Társoldalunk:

Rekordok nyomában - a vizes vb világcsúcsainak háttere

2017.08.03. 13:43

Nagy sikerrel zárult múlt vasárnap Budapesten a 17. FINA Vizes Világbajnokság, amelynek úszóversenyein az első három napban rögtön öt, összesen pedig 11 világrekord dőlt meg.

Ehhez hasonlóra az elmúlt 17 év világbajnokságait számba véve még nem volt példa, nyári olimpia utáni évben rendezett vb-n nem dőlt meg ennyi csúcs, leszámítva a 2008-2009-es időszakot, amikor az úszók használhatták a később betiltott, úgynevezett cápadresszt.

A brit Adam Peaty két világcsúcsot is repesztett a Duna Arána versenymedencéjébenFotó: Mudra László - Origo

De az úszók kiváló edzésmunkája, felkészülése és teljesítménye mellett mire volt még szükség ahhoz, hogy 11 világcsúcsot döntsenek meg a budapesti vb emblematikussá vált helyszínében, a Duna Arénában? Kellett ehhez egy olyan versenymedence is, amelynek már a tervezésénél külön ügyeltek arra a szakemberek, hogy a legmegfelelőbb úszási viszonyokat teremtsék meg a sportolók számára.

A beruházó egy nemzetközileg elismert, londoni székhelyű sportszakmai tanácsadó céggel, a SPORT CONCEPT Ltd.-vel készíttetett egy olyan műszaki szakmai tanulmányt, amelynek ajánlásait és irányelveit a tervezés és a kivitelezés során is figyelembe vették, s amely tartalmazta azokat az alapelveket, amelyek szükségesek voltak a medencében elérhető legnagyobb úszási sebességhez.

Ennek megfelelően a vízmélységet a minimális 2 méter helyett 3 méterre tervezték, így ugyanis elérték azt, hogy az úszás közben keletkező függőleges hullámok nem verődtek vissza a medence aljáról, így nem lassították az úszókat. Ezen túlmenően speciális pályaelválasztó köteleket használtak, a víztükröt négy irányban feszítették, a medence peremeit és a lefolyók mértani elhelyezését pedig szintén úgy tervezték meg, hogy az úszás közben kialakuló turbulens vízáramlást a lehető legjobban mérsékeljék.

A svéd Sarah Sjöström is kétszer örülhetett világcsúcsnakFotó: Mudra László - Origo

Az úszók sebességének szempontjából a vízforgató rendszernek is jelentős szerepe van, a befújó fejek száma, valamint a befújt áramló víz úszókra kifejtett hatása ugyanis szintén befolyásolja, hogy milyen gyorsan tudnak úszni a sportolók. A Duna Arénában megnövelték a befújó fejek számát, és úgy helyezték el őket a medence alján, hogy a befújt áramló víz a lehető legkevésbé lassítsa az úszókat.

Természetesen az úszási idő nagyban függ attól, hogy a rajt pillanatában az úszó hogyan tudja magát elrúgni a rajtkőről, milyen messze tud beérkezni a vízbe, milyen optimális szögben tud a teste a vízbe csapódni, és a becsapódás közben mekkora sebességvesztés alakul ki. Ennek legfőbb záloga a megfelelő rajtkőválasztás, ezért a Duna Arénában a legmodernebb Omega típusú rajtköveket szerelték fel.  

Mindezeken túl számtalan apróbb, de nagyon lényeges szempont is elősegítette az úszó világcsúcsok megdöntését. Ezek közül érdemes megemlíteni, hogy a sebességben szerepet játszott az uszodatér megvilágítása és árnyékolása, a legmegfelelőbb vízhőmérséklet és a vízminőség biztosítása.

Az első rekord az építőké volt, két év alatt építették fel ezt a csodálatos létesítményt, amely a világ egyik, ha nem a legjobb uszodája” – mondta Hosszú Katinka háromszoros olimpiai, és immár hétszeres világbajnok úszó a világbajnokságra készült exkluzív kiadványnak, a Duna Aréna - cseppben a tengernek.A versenymedence tényleg elképesztően gyors, nem véletlen, hogy ennyi rekord megdőlt benne.

A vizes vb versenyhelyszíneitől valóban mindenki álla leesett. A Duna Arénát 100 százalékban magyarok tervezték és építették, felépítése elsősorban a magyar tehetségről szól” – jelentette ki Fürjes Balázs kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos. „Budapest és Magyarország, a Duna Aréna és a többi helyszín is jelesre vizsgázott ezen a világbajnokságon, vendégeink azt mondták, ennyire még soha nem volt tökéletes minden, mint nálunk. Magasra tettük a lécet a későbbi házigazdák számára, a siker pedig közös, minden magyar emberé.”

A Duna Aréna kívül-belül világszínvonalú létesítményForrás: MTI/Kovács Tamás

„Azt akartuk elérni, hogy aki csak erre jár, nézzen fel az épületre és rendüljön meg, érezze, hogy ez egy világbajnoksági létesítmény, érezze ennek az erejét, drámáját” – mondta a Duna Arénát tervező Ferencz Marcel, aki szerint a Duna Aréna a sportnak lesz egy kulturális centruma Budapest északi részén. „Az volt az igazán nagy kihívás, hogy létrehozzunk egy olyan épületet, ami emlékezetes, nem mintákat követ és illik a Duna-partra. Ezen a helyen nem városi architektúrát, hanem természeti architektúrát kellett létrehozni. Férfias, szikár, a Duna sodrásához és az északi uralkodó szélhez igazodó, lobogó, finoman megmozduló építészeti eszközzel kerestem a megoldást az épület jellegzetessé tételére.”

A 11 budapesti világrekord
2x Sarah Sjöström (svéd) – a női 4x100-as gyorsváltó első tagjaként, női 50 m gyors elődöntő – 51.71 mp, 23.67 mp
2x Adam Peaty (brit) – férfi 50 méter mell, előfutam és elődöntő – 26.10 mp, majd 25.95 mp
Kylie Jacqueline Masse (kanadai) – női 100 méter hát – 58.10 mp
2x Lilly King (amerikai) – női 100 méter mell, női 50 méter mell – 1:04.13 p, 29.40 mp
2x 4x100 méteres vegyes vegyesváltó (amerikai) – 3:40.28 p, 3:38.56 p
Vegyes 4x100 méteres gyorsváltó (amerikai) – 3:19.60 p
Női 4x100 méteres vegyesváltó (amerikai) – 3:51.55 p