percekben padlóra küldte riválisát. És tényleg elég kemény fickónak tűnt a mokány, rendkívül sűrű philadelphiai bokszoló.
Wilson rögtön be is kezdett, az első gongszó után lerohanta Szellőt, akinek kellett egy-két perc, mire bemérte az ütőtávot. Az első menet után egészen furcsa volt ránézni a kék sarokra:
Wilson körül egyetlen ember, az edzője tüsténkedett szürke mackóalsóban, aki egy műanyag lappal legyezte, és egy félliteres kulacsból spriccelte a szájába a vizet,
miközben Szellő körül ketten tették a dolgukat egyenszerelésben. Az amerikai mester együtt élt a bunyóval: az aulát betöltötte, ahogy vezényelt a tanítványának, és a második menetre majdnem annyira leizzadt, mint az egyre több ütést benyelő Wilson.
Szellő jól használta ki a magasságát, és azt, hogy a félnehézsúlyból fellépve valóban gyorsabb, mint a bivalyerős amerikai. Látszott, hogy ez már az este második legfontosabb meccse: az előző összecsapások sem voltak rosszak,
de ez a laikus számára láthatóan jóval színvonalasabb volt azoknál.
Két egyformán képzett, gyors és nagyot ütő, a harctól nem félő bunyós volt a ringben.
Élőben látni ilyen színvonalú bunyót, átírja az ember elképzeléseit a profi bokszról: hallani, ahogy betalálnak az ütések, látni, ahogy a szünetben bunyósokra locsolt víz szétspriccel egy-egy ütés után, látni, ahogy egy kőkemény ütést követően lemegy egy bunyós – nem olyan, mint a tévében.
Még csak nem is olyan, mint a Rocky-filmekben.
Sajátos hangulata van, és még akkor is képes berántani az embert, ha az utolsók egyike a bolygón, aki bármiért is ököllel venne elégtételt. A boksz persze nem is erről szól, de, hogy agresszivitás nélkül nem lehet belépni a ringbe, az biztos.
Szellő és Wilson keményen osztotta egymást, a meccs eleje inkább a magyar cirkálósúlyúé volt, az 5. és 6. menetet viszont meghajtotta az amerikai, hogy aztán az utolsó kétszer három percben újra Szellő vegye vissza a kezdeményezést. Az utolsó gongszó után megérdemelten kapott mindkét bunyós nagy tapsot. Majd Szellő Imre még egyet, amikor a szpíker kihirdette, hogy egyhangú pontozással megnyerte a kőkemény csatát.
„Az ember készül valamire hetekig, de igazán csak a ringben derül ki, hogy milyen az ellenfele – mondta a győzelem után az Origónak Szellő Imre. – Láttuk, hogy nem egy technikás bunyós az amerikai srác, viszont végig hajt, és még nagy ütésekkel sem nagyon lehet megállítani. Úgyhogy a harmadik menet után már látszott, hogy ez nem lesz sétagalopp.”
Ennél is ijesztőbb volt, hogy Wilson embertelenül jól bírta a pofonokat: „Nem akarok nagyképűnek tűnni, de hozzá vagyok szokva, hogy,
ha valakinek kiosztok két-három nagyobb pofont, az meggondolja, hogy jön-e még előre. Na, ezt a srácot üthettem, ő jött.
Szinte lepattantak róla a legnagyobb ütések is. Ő csak jött előre, ami azért kicsit rombolja az ember önbizalmát.”
Szellő nem tagadja, a nagyot ütni tudó amerikaival szemben inkább a biztonsági bunyót választotta: biztos találatok után inkább lefogni, hogy „az legyen a bírókban, hogy enyém volt az utolsó ütés”.
Csontzene
Zárásként pedig érkezett a WBO nagypehelysúlyú (59 kiló a súlycsoport felső határa) bajnoka, Kovács Zoltán. A Caramel becenévre hallgató nyíregyházi bunyós ránézésre pont az a srác, aki elsőként adja át a helyét a buszon, vagy kérés nélkül felviszi a szomszéd anyuka babakocsiját a harmadik emeletre. Amikor viszont belép a ringbe, és lekerül róla a köntös és a trikó, mindjárt látszik, hogy egy kőkemény profi sportolóval van dolgunk.
És nem a szépen kidolgozott tetoválások teszik félelmetessé, sokkal inkább az a tény, hogy az ő 58,9 kilója az utolsó dekáig izom. És már a tekintete sem azt a kedves nyíregyházi fiút idézi, akivel olyan jót lehetett beszélgetni zenéről és tetoválásokról.
Mondjuk, a másik sarokban árnyékolgató olasz bajnokról, Nicola Cipollettáról is elmondható szinte ugyanez – igaz, vele nem beszélgettünk sem a nápolyi dalokról, sem a tetkókról.
„Az ellenfelem a súlycsoport olasz bajnoka, tehát nem rossz bunyós. Magasabb nálam, hosszabb a karja, nagyobb az ütőtávja, de aggódni azért nem aggódom a meccs miatt. Kielemeztük a bunyóját, és ez alapján úgy látom,
ha vívni kell vele, abban is jobb vagyok, de az igazán klassz az lenne, ha leállna egy jót verekedni, az feküdne nekem a legjobban
– mondta a meccs előtt ellentmondást nem tűrő magabiztossággal Caramel.
