A 18 éves magyar játékos pályafutása során először győzött le top 100-as riválist, ellenfele az 56. az ATP rangsorában.
Az első szettben fogadóként mindössze négy pontot nyert Piros Zsombor a kitűnően adogató Benneteau ellen, így 3:5-nél neki kellett a játszmában maradásért szerválnia, de egy újabb brékkel, 33 perc alatt lezárta a szettet az első kiemelt francia.
A folytatás sokkal fordulatosabban alakult. A második szettben 4:5-nél meccslabdát hárított Piros, végül 3:5-ről 7:5-re fordítva hozta a játszmát. Benneteau ápolása miatt percekig állt a játék, de Pirost nem zavarta meg ez sem, a döntő játszmában hengerelt és 1 óra 55 perc alatt legyőzte ellenfelét.
A világranglistán 631. Piros a selejtezőből két győzelemmel jutott fel a főtáblára, a nyolcaddöntőben pedig az amerikai Noah Rubin (201.) lesz az ellenfele.
„Kivagyok, mint a liba"- üzente pár perccel pályafutása eddigi legnagyobb győzelme után Piros Zsombor, de fél órával később, nyújtás közben, már szívesen idézte fel a Julien Benneteau elleni siker részleteit.
„Próbálok regenerálódni holnapra. Szerencsére esti meccs lesz az is, így tudok aludni, szerintem az is jó meccs lesz. Úgy szervált az elején, amilyet még nem tapasztaltam. Ugyanakkor jó volt érezni, hogy mennyivel felettem van. Alapvetően persze rossz volt ezt megélni, de soha nem tapasztaltam még ilyet. Eddig még nem kaptam ilyen labdákat és ez mindenképp érdekes tapasztalat volt. Nagyon sokszor lenyomott a pályáról.
Az elején nagyon intenzíven teniszezett, az brutális volt, de a második szettben már nem annyira és picivel több lett a ki nem kényszerített hiba is. Az elején egyébként megilletődötten játszottam, de ez aztán elmúlt. Hajszálon múlt, hogy nem kaptam ki 6:3, 6:4-re, mert 5:4 15:40-nél két meccslabdája volt. Két ászértékű szervát ütöttem, mindkettőt a tenyeresére, és azon múlt az egész.
Abból merítettem a legnagyobb erőt. A döntő szettben azt éreztem, hogy megtört. Nem tudom, hogy fájt-e valamije, nem derült ki a végén sem, mi baja volt. Megköszöntem neki a meccset, de ő nem mondott szinte semmit, csak bólintott, de úgy éreztem, elismerte, hogy nyertem. A maximumot kellett játszanom legalább ötven percig. Nagyon sokat futottam, mert nagyon megfuttatott. Hiába ütöttem egy jó egyenes tenyerest, fonákból olyan rövid kereszttel válaszolt, amivel rárakott a futószalagra, ilyet még soha nem éltem meg senkitől meccsen."