Mintha nem lenne holnap
A kezdés előtt a ring teli volt Kovácsokkal: Kovács Zoltán mellett, a WBO supervisoraként a meccset felügyelő amatőr olimpiai és profi világbajnok Kovács István, valamint a meccset ringbíróként vezető fia, Kovács Bence is a kötelek között volt. de a főszereplő mégiscsak Zoltán volt, aki az első pillanattól kezdeményezőként lépett fel.
Jobbára ő diktálta a meccs tempóját, de a sarokból négyfős stábja, kicsit hátrébbról pedig a menedzsere, Rosanna Conti Cavini által „subito” (most) és „tranquillo” (nyugodtan) vezényszavakkal biztatott olaszt sem kellett félteni.
Villámgyors és kőkemény ütések záporoztak, szinte csak másodpercekre pihentek meg a fiúk. És ez így ment minden egyes menetben, csak a hetedikben volt egy kisebb szünet, amikor
a két bunyós összefejelt, és mindkettő szemöldökén el kellett állítani a vérzést.
A meccs vége ezúttal is teljesen jogosan hozott tapsvihart, ahogy az eredményhirdetés is: Kovács Zoltán egyhangú pontozással őrizte meg a WBO nagypehelysúlyú övét.
„Kemény meccs volt, egy nagyon kemény ellenféllel szemben – mondta már az öltözőben az Origónak Kovács. – Nem szaladgált el, ahogy vártuk, de sebaj, legalább jobb meccset csináltunk, több volt az akció. Miután összefejeltünk, és szétrepedtem, kicsit visszavettem, ekkor jött fel az olasz srác.”
Nagy Lajos, Kovács edzője amondó volt, hogy tanítványa a sérülés után – a gálát követően a bunyós egyből
a baleseti sebészetre ment, hogy összevarrják a homloka fölött virító sebet
– vagy hetven százalékkal visszavett, így szerinte is reális volt a pontozás – három menetet elvitt az olasz, de többet biztosan nem.
Mindenki hálás lehet
Kovácsra idén még biztosan vár egy címvédő meccs, és miután a WBO ranglistáján megszilárdítja a helyét az első tízben, már a súlycsoport nagymenői is számításba jöhetnek. De ez már a promoter, Rácz Félix asztala, aki a gála végeztével elégedetten nyilatkozott.
„Sikeres rendezvényt zártunk, jó hangulattal, jó eredményekkel és telt házzal. Igen, ez egy kis rendezvény volt, de az ötszáz néző nagyon jó hangulatot csinált. Mindenkinek van még hova fejlődnie, volt két-három srác, aki a tudása alatt bunyózott,
de a főmeccsek mindenkit kárpótolhattak, mert Szellő Imre és Kovács Zoltán is nagyon színvonalas bunyóban győzött.
A publikum hálás volt a srácoknak, akik most már tisztában vannak azzal, hogy nemcsak a saját sikerükért mennek be a ringbe, hanem azért is, hogy kiszolgálják a publikumot. Ha pontoznom kellene, akkor azt mondanám, hogy tízből nyolc pontot érdemeltünk.”
Legközelebb áprilisban, Székesfehérváron lesz módjuk a Felix Promotion bunyósainak, hogy kifejezzék hálájukat a közönségnek.
Főmérkőzés:
Kovács Zoltán „Caramel” – Nicola Cipolletta (olasz, a WBO nagypehelysúlyú Európa-bajnoki övéért) – egyhangú pontozással (97-93, 97-93, 97-93)
Szellő Imre (a WBO nemzetközi bajnoka) – Garrett Wilson (amerikai) – egyhangú pontozással
Harcsa Norbert – Kovács Ákos (középsúly, 8 menet) – egyhangú pontozással
Törteli Balázs (váltósúlyú magyar bajnok) – Mladen Zivkov (szerb) T.K.O. a 2. menetben
Darmos József – Detre Gábor (cirkálósúly, 6 menet) T.K.O. a 4. menetben
Kis Máté – Bojan Zarkov (szerbia) (félnehézsúly, 6 menet) T.K.O. 3. a menetben
Kispál Zoltán – Duka Zoltán (váltósúly, 6 menet) T. K.O. a 3. menet
Márton Balázs – Kovács Kristóf (kisváltósúly, 4 menet) döntetlen
origo.hu
Felbukkant egy újabb halálos vírus
magyarnemzet.hu
Hosszú idő után először ültek tárgyalóasztalhoz az oroszok és ukránok
life.hu
Borzalmas jövőt vetít előre az épület, amiben 20 ezer ember él együtt
magyarnemzet.hu
Vége a szappanoperának: ő lesz a Barcelona vezetőedzője a következő idényben
ripost.hu
Nagyot fog zuhanni az üzemanyag ára, ekkor várható
mandiner.hu
Indul a kijárási tilalom a franciáknál
borsonline.hu
Brutál melleket villantott Rubint Rella, a súlyáról is vallott
origo.hu
Szexuális erőszak miatt letartóztattak két Premier League-focistát
origo.hu
Ukrajna halálos fegyvert vetett be, kitörhet a világháború
origo.hu
Az aljas zenediktátor évekig kínozta, az élete tönkrement, borzalmas kínok közt halt meg - a csodálatos Cserháti Zsuzsa szenvedései
origo.hu
Ez a felkelés volt a magyar történelem egyik legnagyobb lázadása
origo.hu
